Az adakozás/tétel az egyik legérzékenyebb téma, amit egy prédikátor a gyülekezetének bemutat. Hogy miért? Mert kellemetlen helyzetbe hozhatja a prédikált embereket. De a következő a helyzet…
1. alapelv:
A föld az Úré, és minden, ami rajta van, a világ és mindenki, aki benne él;
~ Zsoltárok 24:1
Az adakozással kapcsolatban tehát az első és legfontosabb alapelv, amire emlékezned kell, ez: Mindazok a dolgok és mindaz a pénz, amikhez ragaszkodsz – valójában nem a tiéd. Azok Istentől vannak kölcsönadva neked. Ő csak annyit kér tőled, hogy egy kicsit ossz vissza belőlük Vele.
De vajon te is? Visszaosztod Istennel, vagy “Ez az enyém!” hozzáállással ragaszkodsz ezekhez a dolgokhoz? Gyerünk, légy őszinte.
Én is jártam már így. Pánikba estem, amikor a hónap utolsó másfél hetében kevesebb, mint 5 dollár volt a bankban. Pánikba estem ahelyett, hogy hálát adtam volna azért, hogy minden számlát kifizettünk, és hogy a fagyasztóban rengeteg hús van, a polcokon rengeteg konzerv, vagy hogy a kertünk megérett a szüretre, hogy a hatfős családomat (és még néhány embert, akik mindig ott voltak) etessük.
Voltam már így. Visszatartottam a tizedünket, mert nem volt meg bennem a hit, hogy Isten gondoskodni fog, miután visszaadom neki. Visszatartottam ahelyett, hogy bíztam volna az Ő ígéretében, hogy soha nem hagyja, hogy a családom nélkülözze a szükséges dolgokat.
Isten jó minden egyes ígéretéhez – beleértve az ellátásra vonatkozó ígéreteket is.
Én is jártam már így. Tartottam már egy-két szánalomünnepet, amikor eszembe jutott, hogy mások anyagi bőségéhez képest milyen kevés pénzünk van. Ahelyett, hogy felismertem volna, milyen gazdag vagyok (és még mindig az vagyok) szerelemben, egészséges gyermekekben, hűséges házastársban, szoros családban, csodálatos gyülekezeti családban és más, a pénznél sokkal fontosabb áldásokban.
De aztán történt valami. Isten lecsapott a szünetre az elfoglalt életemben. Arra kényszerített, hogy felismerjem, meg kell élnem azt, amit egész életemben azt állítottam, hogy hiszek – hogy Isten minden egyes ígéretére jó – beleértve a gondviselésre vonatkozó ígéreteket is. Tudom, hogy Isten jó a gondviselésre vonatkozó ígéreteiért, mert én élek velük, és te is megteheted.”
2. alapelv:
Adj, és neked adatik. Jó mérték, összenyomva, összerázva, kifolyva, az öledbe kerül. Mert azzal a mértékkel, amit használsz, visszamérik neked.”
~ Lukács 6:38
Amikor adsz, helyet csinálsz Istennek, hogy még többet adjon neked. Amikor nem adsz, nincs hely az új és további áldások számára, amelyeket Isten vár rád.”
3. alapelv:
Mindenkinek úgy kell adnia, ahogyan a szívében elhatározta, nem vonakodva vagy kényszerből, mert Isten szereti a jókedvű adakozót.
~ 2Korinthus 9:7
Isten nem akarja, hogy vonakodva, kötelességtudatból vagy azért adjunk vissza neki, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet. Azt akarja, hogy ugyanazzal a hozzáállással adjunk, mint amivel Ő ad nekünk – a szeretet hozzáállásával. Azt is akarja, hogy azért adjunk, mert a szívünk bízik Isten jóságában és gondviselésében.
4. alapelv:
Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol molyok és kártevők pusztítanak, és ahol tolvajok törnek be és lopnak. Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben, ahol a molyok és kártevők nem pusztítanak, és ahol a tolvajok nem törnek be és nem lopnak. Mert ahol a ti kincsetek van, ott lesz a ti szívetek is.
~ Máté 6:19-21
Az, hogy hol töltöd az örökkévalóságot, attól függ, hogy mit (vagy kit) becsül meg a szíved.”
Az anyagi és pénzbeli javak ideiglenesek. Ha nem hiszel nekem, kérdezz meg bárkit, aki harminc évet adott az életéből egy vállalatnak, hogy az aztán csődbe menjen – és ezzel együtt harminc év nyugdíjszámlára tett pénzét is.”
Minden, ami ebben az életben van, átmeneti – beleértve magát az életet is, ahogy mi ismerjük. Az itteni földi élet nem a vég. Az örökkévalóság a valóság. Ahogy a mennyország és a pokol is. Az azonban, hogy hol töltöd az örökkévalóságot, attól függ, hogy mit (vagy kit) becsül meg a szíved.”
5. alapelv:
Tiszteld az Urat a vagyonoddal és minden termésed első gyümölcsével; akkor a pajtáid megtelnek bőséggel, és a kádjaid tele lesznek borral.
~ Példabeszédek 3:9-10
Isten nem elégszik meg a maradékunkkal, és nem is szabad megelégednie. Isten a fiát adta – a legjobbját – fizetségül a bűneinkért. De nem állt meg itt (mintha ez nem lenne elég). Isten továbbra is a legjobbját adja nekünk minden egyes nap. Ha mi kevesebbet adnánk Neki, mint az első és legjobbat, az olyasmi, amiért szégyellnünk kellene magunkat.
Az adakozás nem egy javaslat vagy egy jó ötlet. Ez egy parancs. Csakúgy, mint a parancs, hogy szeressük felebarátainkat, és a parancs, hogy ne helyezzünk más istent az egy igaz Isten elé. Ne félj tehát olyan életet élni, amely tükrözi a hitedet abban, hogy Isten ígéretei igazak. Mert azok azok.”
~ Darla Noble
További bibliaversek, amelyek kihívást jelentenek és bátorítanak
Szánj néhány percet ezekre az adakozásról szóló bibliaversekre. Tanulj belőlük. Élj velük.
Aki megszánja a szegényt, az Úrnak ad kölcsön,
és ő visszafizeti, amit adott.
~ Példabeszédek 19:17
És a föld minden tizede, akár a föld magjából, akár a fa gyümölcséből, az Úré. Az Úrnak szent.”
~ 3Mózes 27:30
Vigyetek minden tizedet a raktárba,
hogy legyen élelem a házamban,
és próbáljatok meg most engem ebben,
mondja a Seregek Ura,
ha nem nyitom-e meg nektek az ég ablakait
és nem öntök-e ki nektek olyan áldást
, hogy nem lesz elég hely a befogadására.
~ Malakiás 3:10
És az én Istenem betölti minden szükségeteket az Ő dicsőséges gazdagsága szerint Krisztus Jézus által.
~ Filippi 4:19