Az abolicionista olyan fekete vagy fehér személy volt, aki nem szerette a rabszolgaságot, és véget akart vetni neki. A mozgalom egy olyan cselekedet, amelynek célja, hogy megváltoztasson valamit. Az abolicionista mozgalom tehát fekete és fehér emberek csoportjairól szólt, akik a rabszolgaság megszüntetéséért dolgoztak.
A rabszolgatartók az Egyesült Államokban azt akarták, hogy a rabszolgaság folytatódjon. A rabszolgatartóknak sok munkásra volt szükségük a nagy ültetvényeik vagy farmjaik gondozásához. Az afrikai rabszolgák olcsóbbak voltak, mint a fizetett munkások. Sok rabszolgatartónak több száz rabszolgája volt.
A rabszolgatartók nem mindig bántak jól a rabszolgáikkal. Néhány tulajdonos attól félt, hogy ha a rabszolgákat felszabadítják, a rabszolgák átveszik az ültetvények irányítását, vagy bántják a tulajdonosokat. Sok rabszolga elszökött. Néhány rabszolga viszont visszavágott a kegyetlen gazdáknak.
Sokszor egy-egy abolicionista segített a szökött rabszolgáknak elszökni az északi szabad államokba. Az abolicionisták részei voltak a földalatti vasútnak. A földalatti vasút titkos megállók és otthonok csoportja volt. A rabszolgák ott találhattak biztonságot, amikor északra szöktek.
Évente több mint 1000 rabszolgának segített a földalatti vasút megszökni. Egyre többen látták, hogy milyen rossz a rabszolgaság.
Az Egyesült Államok népe nem tudott egyetérteni. Az abolicionisták azt akarták, hogy a rabszolgaságnak vége legyen. A rabszolgatartók szerint szükség volt rá. A rabszolgatartók törvényeket hoztak a szökött rabszolgák elfogására és gazdáiknak való visszaszolgáltatására. Az abolicionisták visszavágtak!
1861 áprilisában a rabszolgatartó államok elváltak az Egyesült Államoktól, és kitört az amerikai polgárháború. Az abolicionisták azt mondták Abraham Lincoln elnöknek, hogy meg kell állítani a rabszolgaságot. 1863 januárjában Lincoln megírta az Emancipációs Kiáltványt, amely kimondta, hogy minden rabszolgát felszabadítanak.