A rákellenes gyógyszereket, az adriamicint és a daunomycint a d(CGATCG) DNS-szekvenciával kristályosították, és a komplexek háromdimenziós szerkezetét 1,7, illetve 1,5 A felbontással oldották meg. Ezek a daganatellenes gyógyszerek jelentősen eltérő klinikai tulajdonságokkal rendelkeznek, kémiailag azonban csak az adriamicin C14-es szintjén lévő további hidroxilban különböznek egymástól. Ezekben a komplexekben a kromofór a DNS-hélix mindkét végén lévő CpG-lépcsőknél interkalálódik, az aminocukor pedig a kis barázdába nyúlik. A d(CGATCG)-hez kötött daunomicin szerkezetének megoldása lehetővé tette annak összehasonlítását a d(CGTACG)-hez kötött daunomicin korábban közölt szerkezetével. Bár a két daunomicinkomplex hasonló, érdekes szekvenciafüggést mutat az aminocukornak az interkalációs helyen kívüli A-T bázispárhoz való kötődése. A daunomicin d(CGATCG)-vel alkotott komplexe szorosabban kötődik, mint a d(CGTACG)-vel alkotott komplex, ami arra enged következtetni, hogy szekvenciapreferencia van ennek az antraciklin hatóanyagnak a kötődésében. A daunomicin és az adriamicin szerkezete d(CGATCG)-vel nagyon hasonló. Az adriamicin C14 hidroxiljával azonban további oldószeres kölcsönhatások vannak, amelyek a DNS-hez kötik. Meglepő módon a megváltozott szolvatáció hatására a két komplexben jelentős különbség van a spermin konformációjában. A terner komplexek általános szerkezetében megfigyelt változások felerősítik a két antibiotikum közötti kis kémiai különbségeket, és lehetséges magyarázatot adnak e fontos gyógyszerek jelentősen eltérő klinikai aktivitására.
Szervezeti hovatartozás: 
Department of Biology, Massachusetts Institute of Technology, Cambridge 02139.
Hide Full Abstract