Eredmények
Az árvíz előtti életkörülmények
A vizsgálatba összesen 1769 háztartást vontak be, ami 14 506 embert jelent, akiknek 87,0%-a vidéken élt az árvíz előtt. A felmérésünkben szereplő háztartások demográfiai jellemzői nagymértékben megegyeztek az országos pakisztáni statisztikákkal.9 A háztartások átlagos mérete 8,1 volt (8,2 városi, 7,6 vidéki háztartás, p=0,001). A háztartás tagjainak fele (50,6%) 18 év alatti volt, míg 5,0%-uk 60 év feletti. A háztartásfő a háztartások 96,2%-ában férfi volt, a háztartásfő átlagos életkora 46,4 év volt (18-96 év között). A háztartás tagjai nagyobb valószínűséggel rendelkeztek legalább általános iskolai végzettséggel, mint a HOH (54,1% vs. 34,6%, p=0,00). A városi háztartásokban minden szinten szignifikánsan magasabb volt az iskolai végzettség, mint a vidéki háztartásokban (p=0,00). A háztartások havi jövedelme átlagosan kevesebb mint 10 000 rúpia (kb. 112 USD) volt. A városi lakosság nagyobb valószínűséggel keresett kevesebb mint 5000 rúpiát havonta (31,0% vs. 21,8%, p=0,00).
A falak (79,4% összességében; 56,2% városi vs. 82,9% vidéki, p=0,00) és a padló (83,7%; 68,1% városi vs. 85,1% vidéki, p=0,00) leggyakoribb anyaga a vályogtégla volt. Míg a tetők 40,6%-a szintén sárból vagy vályogtéglából készült (19,7% városi vs. 42,2% vidéki, p=0,00), használtak cementet, fát és egyéb anyagokat is. Az árvizek előtt a háztartások 81,2%-a rendelkezett elektromos árammal (88,6% városi vs. 80,1% vidéki, p=0,001), elsősorban távvezetékről. A háztartások 71,0%-a rendelkezett valamilyen illemhelyhez való hozzáféréssel (67,4% városi vs. 71,5% vidéki, p=0,00). Majdnem minden háztartásnak (91,8%) volt hozzáférése védett vízforráshoz (87,7% városi vs. 92,5% vidéki, p=0,00).
Az árvíz hatása
Az árvíz okozta fizikai károk széles körűek voltak, a háztartások 54,8%-a számolt be az otthonában keletkezett károkról. Ezek több mint fele (54,8%) javíthatatlanul megrongálódott, 28,8%-uk jelentős, de javítható károkat szenvedett, 10,9%-uk kisebb, de lakható károkat, 5,6%-uk pedig minimális károkat. A háztartások átlagos mérete nem változott az árvíz után sem vidéken (7,6-ról 7,5-re, p=0,08), sem a városokban (8,2-ről 8,0-ra, p=0,14), a háztartások 80,4%-a 10 főnél kevesebb tagú, 18,6%-a 11-20 tagú, 1,1%-a pedig 21 főnél több tagú (p=0,57). Az áradások miatt a háztartások 86,8%-a (76,9% városi vs. 88,3% vidéki, p=0,00) 2 vagy több hétre elhagyta otthonát. Az árvíz óta eltelt hat hónap során 46,9% élt valamikor a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek táborában (44,0% városi vs. 47,3% vidéki, p=0,41). A legtöbb háztartás (64,5%) csak egy helyen maradt a 6 hónap alatt, de 34,5% legalább egyszer, 21,1% kétszer, 9,9% háromszor, 4,5% pedig négy vagy több helyre költözött. A lakóhely szerinti körzetből más földrajzi helyre történő költözés kevésbé volt gyakori (12,6% városi vs. 18,4% vidéki, p=0,00). A felmérés időpontjában a vidéki háztartások 51,9%-a tért vissza lakóhelyére, míg a városi háztartások 73,9%-a (p=0,00).
Az 1. táblázat az infrastruktúrát értékeli a vidéki és városi háztartások közművekhez való hozzáférésének az árvíz előtti és utáni összehasonlításával. A felmérés idején az elektromos áramhoz való hozzáféréssel nem rendelkező háztartások száma 18,8%-ról 32,9%-ra nőtt (p=0,00). Az elektromos áram hiánya megduplázódott mind a városi, mind a vidéki területeken. Azon háztartások aránya, amelyek nem rendelkeztek illemhelyhez való hozzáféréssel, 29,0%-ról 40,4%-ra nőtt (p = 0,000), de a növekedés nagyobb volt a vidéki háztartások esetében. A védett vízhez való hozzáférés az árvíz után változatlan maradt (96,8% az árvíz előtt vs. 96,7% az árvíz után, p=0,00); a vízforrás azonban mindkét környezetben jelentősen megváltozott (p=0,00).
