- Mi a たら?
- たら a “mikor” és “után”
- たら a “ha”
- たら a referencia és javaslat
Mi a たら?
〜たら egy olyan kötőmód, amely oksági kapcsolatot fejez ki. Az 〜たら előtti mondat által kifejezett cselekvés vagy állapot a mondat többi része által kifejezett esemény vagy helyzet feltétele.
A kontextustól függően különbözőképpen értelmezik – mint idősorokat, mint a “mikor” és az “után”, vagy feltételeket, mint a “ha”.”
Az alábbi szövegkörnyezetben például az idősoros értelmezés megfelelőbb.
- A: 勉強しなさい。
B: ご飯食べたらする。 - A: Csináld meg a házi feladatodat.
B: Majd evés után megcsinálom.
A következő mondat azonban feltételes módban értelmezhető.
- A: 勉強しなさい。
B: おこづかいくれたらする。 - A: Csináld meg a házidat.
B: Megcsinálom, ha megengeded.”
Mindkét esetben azonban az első mondat a következő mondatban leírt helyzet vagy esemény feltétele. Erről a pontról később még beszélünk.
Ahhoz, hogy 〜たら kötőmódokat alkossunk, először a jelen időt kell múlt idővé alakítanunk. Használhatod a だ formát vagy a です/ます formát az igék, főnevek és な-melléknevek esetében. Ezután tegye a ら-t a végére. Fontos tudni, hogy ezek a ragozási formák nem jelzik, hogy a mondat múlt időben van-e.
だ forma:
ige | 食べる → 食べた + ら = 食べたら |
főnév | 夏だ → 夏だった + ら = 夏だったら |
な-melléknév | Nyugtalan voltam → Nyugtalan voltam + et al. = Ha nyugtalan voltam |
I-melléknév | Nehéz volt → Nehéz volt + et al. = Ha nehéz volt |
Ez van / van Form:
Ige | eszem → Ettem + La = Ha ettem |
Főnév | Nyár van → Nyár volt + La = Ha nyár volt |
FőnévMelléknév | szorongok → szorongtam + et al = szorongtam |
I melléknév | N/A |
Negatív forma:Ugyanígy készíthetsz negatív változatokat is ezekből a mintákból. Először a negatív alakot negatív múltbeli alakra változtatod. Ezután a végére tesszük őket.
A negatív mondatok esetében általában nem használjuk az are/are formákat.
❌ Ha nem eszel…
❌ Ha nem vagy nyugtalan…
Tara a “mikor” és “után”
Amint az elején említettem, Ahogy az elején említettük, a 〜Tara arra szolgál, hogy megadja azt a feltételt, amelynek teljesülnie kell ahhoz, hogy más események vagy helyzetek bekövetkezzenek. Ami azt jelenti, hogy a 〜たら előtti záradéknak kell előbb következnie. Emiatt az “utána” alkalmasabb, mint a “mikor” a következő mondat fordítására.
- 走ったらストレッチをします。
- ❌ Nyújtózkodom, amikor futok.
⭕️ Nyújtózkodom futás után.
Vannak azonban olyan helyzetek is, amikor a “mikor” megfelelőbb fordítás, mint az “utána” – amikor egy esemény akkor történik, amikor egy másik esemény fokozatosan történik, nem pedig teljesen befejeződik. Ebben az esetben a 走ったら-t 走っていたら-ra kell változtatni.
- 走っていたら友達に会った。
- Belefutottam a barátomba, amikor futottam.
Az alapötlet mégis ugyanaz – az 〜たら előtti záradék által kifejezett eseménynek egy másik esemény előtt kell elkezdődnie, amelyet a következő záradék ír le.
Még egy fontos tudnivaló: nem használhatod a 〜たら-t olyasvalami leírására, amit te irányítasz.
- 勉強をしたら、疲れた。
- Fáradt lettem a tanulás után.
- ❌ 勉強をしたら、遊んだ。
- A tanulás után játszottam.
Az első mondat arra utal, hogy a tanulás elfáraszt, ami azt jelenti, hogy nem volt kontrollod a helyzet felett. A második mondatban viszont az áll, hogy a tanulás után képes voltál irányítani a cselekedeteidet. Más szóval az első cselekvés, a tanulás, nem igazán feltétele a másik cselekvésnek, a játéknak, így a 〜たら nem megfelelő.
A jövő idejű mondatokra azonban ez nem alkalmazható.
- 卒業したら、留学する。
- Az érettségi után külföldön fogok tanulni.
Ez a mondat még akkor is megfelelő, ha a külföldi tanulmányok a te választásod. Ez azért van így, mert nem tudod befolyásolni a jövő cselekedeteit vagy eseményeit.
たら a “Ha”
Míg a 〜たら mindig feltételt ad, néha nem egyértelmű, hogyan kell értelmezni a beszélő beszédét. Ez a mondat például két dolgot jelenthet.
このプリン食べたら、帰ります。
Ez jelentheti azt is, hogy “Hazamegyek, miután megettem ezt a pudingot”, vagy azt, hogy “Hazamegyek, ha megeszed ezt a pudingot”. A félreértések elkerülése érdekében gyakran használják a もし(も) jelzést annak jelzésére, hogy a mondat feltételes módra értendő.
- もし(も)このプリン食べたら帰ります。
- ❌ Hazamegyek, ha megettem ezt a pudingot.
⭕️ Hazamegyek, ha megeszed ezt a pudingot.
〜たら is használható egy kontrafaktuális helyzet leírására.
- お金があったら留学するのに。
- Ha lett volna pénzem, külföldön tanultam volna.
- 雨じゃなかったら出かけたのに。
- Ha nem esett volna odakint az eső, akkor kimentem volna.
Ez esetben a のに-t gyakran a mondat végén használják, hogy hangsúlyozzák a leírt esemény vagy helyzet sajnálatának érzését.
たら hivatkozásra és javaslatra
Az 〜たら-t használhatjuk arra is, hogy egyszerűen utaljunk valakire vagy valamire. Ebben az esetben egy feltételt adsz meg a következő kijelentésedhez, ami azt az árnyalatot hozza létre, hogy a sok közül valamire vagy valakire utalsz.
- コウイチだったら、外にいますよ。
- (Ha Koichi az, akit keresel), akkor ő kint van.
Ezeket a ragozási mintákat önmagukban is használhatod, mint a következő példában. Ha 〜たら ily módon használod, akkor a beszédedet javaslatként értelmezik.
- Koichi: お腹空いた。
Kanae: このプリン食べたら? - Koichi: Éhes vagyok.
Kanae:
Ebben a beszélgetésben Kanae egy olyan feltételt ad Koichinak, ami talán megoldja a problémáját. Ne felejtsd el, hogy a mondat végén emelkedő intonációt adj a hangodhoz, hogy jelezd a kérdést. Ellenkező esetben az emberek azt fogják hinni, hogy a mondat folytatását tervezed.