A világ szétesőben van!
Politikai megosztottság, rasszizmus, terrorizmus, éhínség és szegénység.
És a miniszterelnökünknek van képe terhesnek lenni!
Ó, micsoda borzalom! Micsoda paródia.
És a világ összes tragédiájának és borzalmának tetejébe egy teljesen új fejezetet kezdek az életemben. Az eddigi legdöntőbb, legizgalmasabb és legrémisztőbbet.
Megkezdem az egyetemet.
És most a fejemben kavargó gondolatok kaotikusak.
Hogyan fogok megváltozni?
Ki leszek?
Mihez fogok kezdeni az életemmel?
Előre valahogy halálra rémülök attól, hogy mi fog történni ezután. Úgy értem, a szegénységhez, a faji zavargásokhoz, a betegségekhez és a halálhoz képest mi lehet fontosabb nálam és az életemnél?
Nyilvánvalóan semmi.
Őszintén szólva, rájöttem, hogy egy apró pont vagyok ezen az egymásba fonódó életek, szerelmek és gyűlöletek bolygóján, amelynek történetei és meséi mind összekapcsolódnak és hatással vannak egymásra.
De most egyedül érzem magam. Úgy érzem, hogy a döntéseim számítanak. Mert így lesz. Talán csak nekem, de ez egy nagy lépés. Egy másik lépés. Valami, amit eddig még nem tettem; egy teljesen új szegmense az életemnek.
Te is megteszed ezt a lépést.
Vagy éppen most fogod megtenni.
Félelmet érzel a jövőtől? Vagy izgatott vagy a lehetőségek miatt?
Mindkettő?
Az biztos.
Mégsem kezded el az egyetemet. Talán már túl vagy rajta. Az új fejezeted lehet bármi – egy új kapcsolat, egy új házasság vagy baba. Egy új karrier.
Vagy talán valami új helyett valami régit vettél el. Egy haláleset a családban? Egy barát?
Az új fejezetek nem mindig jók. Sok új kezdet rémisztő, elkeserítő, felzaklató vagy egyszerűen csak nehéz.
Megértem.
Egész életemben biztonságban és védelemben voltam az otthon és az iskola strukturált környezetében. Most először, most először ütközöm ki. Csinálok valamit a saját lábamon. Fogalmam sincs, hogy mi jön ezután!
De ez izgat. Azt az idegességet a gyomromban a gondolattól, hogy elkezdem létezésemnek ezt az új részét, hevesen legyőzi a gyermeki szédülés a következő néhány év összes új élményének gondolatára!
Egy kicsit aggódom az elkövetkező változások miatt. Ugyanakkor kíváncsi vagyok arra, hogy mit kínálhat nekem az Aucklandi Egyetem, hogyan változtathatja meg az életemet, és hogyan indíthat el egy olyan sors felé vezető úton, amelyet még csak el sem tudtam képzelni.
Lépek az ismeretlenbe, a frissbe, a láthatatlanba.
És izgatott vagyok!
Élvezd életednek ezt az új fejezetét!
Akár csalódással, akár örömmel, akár szeretettel, akár bánattal tölt el. Állj ki és nézz szembe vele. Ismerd fel, hogy ezzel az Új Fejezettel új kezdetek, új kalandok jönnek. Van remény többre, valami nagyobbra, mint ami eddig volt.
Talán az utolsó kapcsolatod bántalmazó volt?
Talán a régi munkád úgy megdolgoztatott, hogy elvesztetted az élet iránti szenvedélyedet?
Vagy talán meghalt a legjobb barátod, és az életed a biztonságos és melegből pillanatok alatt hideggé vált.
Ez az új fordulat az életedben nem fog megtörni.
Az egyetem nem fog tönkretenni, és bármin is mész keresztül. Ki fogsz jönni a másik oldalról.
Jobb.
Erősebb.
Bölcsebb leszel.
Mindketten félünk, te és én együtt. A pokolba is, ez a legnagyobb ugrás az életemben. Ez nem egy lépés, ez nem egy kis ugrás. Ez egy ugrás. Egy óriási ugrás.
Ez az Új Fejezet talán az egész hátralévő életemet meghatározza. Az irányomat, hogy hova megyek, hogy ki leszek.
És mi a helyzet a tiéddel?
Ki leszel?
Ki akarsz lenni? Mitől félsz, ki lehetnél?
Vállalod velem ezt az utazást, ahogy mindketten igyekszünk végigjárni a saját Új Fejezetünket?
A válasz erre egyébként igen. Sikerülni fog.
Minden akadályt le fogunk győzni, és együtt fogjuk elkezdeni ezeket az Új Fejezeteket.
És aztán a következő.
Már ma elkezdjük.
Holnap győztesek leszünk.