Ez az edzés az 1990-es években nagyon divatos 3-5-2-es rendszerben rejlő lehetőségek maximális kihasználásáról szól. Ezt a formációt olyan sikeres német klubcsapatok alkalmazták, mint az 1997-es Bajnokok Ligája-győztes Borussia Dortmund, és ezt alkalmazta a Berti Vogts vezette Euro 96-ot megnyerő német válogatott is. Legutóbb Gareth Southgate angol csapata használta a 2018-as világbajnokságon.
Ez a 3-5-2-es rendszer nagyon funkcionális jellegű edzésfelállást tesz lehetővé. Egy csapat felkészítésekor sokkal előnyösebb szerkezet, mint az “árnyjáték”, amelyet a játékosok nem különösebben kedvelnek, bármilyen hatékonyan szervezik is meg.
Ezt a foglalkozást meglehetősen rendszeresen használnák az előszezonban és hetente többször a szezon során. Ideális felkészülés a mérkőzés előtti napon, mivel a támadó és védekező felállások a foglalkozáson belül megerősödnek.
Mit csináljanak a játékosok?
A dobozok cseréje
Két 25×15 méteres dobozt állítunk fel egymás mellett, de egymástól 10 méteres távolsággal elválasztva. Két nyolcas csapatra osztott 16 játékost használunk. Mindkét dobozban egy-egy csapat kezd. A gyakorlatot azzal kezdjük, hogy a játékosok megismerkednek a játéktérrel, és mindkét dobozban egy-egy labdával passzjátékot szervezünk.
A játékosok bemelegítése után az egyik labdát kivesszük, és három védekező játékost labda nélkül küldünk a dobozból az ellenfél dobozába. A nyolcfős csapat a három védő nyomása alatt passzol. Ha a védők megszerzik a labdabirtoklást, vagy ha a labdát a területen kívülre játsszák, akkor a labdát a másik dobozban maradt öt játékosnak adják át, az ábrán látható módon .
1a
2. A pirosak nyomás alatt passzolnak, próbálják megtartani a labdát
3. Ha a kékek megszerzik a labdát, átadják azt a másik dobozban lévő csapattársaiknak
Az öt játékos a saját területükön kezdi meg a labda továbbítását, majd gyorsan visszatér hozzájuk a három védőjük. Három ellenfél védő is belép a mezőnybe, mint látható , és nyomást gyakorolnak, és megpróbálják visszaszerezni a labdát.
1b
2. A három kék védő követi a labdát vissza az eredeti dobozukba, hogy újra csatlakozzon a csapattársaihoz a passzolásban
3. A három piros védő szintén követi a labdát, és nyomást gyakorol a labdabirtoklás megszerzésére, amikor elérik a kék boxot
Azért, hogy az új labdabirtokló csapat nyugalmat tudjon kialakítani a labdán, néha rávesszük az ellenfél védőit, hogy háromszor ingázzanak a boxok között, mielőtt megpróbálnák visszaszerezni a labdát.
Hogyan lehet előrehaladni a foglalkozáson?
A csapat alakítása 8v3
A foglalkozás előrehaladása érdekében nagy túlterhelést vezetünk be a labdabirtokló csapat javára. Felállítjuk a pálya kétharmadát, mindkét végén egy-egy teljes méretű kapuval és egy-egy kapussal. Tizenegy szélső játékost használunk, mindkét végén három játékos védekezik, középen pedig öt középpályás, akik felváltva támadnak minden kapura. Ez egy 8v3-as játék, tehát az öt középpályás csatlakozik a védők egyik csoportjához, amikor azok birtokba veszik a labdát, és a másik csoportot támadják, az ábrán látható módon .
2a
2. A sárga középpályások egyesülnek, hogy megtámadják a kék védőket
3. Amint a támadó csapat gólt szerzett, vagy ha a labda halott, vagy labdavesztés történt, az öt sárga középpályás megfordul, hogy a másik oldalon megtámadja a pirosakat
Amint a támadó csapat gólt szerzett, vagy ha a labda halott, vagy labdavesztés történt, az öt középpályás csatlakozik a másik védősorhoz, és az ellenkező irányba támad, az ábrán látható módon . A csatárok hiánya egy szándékos kísérlet arra, hogy a középpályás játékosok gólokat szerezzenek.
