Egy menedzser számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy megtalálja a csapata játékosainak megfelelő taktikát, a játékosok típusait, technikai képességeiket, és hogy ez a taktika képes-e eredményeket elérni vagy sem. Ma az egyik legvédekezésstabilabb és legnépszerűbb formációról, a 4-5-1-es felállásról lesz szó. Megbeszéljük a 4-5-1-es formáció különböző aspektusait, és azt, hogy hogyan kell végrehajtani. Merüljünk el tehát a tényekben.
A 4-5-1-es formáció követelményei
A 4-5-1-es formáció bizonyos tulajdonságokra specializálódott futballistákat igényel. A két középhátvéd védekezésben stabil, nagyszerű játékolvasási és anticipációs minőséggel rendelkezik. A bal és jobb oldali hátvédeknek védekezésben nagyon alkalmasnak kell lenniük, az esetek nagy részében hátra kell ülniük a középhátvédekkel együtt, és részt kell venniük a védekező munkában. Rendelkezhetnek átfedési képességekkel, amelyeket támadó variációként lehet használni. A középpálya különböző középpályásokból áll, Van egy központi védekező középpályás, akinek a fő feladata az lesz, hogy megtörje az ellenfél játékát és átadja a labdát a passzolási lehetőségeknek, hogy kezdeményezze a támadó átmenetet. Aztán van két technikailag kiváló és kiegyensúlyozott központi középpályás, akik aktívan részt vehetnek mind a támadó, mind a védekező feladatban. A két széles középpályásnak vagy a szélsőnek gyorsnak kell lennie ez az egyik leglényegesebb összetevője ennek a formációnak a támadó átmenet végrehajtásához. A magányos csatárnak szorgalmasnak kell lennie, és szorgalmasnak kell lennie, és képesnek kell lennie arra, hogy dupla műszakot tegyen a játék feltartására, hogy időt adjon a csapattársainak, hogy jöjjenek és csatlakozzanak a támadójátékhoz, és azt a képességet is meg kell mutatnia, hogy a játék során kapott lehetőségek többségét kihasználja.
A 4-5-1 formáció taktikai leírása
A 4-5-1 leginkább egy védekező, nyomásorientált formáció. Ez az alakzat nagyjából azoknak a csapatoknak felel meg, akik védekezésorientált, kontratámadásos játékot szeretnének játszani. Ennek az alakzatnak a fő elve, hogy a középpályán 5 középpályással a középpálya közepén létszámfölényben legyen az ellenfél, ami a középpálya irányítását eredményezi, és egy jó középső védekező középpályással a számbeli fölény segítségével próbálja visszaszerezni a labdát középen, és megkezdeni a gyors ellentámadást.
A 4-5-1-es lapos formáció esetén azonban a középen jelen lévő 5 középpályás miatt nincs lehetősége a csapatnak arra, hogy az ellenfél védekező játékosait presszionálja. A szorosan összezárt széles és középső területek miatt, és mivel gyakorlatilag 9 ember védi a labdát, nagyon kevés vagy egyáltalán nincs esélye az ellenfélnek arra, hogy bármilyen játékot építsen fel a csapat felénél, mivel nincs hely a sorok között, amit kihasználhatna. Ennek az alakzatnak egy másik fontos szempontja annak meghatározása, hogy hol kezdjük a presszinget, a két szélső és a csatár segítségével azt az elvet követi, hogy az összecsapás vonala a középkör tetején kezdődik, és bizonyos esetekben néhány csapat a középvonalat követi az összecsapás vagy a presszing vonalaként. Egy ilyen kompakt és szoros formáció miatt az ellenfélnek nincs sok más lehetősége, mint a hosszú labdák megjátszása, és megpróbálják átlépni a védelmi vonalat a csatárokkal és a szélsővel, akik a vonalbontó futást végzik, így a legtöbbször a középső védők tisztázzák a veszélyeket, de a kapusnak is ébernek kell maradnia, és megpróbálja átfésülni a kapus és a hátvédek mögötti területeket.
