Becslések szerint 78 millió csecsemőt – vagyis ötből hármat – nem szoptatnak az élet első órájában, ami magasabb halálozási és betegségkockázatnak teszi ki őket, és csökkenti a szoptatás folytatásának valószínűségét – áll az UNICEF és a WHO új jelentésében. E csecsemők többsége alacsony és közepes jövedelmű országokban születik.
A jelentés megjegyzi, hogy azok az újszülöttek, akik az élet első órájában szoptatnak, jelentősen nagyobb valószínűséggel maradnak életben. Már a születés utáni néhány órás késés is életveszélyes következményekkel járhat. A bőr-bőr kontaktus és a mell szopása együtt serkenti az anya anyatejtermelését, beleértve a kolosztrumot, amelyet a baba “első oltásának” is neveznek, és amely rendkívül gazdag tápanyagokban és antitestekben.
“Amikor a szoptatás megkezdéséről van szó, az időzítés a legfontosabb. Sok országban akár élet-halál kérdése is lehet” – mondja Henrietta H. Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója. “Mégis minden évben újszülöttek milliói maradnak ki a korai szoptatás előnyeiből, és az okok – túl gyakran – olyan dolgok, amelyeken változtatni tudunk. Az anyák egyszerűen nem kapnak elegendő támogatást a szoptatáshoz a születést követő kritikus percekben, még az egészségügyi intézmények egészségügyi személyzetétől sem.”
A szoptatási arány a születést követő első órában Kelet- és Dél-Afrikában a legmagasabb (65%), Kelet-Ázsiában és a csendes-óceáni térségben pedig a legalacsonyabb (32%) – áll a jelentésben. Burundiban, Sri Lankán és Vanuatuban született 10-ből közel 9 csecsemőt szoptatnak az első órán belül. Ezzel szemben Azerbajdzsánban, Csádban és Montenegróban született 10 csecsemőből csak kettő tesz így.*
“A szoptatás a lehető legjobb életkezdést biztosítja a gyermekeknek” – mondta Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója. “Sürgősen növelnünk kell az anyák támogatását – legyen szó családtagokról, egészségügyi dolgozókról, munkáltatókról és kormányokról -, hogy gyermekeiknek megadhassák a megérdemelt kezdetet.”
A 76 ország adatait elemző “Kapd el a pillanatot” című kutatás megállapítja, hogy a szoptatás korai megkezdésének fontossága ellenére túl sok újszülöttet hagynak túl sokáig várni különböző okokból, többek között:
- Az újszülöttek táplálása étellel vagy itallal, beleértve a tápszert is: Az olyan általános gyakorlatok, mint a kolosztrum elvetése, az idősebbek mézzel való etetése, vagy az egészségügyi szakemberek által az újszülöttnek adott speciális folyadék, például cukros víz vagy tápszer, késleltetik az újszülött első kritikus kapcsolatát az anyjával.
- Az elektív császármetszések számának növekedése: Egyiptomban a császármetszések aránya 2005 és 2014 között több mint kétszeresére nőtt, 20%-ról 52%-ra emelkedett. Ugyanebben az időszakban a korai szoptatás megkezdésének aránya 40%-ról 27%-ra csökkent. Egy 51 országra kiterjedő tanulmány megállapítja, hogy a korai szoptatás megkezdésének aránya jelentősen alacsonyabb a császármetszéssel szült újszülöttek körében. Egyiptomban a császármetszéssel született csecsemők mindössze 19%-át szoptatták a születést követő első órában, szemben a természetes úton született csecsemők 39%-ával.
- Hiányosságok az anyák és újszülöttek számára nyújtott ellátás minőségében: A jelentés szerint úgy tűnik, hogy a szakképzett szüléssegítő jelenléte nem befolyásolja a korai szoptatás arányát. Az 58 országban 2005 és 2017 között az egészségügyi intézményekben történő szülés 18 százalékponttal nőtt, míg a korai szoptatás megkezdésének aránya 6 százalékponttal emelkedett. Sok esetben a csecsemőket közvetlenül a szülés után elválasztják az anyjuktól, és az egészségügyi dolgozók útmutatása korlátozott. Szerbiában az arányok 2010 és 2014 között 43 százalékponttal nőttek az anyák születéskor kapott ellátásának javítására tett erőfeszítéseknek köszönhetően.
A jelentésben idézett korábbi tanulmányok szerint azoknál az újszülötteknél, akik a születés után két és 23 óra között kezdték el a szoptatást, 33%-kal nagyobb volt a halálozás kockázata azokhoz képest, akik a születést követő egy órán belül kezdték el a szoptatást. Azoknál az újszülötteknél, akik a szoptatást a születés után egy nappal vagy annál később kezdték el, a kockázat több mint kétszer akkora volt.
A jelentés sürgeti a kormányokat, az adományozókat és más döntéshozókat, hogy fogadjanak el szigorú jogi intézkedéseket a tápszerek és más anyatejpótlók forgalmazásának korlátozására.
A WHO és az UNICEF által vezetett Globális Szoptatási Kollektíva kiadta a 2018-as Globális Szoptatási Értékelőlapot is, amely a szoptatási politikák és programok terén elért eredményeket követi nyomon. Ebben arra ösztönzik az országokat, hogy olyan szakpolitikákat és programokat támogassanak, amelyek minden anyának segítenek abban, hogy gyermeke életének első órájában elkezdje a szoptatást, és addig folytassa, ameddig csak akarja.
* A friss adatokkal rendelkező országok közül (2013-2018).