15 legfontosabb tény és statisztika a savas esőről

A savas eső minden olyan csapadék, amely nagy mennyiségű salétromsavat és kénsavat tartalmaz. Az emberi tevékenységek, például a fosszilis tüzelőanyagok elégetése okozza a savas eső nagy részét. A savas eső egy kis része természetes forrásokból származik, például a vulkánkitörések során felszabaduló vegyi anyagokból.

A savas eső negatív hatásait nem lehet alábecsülni, mivel bizonyítékok utalnak arra, hogy pusztítja a környezetet és hozzájárul az emberi egészséget fenyegető számos veszélyhez. A szél hatalmas távolságokra szállítja a szennyeződéseket és a kibocsátásokat, így a savas eső világszerte problémát jelent.

Főbb tények a savas esőről

A savas esőről és annak hatásairól sok mindent ki kell fejteni. Az alábbiakban 15 kulcsfontosságú tényt és statisztikát mutatunk be, amelyek tisztább képet adnak a problémáról.

A savas eső mérése pH-értékkel

**A tudósok és kutatók a pH-skálát használják az eső savasságának mérésére. A semleges (sem savas, sem lúgos) pH 7, míg a normál eső pH-ja általában 5,6 körül van. A savas eső pH-ja általában 4,2 és 4,4 között van. A Környezetvédelmi Ügynökség szerint több mint 250 megfigyelőhely gyűjti a savas esőt az Egyesült Államokban, Kanadában és az Amerikai Virgin-szigeteken.**

A savas eső tönkreteszi a környezetet

**Amikor a folyók, patakok, tavak és a talaj pH-szintje a savas eső miatt csökken, az katasztrofális áldozatokat szed az ökoszisztémában. Sok hal nem képes túlélni a savas környezetben, a növények pedig pusztulni kezdenek, mert a sav feloldja a talajban lévő tápanyagokat. A növények a savas esőben lévő méreganyagok egy részét is magukba szívhatják, így emberi fogyasztásra alkalmatlanná válnak.**

**Az infrastruktúrát is megviseli: **

A sav marja a követ és a sziklát, ami veszélyes lehet egy ház vagy épület lakhatóságára, ha az alapzat korrodálódik. Az elemeknek kitett szobrok, szobrok és festmények is szörnyen károsodnak.

• A savas eső a 20. században vált ismerttéMár a 19. században azonosították először, a savas esőt sokan az 1980-as években ismerték meg. Ekkorra már sokan megértették a kapcsolatot a savas esők elterjedtsége és az ipar ellenőrizetlen kibocsátásának elterjedése között. A Nemzeti Tudományos Alapítvány szerint a savas eső az 1950-es években kezdődött az Egyesült Államokban a középnyugati szénerőművekből származó szennyezőanyagoknak köszönhetően.

A Clean Air Act célja a savas eső visszaszorítása volt

A Clean Air Act 1970-es törvényével az Egyesült Államok Kongresszusa a savas kibocsátást kívánta szabályozni. A törvényt 1990-ben tovább szigorították. Úgy tűnt, hogy a jogszabály hatott, mivel a Nemzeti Tudományos Alapítvány szerint az új évezredre 40%-kal csökkent a csapadékban lévő szulfát és nitrát aránya.

Mégis nehéz megszabadulni a savas esőtől

**A szövetségi jelentések szerint különösen a Környezetvédelmi Ügynökségnek van némi gondja a savas esők mennyiségének csökkentésével. A Kormányzati Elszámoltatási Hivatal 2013-as jelentése szerint akkoriban a Nagy-tavak 88%-át károsította a savas eső, és a középső Appalache-hegységben 21 000 mérföldnyi patak szennyezett. **

Az egyetlen módja a küzdelemnek a szennyező anyagok csökkentése

**A savas eső elleni küzdelem egyetlen valódi megoldása a kevesebb fosszilis tüzelőanyag elégetése és az alternatív energiaforrások népszerűsítése, ami az elmúlt években vegyes sikerrel járt. Az egyének kevesebb villamos energiát használhatnak és kevesebbet vezethetnek, hogy csökkentsék a károsanyag-kibocsátást és a fordított energiát is. **

A savas eső okozta halálesetek

A savas eső súlyos repertóriumproblémákat okozhat, és nagyban befolyásolja az emberi egészséget. Becslések szerint évente mintegy 550 idő előtti haláleset következik be a savas eső miatt.

A savas esőnek sok formája van

**A szárazabb területeken az emberek eső helyett savas gázt vagy savas port látnak, sőt a világ hidegebb részein savas havat is. A mérgező savak a légkörben lényegében bármilyen anyaggal keveredhetnek, beleértve a jégesőt vagy a ködöt is. **

A környezet néha ellenáll a savas esőnek

A világ egyes részein, ahol a tavak vagy patakok vizének pH-ja lúgosabb, a savas eső kevésbé hat. Egyes talajok és kőzetek nagy mennyiségű kalciumot és magnéziumot is tartalmaznak, amelyek gátolhatják vagy akár semlegesíthetik is a savas esőt.

Az erdőkre is hatással van

**A savas eső közvetlenül befolyásolja a fák megélhetését. Károsítja a levelek védőrétegét, és megzavarja a fotoszintézis folyamatát azáltal, hogy gátolja a növény szén-dioxid felvételi képességét. A szakértők a savas esőt jelölték meg a világ számos részén az erdők pusztulásának okaként. **

A savas eső már 1850-ben is létezett

Robert Angus Smith már a 19. század közepén írt a savas eső és a szennyezés közötti kapcsolatról. Ő alkotta meg először a “savas eső” kifejezést is.

A múlt vs. a jelen

A mai savas esőt elsősorban az esővel keveredő nitrogénkibocsátás okozza. A nitrogénkibocsátás nyomon követése országonként változott. Egyesek úgy látják, hogy a klímaváltozásról szóló vita potenciálisan gátolja a kibocsátások nyomon követésében elért haladást.

Egyek szerint a savas eső problémája egyre rosszabb lesz

**A világ egyre növekvő népessége miatt egyre több gazdálkodó fog nitrogénműtrágyát használni az emberek táplálására, így több salétromsav keletkezik – írja a Scientific American. A vezetők a nitrogénkibocsátás kezeléséről és az ellenőrzési követelményekről tárgyalnak. **

Új technológia fejlesztés alatt a savas eső elleni küzdelemben

**Folyamatosan készül a szennyező anyagok, például a kén-dioxid mennyiségének kimutatására szolgáló technológia. Ezen a problémán segíthet az Universidad Carlos III de Madrid Laboratorio del Infarrojo által készített kamera. Egy riasztórendszer mellett működhetne, amely jelezné bizonyos gázok szivárgását. Egyes technológiák képesek a vegyületek valós idejű észlelésére, még akkor is, ha a tényleges eszköz több száz méterre van tőlük. **