12 lépés a magas vérnyomás diagnosztizálásához – A magas vérnyomás megértése

A becsült olvasási idő: 10 perc

A magas vérnyomás (BP), más néven hipertónia, növeli a szívbetegségek, a stroke és a vesebetegségek kockázatát. Világszerte a korai halálozás egyik legfontosabb oka.

2025-ben becslések szerint 1,56 milliárd felnőtt fog magas vérnyomással élni (1). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a magas vérnyomás évente közel 8 millió ember halálát okozza.

A becslések szerint a világ felnőtt lakosságának körülbelül 20%-a szenved magas vérnyomásban. 1991-ben a National High Blood Pressure Education Program (NHBPEP) becslése szerint az Egyesült Államokban 43,3 millió felnőttnek volt magas vérnyomása (2). A gyakoriság drámaian megnő a 60 évnél idősebb betegek körében.

Az egészségügyi szakemberek és a betegek számára döntő fontosságú, hogy megértsék, hogyan mérik a vérnyomásértéket, hogyan diagnosztizálják a magas vérnyomást, és melyek a leggyakoribb buktatók, amelyeket el kell kerülni annak eldöntésekor, hogy fennáll-e magas vérnyomás vagy sem.

A vérnyomás meghatározása

Ahányszor a szívizom összehúzódik, vért pumpál az artériákba, hogy a test szöveteit és szerveit oxigéndús vérrel lássa el. A vérnyomás az artériákban uralkodó nyomás mértékegysége. Ezt a kerti tömlőben lévő víz nyomásához lehet hasonlítani, kivéve, hogy az artériák fala élő szövet.

A vérnyomás két számként kerül rögzítésre, pl. 125/80 higanymilliméter (mm Hg). Az első szám a szisztolés nyomás, vagyis amikor a szívizom összehúzódik, és a vér az artériákba pumpálódik. Az alsó szám, a diasztolés nyomás, az a nyomás, amikor a szív ellazul és feltöltődik vérrel, két ütés között.

A normális vérnyomás és a hipertónia meghatározása

A vérnyomás és a hipertónia legszélesebb körben használt osztályozása a következő (3):

• Normális: 120 mm Hg-nál alacsonyabb szisztolés vérnyomás, 80 mm Hg-nál alacsonyabb diasztolés vérnyomás
• Prehypertónia: Szisztolés vérnyomás 120-139 mm Hg, diasztolés vérnyomás 80-89 mm Hg
• 1. stádiumú hipertónia: Szisztolés vérnyomás 140-159 mm Hg, diasztolés vérnyomás 90-99 mm Hg
• 2. stádium: Szisztolés vérnyomás 160 mm Hg vagy nagyobb, diasztolés vérnyomás 100 mm Hg vagy nagyobb

Az American College of Cardiology/American Heart Association (ACC/AHA) 2017-ben frissítette a felnőttek magas vérnyomásának megelőzésére, felismerésére, értékelésére és kezelésére vonatkozó irányelveit, megszüntetve a prehipertenzió besorolást és két szintre osztva azt (4).

• Normális: Kevesebb, mint 120/80 mm Hg;
• emelkedett: Szisztolés 120-129 között és diasztolés 80-nál kevesebb;
• 1. stádium: Szisztolés 130-139 között vagy diasztolés 80-89 között;
• 2. stádium: Szisztolés legalább 140 vagy diasztolés legalább 90 mm Hg;
• Hypertenzív krízis: 180 feletti szisztolés és/vagy 120 feletti diasztolés vérnyomás, a betegeknek azonnali gyógyszeres változtatásra van szükségük, ha nincs más jel a problémákra, vagy azonnali kórházi kezelésre, ha szervi károsodás jelei mutatkoznak.

Mégis számos szakértő elutasította a 2017-es ACC/AHA irányelvek támogatását (5). Fő kifogásaik az új magasvérnyomás-besorolással és a 130 mm Hg szisztolés vérnyomáscélértékkel kapcsolatosak, különös aggodalmakkal az idősekkel kapcsolatban.

Az American College of Physicians (ACP) és az American Academy of Family Physicians (AAFP) saját irányelveket adott ki az idősek (60 éves és idősebbek) számára, amelyek 150 mm Hg alatti, illetve 140 mm Hg alatti szisztolés célnyomást javasolnak a magas kardiovaszkuláris kockázatú, kiválasztott személyek esetében, amely szerintük “optimális egyensúlyt biztosít az előnyök és ártalmak között (6).”

A vérnyomás változásának megértése az életkorral

A vérnyomás progresszív emelkedése figyelhető meg az életkor növekedésével.

