Amint fentebb említettem, az adaptert olyanra kell cserélnie, amelyiknek fém földelőtüskéje van. Akkor már mindegy, hogy maga a készülék dupla szigetelésű-e vagy sem. Célszerű lenne olyan adaptert is venni, amiben van biztosíték. Az Egyesült Királyságban a háztartási áram szinte egyedülálló módon gyűrűs áramkörön keresztül működik, ahol a hordozható készülékeket a dugóban lévő biztosíték védi (és meghibásodás esetén közvetve védelmet nyújt a felhasználónak). Ezért olyan terjedelmesek a mi konnektoraink a legtöbb más országhoz képest. Ha egy biztosítékkal nem rendelkező külföldi készüléket csatlakoztat a mi hálózatunkhoz egy adapteren keresztül, akkor már nem rendelkezik ezzel a védelemmel, kivéve, ha maga az adapter is biztosítékkal van ellátva.
A meglévő adapteren lévő műanyag csap célja, hogy lehetővé tegye a 3-tűs aljzatba való csatlakoztatást. Normális esetben ez a csap fémből van (mint a másik kettő), és földelőcsatlakozásként szolgál. Nem minden készüléknek van szüksége földelőcsatlakozásra a biztonságos használathoz, de attól még kell lennie egy harmadik csapnak a dugón, hogy aktiváljon egy zárószerkezetet a konnektorban. A helyettesítő műanyag csap egy árnyékoló lemezt tol el az útból, amelynek célja, hogy megakadályozza, hogy az emberek (különösen a gyerekek) más tárgyakat dugjanak a konnektorba, de nem biztosít földelést.
Az ön adaptere tehát csak olyan készülékekkel használható biztonságosan, amelyek nem igényelnek földelést… azaz olyanokkal, amelyek kettős szigetelésűek. Az ilyen készülékeket (a feszültségigényükkel azonos helyen) a “kettős szigetelés” szimbólummal kell jelölni, ami egy négyzet a négyzetben… így:
https://en.wikipedia.org/wiki/File:Double_insulation_symbol.svg
Ha rajta van ez a szimbólum, akkor biztonságosan használható egy nem földelt adapterrel, amelynek műanyag csapja van, feltéve, hogy a készüléket kettős feszültségre tervezték (ami egy külön kérdés).
Azt, amit arról olvasott, hogy az Egyesült Királyságban 230 V és 50 Hz az áramellátás, az egy “politikai” hazugság! Az EU egész Európában harmonizálni akarta a hálózati feszültségellátást abban az időben, amikor az Egyesült Királyság 240v-en, a kontinentális Európa pedig 220v-en működött. Mivel ezeknek a feszültségeknek a célérték körüli +/- tűréshatárai vannak, papíron 230 volton harmonizálták… de valójában semmi sem változott. Az Egyesült Királyságban a 240 +6%/-10%-os feszültség és az európai 220 +10%/-6%-os feszültség kezelhető átfedést mutat, amelyet 230v-os célértékkel jelöltek meg, annak ellenére, hogy senki sem termelt szándékosan 230v-on.
Egy készülék, amely azt mondja, hogy 220v-on fog működni, ezért nem okoz problémát a kontinentális Európában, de az Egyesült Királyságban a tervezési specifikáción kívül lehet. Ez a legérzékenyebb elektromos berendezések kivételével minden más elektromos berendezésnek megfelel, és az egyszerű fűtőelemmel rendelkező, rövid távú használatra szánt készülékek esetében a legrosszabb az lehet, hogy töredékesen tovább tart a felmelegedésük. Az 50Hz és 60Hz közötti frekvenciakülönbség általában csak néhány olyan eszköz teljesítményét befolyásolja, amelyek frekvenciafüggőek (például azokét, amelyek órát vagy időzítőt tartalmaznak).