2b
2. A kék védők most csatlakoznak a sárga középpályásokhoz, hogy a másik oldalon támadjanak
3. A szélsőhátvédek nem nyomulhatnak be az utolsó harmadba
4. A belső középpályások nyomulnak be az utolsó harmadba, ha szélességre van szükség
5. A belső középpályások nyomulnak be az utolsó harmadba, ha szélességre van szükség. Amint a labda elhalt, az öt sárga középpályás megfordul, készen arra, hogy ismét a másik végét támadja
A játék a kapustól indul és újrakezdődik. Húsz percig játszunk.
Csapat kialakítása 10v5
Ez a továbbjutás ugyanazon elvek alapján működik, mint az előző tevékenység, de a csatárok bevezetésével. Minden három védőből álló egység két csatárt kap, akik az öt középpályással kombinálva támadják a védőket a másik oldalon, az ábrán látható módon . Ismét, amikor a labda elment, az öt középpályás megfordul, és a másik csapat három védőjével és két csatárával egyesülve megtámadják a másik végét, az ábrán látható módon. A játék így folytatódik hullámokban.
3a
2. A sárga középpályások a két piros csatárral kombinálva támadják a kék védőket a másik végén
3. Amint a támadó csapat gólt szerzett, vagy a labda elment, az öt sárga középpályás megfordul, készen áll a másik végét megtámadni
3b
2. Az öt sárga középpályás most csatlakozik a három kék védőhöz és a két kék csatárhoz, hogy egy új 10v5
3. A szélsőhátvéd feljátssza a labdát a belső középpályásnak, aki betölti a széles támadó szerepet és keresztbe tesz
4. Ha gólt kapunk, vagy ha a labda elhalt, az öt sárga középpályás megfordul, készen arra, hogy újra megtámadja a másik végét
40 percig játszunk, vagy addig, ameddig szükséges.
Mire kell figyelni?
Mi a legfontosabb dolog, amire figyelni kell?
Sok alapvető taktikai dolgot kell figyelembe venni. A három középső védő összeállítása kulcsfontosságú, és el kell döntened, hogy zónásan vagy emberhátrányban védekeznek-e.
A középpályás ötös formája is fontos – az egyiknek mélyen kell ülnie, és a szélső védőidnek nem szabad túlságosan előrehaladniuk az első harmadba, mivel lehetetlen lenne egy mérkőzésen 90 percen keresztül az egész szárnyat lefedni. A belső középpályásoknak kell a széles előretöréseket végrehajtaniuk, nem pedig a szélsőhátvédeknek.
A 3-5-2-es szerkezet más formációkkal szemben is sikeresnek bizonyult. A rendszer alapos vizsgálata akció közben azonban azt mutatja, hogy a 3-5-2 védekezésben hiányos, amikor a széles területeken túlerőben van. Minden szélsőhátvédnek az ellenfél két szélső játékosával kell versenyeznie, hacsak nem történik megfelelő rendelkezés. Ezért a csatároknak létfontosságú védekezési feladatokat kell ellátniuk. A labdabirtoklás elvesztésekor azonnal védeniük kell a széles területeket, hogy elzárják az ellenfél hátvédjeit. Ez a korai akció szabadon hagyja a középső védőket, akik az évek során kevésbé érezték jól magukat a labdával, hogy átvehessék a labdát.
Melyek azok a tipikus hibák, amelyeket a játékosok elkövethetnek, és hogyan kerülhetem el őket?
Néha a hátsó hármas bizonytalan lehet a feladataikat illetően. Utasítanánk az egyik védőt, hogy mozogjon a labdához, a másik kettő pedig üljön szögletesen mögé. Például a fogadó játékos zónájában lévő védő szorosan jelöl, míg a másik kettő hátul fedez, vagy az egyik védő megtámad egy magas labdát, és elvégzi a kihívást, míg a másik kettő védelmet nyújt.
A csatárok lusták lehetnek, amikor a csapat nem birtokolja a labdát, és szükség esetén emlékezniük kell a védelmi feladataikra, általában magasan és szélesen nyomnak, amikor az ellenfél kapusa kiosztja a labdát.
Hogyan tennéd ezt egy játékhelyzetben?
A 8v3-as játék a gyakorlat kispályás változata, amely megerősíti az elvártakat, és nagyon jól megismétli a játékhelyzetet.
A 10v5-ös játékhoz további öt ellenfél középpályás hozzáadásával két teljes csapat válna teljessé, és már csak a középső öt védő feladatai maradnának oktatandóak – a szélsőhátvédeknek meg kellene mutatni, hogyan vonuljanak vissza, hogy ötfős védelmet alkossanak, a középső három védőt pedig megtanítják, hogy egységként mozogjanak a labda mellé
.