Az életkorral összefüggő magas vérnyomás azonban úgy tűnik, hogy túlnyomórészt szisztolés, nem pedig diasztolés. A szisztolés vérnyomás a nyolcadik vagy kilencedik évtizedig emelkedik, míg a diasztolés vérnyomás 40 éves kor után állandó marad vagy csökken. Ezért a pulzusnyomás, a szisztolés és a diasztolés vérnyomás különbsége, az életkor előrehaladtával nő

A magas vérnyomás előfordulása az életkor növekedésével minden nemi és faji csoportban jelentősen nő. Becslések szerint a magas vérnyomás előfordulása körülbelül 5%-kal nő minden 10 éves életkori intervallumban.

A vérnyomás cirkadián mintázata

A vérnyomás jellemzően éjszaka, alvás közben alacsonyabb, majd néhány órával az ébredés előtt emelkedni kezd. Reggel, röviddel az ébredés után éri el a csúcspontját. Majd késő délután és este a vérnyomás ismét csökkenni kezd.

A számos akut kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris esemény bekövetkezése napi mintázatot mutat, a megbetegedések és a halálozás előfordulása a kora reggeli órákban a legmagasabb. Erős, bár közvetett bizonyítékok utalnak arra, hogy a kora reggeli vérnyomás-emelkedés hozzájárulhat az akut kardiovaszkuláris epizódok kialakulásához (7).

A vérnyomásmérés módjának megértése

A vérnyomás helyes mérése alapvető fontosságú a hipertónia diagnózisában. A vérnyomásmérő gépeket megfelelően kell kalibrálni, és megfelelő mandzsettaméretet kell kiválasztani.

A betegnek ülő helyzetben kell lennie, hátát megtámasztva, lábait nem keresztbe téve. A diasztolés nyomás 6 mm Hg-rel magasabb lehet, ha a hát nincs alátámasztva, és a szisztolés nyomás 2-8 mm Hg-rel emelkedhet, ha a lábak keresztben vannak (8).

A betegnek nem szabad beszélnie az eljárás alatt, mivel ez akár 8-15 mm Hg-rel is megemelheti a mért értéket (9)

Íme, mit tehet a helyes mérés érdekében (10):

• A vizsgálatot megelőző 30 percben ne igyon koffeintartalmú italt és ne dohányozzon.
• A vizsgálat megkezdése előtt öt percig üljön nyugodtan.
• A mérés alatt üljön egy székben, lábát a földön, karját támassza meg úgy, hogy könyöke körülbelül a szív magasságában legyen.
• A mandzsetta felfújható részének teljesen el kell fednie a felkar legalább 80%-át, és a mandzsettát a csupasz bőrre kell helyezni, nem az ing fölé.
• Ne beszéljen a mérés alatt.
• Vérnyomását kétszer mérje meg, a két mérés között rövid szünetet tartva. Ha a leolvasott értékek legalább 5 ponttal eltérnek egymástól, végeztesse el a mérést harmadszor is.

A magas vérnyomás kimutatásának különböző mérési stratégiái

A magas vérnyomás kimutatására három különböző mérési stratégia létezik:

• Ambulatory BP-monitoring (ABPM)
• Home BP monitoring
• Office-based measurements

Bár a hipertónia szűrését gyakran az orvosi rendelőben végzik, sok olyan egyénnél, akinél a rendelőben magas vérnyomást mérnek, a további vizsgálatok során nem lesz hipertónia (11). Ez általában a fehérköpeny-hypertónia következménye.

A magas vérnyomás kimutatására a vérnyomás monitorozása az előnyben részesített módszer. Ha az ABPM nem kivitelezhető, otthoni vérnyomásmérés is alkalmazható.

Fehér köpeny hipertónia

Elkerülhetetlen megérteni, hogy a vérnyomás nem egy fix szám. A vérnyomás a nap folyamán változik annak függvényében, hogy mit csinálunk és mi történik körülöttünk.

Néhány normális vérnyomású ember úgy találja, hogy a vérnyomás megugrik, amikor orvoshoz megy. Ezt az állapotot fehérköpeny-hipertóniának vagy fehérköpeny-effektusnak (más néven izolált klinikai vagy irodai hipertóniának) nevezik.

A fehérköpeny-effektus gyakran azért következik be, mert idegesek vagyunk, amikor az orvos vagy a nővér megvizsgálja a vérnyomásunkat. Legtöbbünk hajlamos feszültebbnek érezni magát orvosi környezetben, mint a számunkra ismerős környezetben, bár ezt nem mindig vesszük észre.

Néha a fehérköpeny-effektus erőteljes lehet, ami lehetetlenné teszi a helyes nyugalmi vérnyomás megállapítását az orvosi rendelőben. Ezért a hipertónia diagnosztizálásakor semmiképpen sem szabad a rendelői vérnyomásmérésekre hagyatkozni.

A fehérköpeny-hipertóniában szenvedő embereknél néha megnövekedhet a kardiovaszkuláris események kockázata, és a későbbiekben is kialakulhat magas vérnyomás. Ezért szoros nyomon követés ajánlott (12).

