A Waterlooi Egyetem, a Brit Kolumbiai Egyetem és az Aucklandi Egyetem kutatói különbségeket fedeztek fel abban, hogyan dolgozza fel az agy a vizuális információkat a különböző típusú lusta szemű betegeknél. Ezzel elsőként mutatták ki, hogy az agy képes elterelni a figyelmet a lusta szemről, amikor mindkét szem nyitva van.
“A lusta szem jelenlegi kezelései elsősorban a vizuális feldolgozás korai szakaszait célozzák az agyban” – mondta Ben Thompson, a Waterloo Egyetem Optometria és Látástudományi Karának professzora.”A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az új kezeléseknek a magasabb szintű folyamatokat, például a figyelmet is célba kell venniük.”
A lusta szem, más néven amblyopia, az agyból eredő látásvesztés, amely jellemzően akkor alakul ki, amikor a gyermeknél szemferdülés (strabismás típus) vagy a szemek közötti jelentős fénytörési hiba különbség (anizometróp típus) alakul ki. Az egyenlőtlen bemenet miatt az agy az agyfejlődés során figyelmen kívül hagyja a gyengébb szemről érkező információkat. Hagyományosan a szemészorvosok hasonlóan kezelték a lusta szem különböző típusait, elsősorban azért, mert a tapasztalt látáskárosodás azonosnak tűnt.
A vizsgálatot vezető kutató, Amy Chow és munkatársai arra kérték a pácienseket, hogy a számítógép képernyőjén mozgó, zavaró pontok csoportja közül egy meghatározott pontcsoportra figyeljenek. A követett pontok azonban csak az egyik szemmel (a gyengébb szemmel), míg a zavaró pontok csak a másik szemmel (az erősebb szemmel) voltak láthatóak.
A normális látású emberek és az anizometropikus amblyopiás emberek esetében a két szem között eltérő képek megjelenítése nem számított. Mindkét csoport képes volt legyőzni a zavaró interferenciát és sikeresen követni a pontokat. A strabizmikus amblyopiás betegek viszont képtelenek voltak a célpontokra irányítani a figyelmüket, amikor azok csak a gyengébb szemmel voltak láthatóak.
“Az egyik alapvető ok, amiért néhány lusta szemű embernek rossz a látása, arra vezethető vissza, hogy az agy hogyan nyomja el az egyik szemet” – mondta Chow, a Waterloo-i Optometria és Látástudományi Iskola PhD-hallgatója. “A rosszul látó szem nyitva van, a retina egészséges és információt küld az agyba, de ez az információ nem jut el a tudatos tudatosságig, mivel az agy úgy dönt, hogy nem használja fel.”
Körülbelül harmincötezer kanadai – a lakosság egy százaléka – szenved kancsalsági amblyopiában. Az állapot gyermekkorban korrigálható, de a kezelés hatékonysága igen változó lehet. Ezek az eredmények egy lépcsőfokot jelentenek a lusta szem jobb kezelésének kifejlesztésében.