A középső védőknek és a hátvédeknek helytállónak kell lenniük, és előre kell látniuk a szögeket is, amelyekben a labdákat az ellenfél megjátszhatja. A 4-5-1-es formáció támadási fázisában a csapat könnyen tud passzoló háromszögeket kialakítani a középpályás területeken, ami a legjobb módja a passzjátéknak, és megpróbálja kijátszani a kiutat az ellenfél középpályás pressziójával szemben. A középpálya központi hármasa, beleértve a két központi középpályást és a védekező középpályást, nagyon fontos ennek a rendszernek a fenntarthatósága szempontjából.
A 6-os számú, azaz a sorok között játszó központi védekező középpályás sokban hasonlít a középpálya kulcsához. A 6-os számúnak a hátvéd pozíciójába kell esetleg átállnia, ha átfedő futásával részt vesz a támadójátékban, a középpálya térségében is neki kell labdát szereznie és a támadójátékhoz vezető passzsorozat kezdeményezőjének kell lennie, ő az a játékos, akinek a középpályán nagyszámú passzolási lehetőség áll rendelkezésére, neki kell kiválasztania a legelőnyösebb helyzetben lévő játékost. Fontos feladata az is, hogy a csapata igényeinek megfelelően irányítsa a játék tempóját, Mivel a 9-es számú játékos egyedül van fent, a széles középpályások vagy a szélső középpályások csatlakoznak hozzá a támadójátékban, hogy támogatást nyújtsanak, továbbá bizonyos esetekben a széles középpályások nem hagyják el a helyüket, hanem a két központi középpályás csatlakozik a támadójátékhoz a 9-es számú játékossal. Néha egy-egy hátvéd is feljebb lép, hogy a támadójátékban még egy extra lehetőséget biztosítson. Az irányító és a mezzala szerepe a 4-5-1 formációban A mezzaláknak nagyon fontos szerepük van ebben a formációban, ha a csapat birtokolja ezt a formációt.
A mezzala a csapat szükségleteinek megfelelően a támadó fázisban vagy oldalra sodródik, hogy támadó támogatást nyújtson, míg az átmeneti fázisban. Alternatív módon a csapatok esetében, amelyek nem engedik a széles játékosok továbbhaladását, a mezzala a középső középpályás pozícióban játszik, hogy kihasználja az ellenfél felében lévő féltereket, hogy a támadásban egy kis kreativitást biztosítson. Ebben az esetben a mélyebb középső középpályás fogja fedezni a félterek felé előrenyomuló mezzala által elhagyott pozíciót. 4-5-1-es lapos felállásban ritkán látható irányítók esetében.
Az irányítói képességével a csapat eszközeként működhet, a játék irányításának képességével a mérkőzés eredményét a feje tetejére állíthatja, ha a középpályán kezdeményezi a passzsorozatot. Abban az esetben, ha nincs passzolási lehetőség a középpályán, akkor addig védi a labdát, amíg nem kap lehetőséget a passzolásra, a kis térfélcsomagokban a labda közelében marad, ennek eredményeként állandó passzolási lehetőség van a középpályán egy tartalék emberrel, aki kreatív képességgel rendelkezik a gyors ellentámadás elindításához. Rendelkezni fog az alapvető védekező képességekkel is, hogy szükség esetén részt vehessen a védőblokádban. A 4-5-1-es formáció variációi. A sima 4-5-1-es formáción kívül különböző variációk alakultak ki idővel, a csapat igényeinek megfelelően történt a formáció finomhangolása.
A 4-5-1 formáció variációi
4-2-3-1
Ebben az alakzatban két középpályás van a mély középső régióban, az egyik a középső védekező középpályás a másik a mélyen fekvő játékmester. A 14-es zónában nagyjából nincs hely az ellenfelek számára, ahol játszhatnának, van egy 3-as középpálya, amely a központi támadó középpályásból és két szélsőből áll mindkét oldalon, ez a legstabilabb formáció. Napjaink egyik legnépszerűbb formációja, a csapatok igyekeznek ezt a felállást követni, hogy a támadás és a védelem között tökéletes egyensúlyt tartsanak fenn. További részletekért látogasson el oldalunk korábbi, ebben a témában írt cikkére.