A fehér köpeny hatása évekig fennállhat. ABPM vagy otthoni vérnyomás-monitorozás alkalmazásával elkerülhető.

Ambulációs vérnyomás-monitorozás (ABPM)

Az ABPM egy kis digitális vérnyomásmérő készülék segítségével történik, amelyet általában egy, a testet körülvevő övre erősítenek, és a felkaron lévő mandzsettához csatlakoztatnak. A készülék 24-48 órán keresztül rendszeresen, általában nappal 15-20 percenként, éjszaka pedig 30-6 percenként végez vérnyomásméréseket.

A vérnyomásméréseket a készülék rögzíti, és az adatokból számítógép segítségével meghatározzák a nappali (diurnális) és az éjszakai (éjszakai) vérnyomás átlagát.

Az ABPM-et a hipertónia diagnózisának referenciastandardjának tekintik, és a hagyományos irodai mérésekhez képest jobban előrejelzi a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát (13).

Az ambuláns vérnyomásmérés (ABPM) referenciaértékei

Az ABPM alkalmazása esetén a hipertónia meghatározása a 125/75 mm Hg-nál nagyobb vagy azzal egyenlő 24 órás átlagos vérnyomás (13).

Az ABPM során a 115/75-ös 24 órás átlagos vérnyomás normálisnak, a 125/75-nél magasabb átlagos vérnyomás pedig túl magasnak tekinthető.

Az egyéni méréseket vizsgálva a normális ambuláns vérnyomás nem lehet 135/85 mm Hg fölött nappal és nem lehet 120/70 mm Hg fölött éjszaka. A napközben 140/90 mmHg és éjszaka 125/75 mmHg feletti értékeket kórosnak kell tekinteni (13).

Merülés és nem merülés

Az átlagos éjszakai vérnyomás körülbelül 15 százalékkal alacsonyabb, mint a nappali értékek. Azokat az embereket, akik ezen a normális élettani változáson mennek keresztül, dippereknek nevezzük.

Azt, hogy a vérnyomás alvás közben nem csökken legalább 10 százalékkal, non-dippingnek nevezzük.

A non-dipping mögöttes mechanizmusai ismeretlenek, de a melatonin szerepet játszhat (14).

A nem merülés fokozott kardiovaszkuláris kockázattal járhat (15).

Hazai vérnyomásmérés

Viszonylag olcsó félautomata készülékeket lehet használni otthoni vérnyomásmérésre. Ezek a mérések jobban korrelálnak a 24 órás ABPM eredményeivel, mint a klinikai rendelőben mért vérnyomással (16).

Az otthoni vérnyomásmérés optimális ütemezése nem egyértelmű. A bizonyítékok azt sugallják, hogy 12-14 mérést kell végezni a vérnyomás helyes értékeléséhez. Ezeknek egy hét alatt reggeli és esti méréseket is tartalmazniuk kell (17).

A betegnek ülve, legalább három, de lehetőleg hét egymást követő napon két mérést kell végeznie (egy-két perc különbséggel) reggel és este. Az első nap méréseit el kell vetni; az otthoni vérnyomást az összes többi mérés átlagaként határozzák meg.

Nem szabad elfelejteni, hogy az otthoni vérnyomásmérések nagymértékben változhatnak olyan tényezők függvényében, mint a stresszkoffeinbevitel, a dohányzás, a testmozgás és a természetes cirkadián variáció.

Irodai vérnyomásmérés

A korlátok ellenére az irodai vérnyomásmérés világszerte továbbra is az elsődleges technika a magas vérnyomás kimutatására és kezelésére.

A klinikusoknak és a betegeknek tisztában kell lenniük a fehér köpenyes magas vérnyomás lehetőségével.

A különböző napokon végzett többszörös mérésekre lehet szükség. A betegnek a vérnyomásmérés előtt öt percig nyugodtan kell ülnie. A beteg testhelyzete, a mandzsetta mérete és a mandzsetta elhelyezése mind fontos.

A lényeg

Az egészségügyi szakemberek és a betegek számára alapvető fontosságú, hogy megértsék, hogyan mérik a vérnyomásértéket, hogyan diagnosztizálják a magas vérnyomást, és melyek a leggyakoribb buktatók, amelyeket el kell kerülni annak eldöntésekor, hogy fennáll-e magas vérnyomás vagy sem.

A hivatali vérnyomásmérések korlátozott értékűek a fehérköpenyes hipertónia gyakorisága miatt.

Az ambuláns vérnyomásmérést (ABPM) tekintik a hipertónia diagnózisának referencia standardjának, és a hagyományos hivatali mérésekhez képest jobb előrejelzést ad a kardiovaszkuláris betegségek kockázatára vonatkozóan.