| Városi | Vidéki | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Előtt | Útán | p- | .val | Before | After | p-val | ||||||||
| n | % | n | % | n | % | % | n | % | ||||||
| elektromosság | 229 | 228 | 0.00 | 1526 | 1515 | 0.00 | ||||||||
| Powelines | 175 | 76% | 158 | 69% | 1202 | 79% | 979 | 65% | ||||||
| Generátor | 21 | 9% | 2 | 1% | 10 | 0.7% | 6 | 0.4% | ||||||
| Más | 7 | 3% | 10 | 4% | 10 | 0.7% | 15 | 1.0% | ||||||
| None | 26 | 11% | 58 | 25% | 304 | 20% | 515 | 40% | ||||||
| n | % | n | % | p- | n | % | % | p-val | n | % | n | % | p-val | |
| TOILET TYPE | 227 | 222 | 0.00 | 1505 | 1485 | |||||||||
| Privát | 145 | 64% | 109 | 49% | 819 | 54% | 481 | 32% | ||||||
| Public/Shared | 8 | 4% | 21 | 10% | 257 | 17% | 407 | 27% | ||||||
| None | 74 | 33% | 92 | 41% | 429 | 29% | 597 | 40% | ||||||
| n | % | n | % | p-nek-val | n | % | n | % | p-val | |||||
| VÍZFORRÁS | 227 | 226 | 0.00 | 1520 | 1527 | |||||||||
| Belső | 44 | 19% | 37 | 16% | 187 | 12% | 158 | 10% | 0.00 | |||||
| Tanker teherautó | 6 | 3% | 14 | 6% | 31 | 2% | 236 | 16% | ||||||
| Fúrólyuk | 142 | 63% | 141 | 62% | 1190 | 78% | 1020 | 67% | ||||||
| Védtelenül Kút | 2 | 1% | 3 | 1% | 10 | 1% | 26 | 2% | ||||||
| Folyó | 26 | 12% | 31 | 14% | 96 | 6% | 87 | 6% | ||||||
Az árvíz hátrányosan érintette a 88-as jövedelmet.0%-ának (90,0% vidéki, 75,0% városi, p=0,00). A háztartások bejelentett átlagos havi jövedelme havi 10 000 rúpiánál kevesebbről 5000 rúpiára (kb. 56 USD) esett vissza. A vidéki háztartások nagyobb valószínűséggel számoltak be 5000 rúpiánál kevesebb havi fizetésről, mint a városiak (75,2% vs. 73,1%, p=0,00). Azon háztartások 55,5%-a, amelyek jövedelemkiesésről számoltak be, azt állította, hogy megélhetésük vagy jövedelemtermelésük hat hónap elteltével sem tért vissza a normális kerékvágásba, és a helyreállás várhatóan több mint egy évet vesz igénybe (57,1% vidéki, 42,5 városi, p=0,004). A háztartások 24,8%-a nem számított arra, hogy a jövedelemkiesést valaha is kiheveri.
Míg az árvízzel közvetlenül összefüggő sérülések és halálesetek ritkák voltak, az egészségügyi hatások gyakoriak voltak. A háztartások mindössze 0,5%-a számolt be árvízzel kapcsolatos háztartási tag sérüléséről, és csak 0,5%-a számolt be árvízzel kapcsolatos halálesetről. A városi háztartásokban szignifikánsan nagyobb volt a halálesetek valószínűsége (p=0,02). Az árvíz utáni hat hónapban azonban a háztartások 77,0%-a (71,1% városi vs. 76,5% vidéki, p=0,02) számolt be arról, hogy valamelyik tagjának egészségügyi problémája volt, és ezek 76,8%-a a felmérésben résztvevők szerint az árvízzel függött össze. A városi háztartások több árvízzel kapcsolatos egészségügyi problémáról számoltak be, mint a vidéki háztartások (80,1% vs. 76,5%, p=0,01).
A 2. táblázat a szolgáltatások 6 hónapos helyreállását előrejelző változókat értékeli. A HOH kora nem változtatta meg az elektromos áramhoz, a tiszta vízhez vagy a WC-berendezésekhez való hozzáférést. A HOH iskolai végzettsége befolyásolta a hozzáférést: az általános iskolai végzettségű vagy annál magasabb végzettségű személy által vezetett háztartásokban nagyobb valószínűséggel állt helyre az árvíz előtti hozzáférés az elektromos áramhoz és a higiéniai szolgáltatásokhoz, de a tiszta vízhez nem. A WC-berendezésekhez való hozzáférés nagyobb valószínűségét jelezte előre a HOH neme is, valamint a 15 főnél kevesebb taggal rendelkező háztartások esetében.
| Villany | Víz | Vécé | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| OR | CI | p-érték | OR | CI | p-érték | OR | CI | p-érték | |
| Háztartásvezetői oktatás (Ref=nincs) | 2.3 | 1.8-2.8 | 0.00 | 1.4 | 0.6-3.0 | 0.44 | 1.8 | 1.5-2.2 | 0.00 |
| Háztartásfő neme (Ref=férfi) | 1.2 | 0.7-2.0 | 0.53 | 0.9 | 0.1-1.0 | 0.90 | 2.1 | 1.2-3.7 | 0.01 |
| Háztartásfő életkora (Ref >50 év) | 1.0 | 1.0-1.0 | 0.14 | 1.0 | 1.0-1.0 | 0.53 | 1.0 | 1.0-1.0 | 0.68 |
| Háztartás mérete (Ref < 15) | 1.2 | 0.9-1.6 | 0.28 | 0.9 | 0.4-2.3 | 0.83 | 1.4 | 1.0-1.8 | 0.03 |