4-1-4-1
Ez a forma inkább védekezés-orientált, Tony Pulis tökéletesen használta ezt a formációt, ebben a felállásban a 4-4-2-es formációhoz hasonlóan két 4 középpályásból és védőből álló blokk van, közöttük helyezkedik el a védekező középpályás. A két központi középpályás ebben az esetben afféle kiegyensúlyozott, és a 6-os számú játékos biztosítja az emberelőnyt a középpályán. Ebben a felállásban a támadó háromszög alakzat könnyen kialakítható ezekben a formációkban. A csapat könnyedén be tudja passzolni magát a tágabb régiókba. Ezt leginkább az alsó középmezőnyben szereplő klubok használják, hogy a középpályán előnyhöz jussanak a technikailag fölényben lévő, felsőbb ligás tabellákon szereplő csapatokkal szemben.
4-1-4-1 Defensive
Ez egy másik védekező formáció, Sean Dyche elég rendszeresen használja ezt a formációt a Burnley-nél, így egy olyan csapat, amely ellen nehéz gólt szerezni. A lapos 4-essel a középpályán és az erős védelemmel könnyen el lehet zárni az ellenfél összes passzútávját. A fizikailag erős csatárt megcélzó hosszú labdás módszert széles körben alkalmazzák ebben az esetben, van egy támadó középpályás, aki segíti a 9-es számú játékost a támadójátékban. A széles középpályások is bekapcsolódnak a játékba, hogy több támadási lehetőséget biztosítsanak.
Mikor használjuk a 4-5-1 formációt
A 4-5-1 formációt általában a gyors széles játékosokkal rendelkező csapatok kedvelik, és átmenetileg a 4-3-3 formáció formáját veszi fel. Ez a formáció erős védekező biztonságot ad a kontratámadó labdarúgáshoz, azzal a motívummal, hogy a pálya közepén irányítsák a játékot. 4-5-1 jó formáció a mai labdarúgásban széles körben használt 4-3-3 formáció ellen. A középpályán lévő emberelőnnyel az ember megpróbálja megszerezni a labdát a 4-3-3 formáció ellen, és agresszív és pörgős ellentámadásokkal próbál lecsapni a kontrákra.
A 4-5-1 formáció előnyei
Ez a legjobb formáció a 4-3-3-3 formáció ellen.2. Azokon a mérkőzéseken, amelyek nagy védekezési stabilitást igényelnek, vagy az előny megtartásával foglalkoznak, ez a legjobb formáció. Ha 9 ember áll a labda mögött, akkor ez a formáció sok csapat számára kemény diónak bizonyulhat.3.. egy technikailag fölényes ellenféllel szemben ez az alakzat tökéletes, mivel nagyon kevés hely van a játék kialakítására, másrészt az alakzat többnyire szellemes védekezéssel foglalkozik, ami az erős ellenfelek ellen az alacsonyabb osztályú klubok technikai hiányosságait fedezheti.
A 4-5-1-es alakzat hátrányai
A passzolási lehetőségek nagyon kiszámíthatóvá válnak a középpályán, és az ellenfelek erre építhetnek, mivel a középpályára erős presszing-mechanizmust helyezhetnek. Bár ez az alakzat védekezési stabilitást biztosít, a csapat támadási veszélye nagymértékben semlegesül. A középpályásoknak és a csatároknak 90 perc alatt végig a csúcson kell lenniük, amit szinte lehetetlen ilyen magas intenzitással fenntartani az egész mérkőzésen. Ez nem kifejezetten jó formáció, ha a csapat hátrányban van, mivel a támadó veszély alacsony ennél a formációnál.
Végső gondolatok
Így elmondhatjuk, hogy a 4-5-1-es formáció nagyon jó formáció egy olyan csapat számára, amely a védekezés erejére akarja építeni a játékát. De a vezetőedzőn múlik, hogy milyen formációban akar játszani. De ettől függetlenül a 4-5-1-es formáció egy időtálló ékszer a formációk között.