A Grace Murray Hopper által 1951-ben és 1952-ben az UNIVAC I számára írt A-0 rendszer (Arithmetic Language version 0) egy korai, elektronikus számítógépek számára kifejlesztett, fordítóval kapcsolatos eszköz volt. Az A-0 inkább betöltőként vagy linkerként működött, mint a fordító modern fogalma szerint. A programot szubrutinok és argumentumok sorozataként adták meg. Az alprogramokat numerikus kóddal azonosították, és az alprogramok argumentumait közvetlenül az egyes alprogramok kódja után írták. Az A-0 rendszer a specifikációt gépi kóddá alakította, amelyet másodszor is be lehetett táplálni a számítógépbe az említett program végrehajtásához.
Az A-0 rendszert követte az A-1, A-2, A-3 (ARITH-MATIC néven megjelent), AT-3 (MATH-MATIC néven megjelent) és B-0 (FLOW-MATIC néven megjelent).
Az A-2 rendszert 1953-ban fejlesztették ki a Remington Rand UNIVAC részlegénél, és az év végére adták ki a vásárlóknak. Az ügyfelek megkapták az A-2 forráskódját, és felkérték őket, hogy küldjék vissza fejlesztéseiket a UNIVAC-nak. Így az A-2 a szabad és nyílt forráskódú szoftverekhez hasonló korai filozófia eredményének példájaként tekinthető.