Mivel évente több mint 300 ezren vesznek részt a GMAT-on, a számok azt mutatják, hogy a diákok körülbelül 10%-ának sikerül 700 vagy magasabb pontszámot elérnie. A legtöbbek számára ez a magas eredmény messze elérhetetlennek tűnik.
Sőt, sok olyan vizsgázó van, aki ismer valakit (aki kivétel nélkül ismer valaki mást), aki mindössze három hetet töltött felkészüléssel, és sikerült elérnie mondjuk egy 720-as eredményt. Ez tovább fokozhatja a tanulás frusztrációját, hiszen az ilyen történetek miatt elégtelennek érezheted magad, vagy az az érzésed támadhat, hogy valamit nem jól csinálsz. A valóság azonban az, hogy bár az ilyen típusú eredmény már néhány hét után is lehetséges, ez egyértelműen nem a norma, és általában csak olyan jelentkezőkkel fordul elő, akik már az első gyakorlótesztjükön 650+ ponttal indultak (így nem kellett annyit növelniük a pontszámukat).
Míg a 700 feletti pontszám nem garancia a választott szakra való bejutásra (lásd a közzétett kísérő cikket A 800-as pontszám a GMAT-on nem szükséges), íme néhány tipp, ami segíthet elérni a 700+ pontot
A 700-as referenciaérték:
Míg számos oka van annak, hogy a diákok nem érik el a 700 feletti pontszámot a GMAT-on, a legjelentősebb akadály az idő. A legtöbb embernek ugyanis ahhoz, hogy 100 ponttal megemelje a pontszámát, körülbelül 200-250 óra tanulási időre van szüksége. Ez azt jelenti, hogy ha az eredeti pontszám 550 pont, akkor a 700-as szint eléréséhez körülbelül 300-350 órányi tanulási időre lenne szükség. Ha teljes munkaidőben dolgozik, és csak heti 20 órát fordít a GMAT-ra, ez azt jelenti, hogy körülbelül 6 hónapig kell következetesen tanulnia.
A másik gyakori ok, amiért az emberek nem érik el a 700-as szintet a GMAT-on, a teszt gyakran gondot okozó verbális érvelés szakaszára vonatkozik. A kvantitatív/matematikai gondolkodási készségek fejlesztése egyszerűbb lehet, mivel lehetőség van a fejlődés nyomon követésére az idő múlásával, és a figyelmet a nehézséget okozó matematikai problémákra irányítani. A mennyiségi/matematikai gondolkodást vizsgarészben elért fejlődés tehát számszerűsíthető: megtanulja a helyes stratégiát, gyakorló kérdéseket vállal, és ezeket a gyakorló kérdéseket felülvizsgálva javít.
A mondatjavító része ellenére a vizsga verbális gondolkodást vizsgarészét kevésbé könnyű ilyen szisztematikusan javítani, különösen a kritikai gondolkodást és az olvasott szövegértést vizsgarészt (a javulás ezeken a részeken hajlamos ingadozni a fejlődés során; lásd az alábbi ábrát).
A fenti diagram fekete vonala a javulás “fel-le” pályáját tükrözi, amikor olyan területeket ismétlünk, mint a kritikai érvelés és az olvasott szövegértés: ahogy ezeket a területeket tanuljuk, a helyes válaszok gyakorisága ismételten felfelé és lefelé megy, annak ellenére, hogy idővel általános javulás tapasztalható (ahogy a kék vonal tükrözi).
Az egyik fő frusztráció, amellyel az ilyen típusú feladatok ismétlése során szembesülünk, a javulás szórványos jellege: egyik nap jól teljesítünk, majd a következőn kevésbé jól. Ne feledjük: ez teljesen normális! A lényeg, hogy folyamatosan olvass és tanulj; a javulás természetesen követni fogja, de általában 100 ponthoz körülbelül 250 órára van szükség.
Az ideális tanulási terv
Naná, hogy ha a tanulmányaid alatt teljes munkaidőben dolgozol, nem lesz könnyű (vagy egyáltalán lehetséges) 6 hónapon keresztül minden figyelmedet a GMAT-ellenőrzésre fordítani. Ráadásul a tanulási időd annyira szakaszos lesz, hogy több időt kell az átnézésre fordítanod, mintha rövidebb idő alatt tanulnál. Egy lehetséges megoldás lehet, ha 3 hónapon keresztül heti körülbelül 20 órát tanulsz, majd 3-4 hét szabadságot veszel ki a munkádból, hogy intenzívebben tanulhass.
Nincsenek szabályok arra vonatkozóan, hogy mit kell először tanulnod: ez az adott gyenge pontjaidtól függ. Általánosságban azonban elmondható, hogy a GMAT-vizsgázók többségének a teszt mondatjavító részének átismétlésével kell kezdenie (a leggyengébb területein kívül). Az ok, amiért sokan ezt a részt választják, ismét az időtényező: a kompetencia ebben a részben sokkal gyorsabban megszerezhető, mint más részekben, és lehetővé teszi, hogy rövid időn belül új feladatokra (azaz a szóbeli érvelés rész kritikus gondolkodásra és olvasott szövegértésre vonatkozó részeire) terelődjön a figyelem.
A fenti tanulási terv igen jól adaptálható: ha a leggyengébb területe a mennyiségi részen van, akkor váltogassa a szóbeli és a matematikai részeket. Hasonlóképpen, ha kevésbé vagy magabiztos az olvasási részben, kezdettől fogva fordíts nagyobb figyelmet az olvasott szövegértés és a kritikai érvelés szempontjaira; ezt megteheted úgy, hogy egy GMAT-ismétlőkönyvben követed a vonatkozó részeket, vagy hivatalosabb formában, egy GMAT-tanfolyam keretében. Egyszerűen kezdje el gyakorolni ezeket a részeket a mondatjavító rész mellett. Ne feledd: az olvasási képesség nem lineárisan fejlődik; ha azonban folyamatosan gyakorolsz és következetes vagy a tanulási módszereiddel, akkor idővel javulni fogsz.
Ha a harmadik hétre még mindig nem tudod tartani a 700-as pontszámot, ne csüggedj! Minden egyes vizsgázó a saját tempójában fejlődik; ha ragaszkodik a tanulási tervhez, előbb-utóbb eléri a célját.
Nagyon sok szerencsét!