A könnyített változat
- A CLIL komplex és kontextusfüggő.
- A CLIL-nek vannak általános paraméterei.
- Ezek a következők:
- Minden konkrét CLIL modellnek vagy módszertannak figyelembe kell vennie a fenti paraméterek relatív értékét/jelentőségét.
- A nyelv mint tanulási eszköz háromféleképpen működik: A 4Cs keretrendszer
Coyle, D. (2008). CLIL – egy pedagógiai megközelítés. In N. Van Deusen-Scholl, & N. Hornberger, Encyclopedia of Language and Education, 2. kiadás (pp. 97-111). Springer.
A koherens fogalmi eszköz kialakításán dolgozva, és Mohan
korai munkája és a Tudáskeretrendszer (1986) által befolyásolva, Coyle
(1999) kidolgozta a 4Cs keretrendszert (1. ábra). Ez a keretrendszer
megkülönbözteti az ACTFL (American Council on the Teaching of Foreign
Languages) által kiadott, szabványokon alapuló világnyelvoktatási stratégiától
Standards for Foreign Language Learning in the 21st Century (1999)
, amely a nyelvi tantervre összpontosít. Bár
néhány érdekes kapcsolódási pontot lehet találni (pl. kommunikáció, kultúrák és
kapcsolatok), a hangsúlyok között különbség van, hiszen a kiindulópont
a nyelvoktatás. A CLIL 4Cs kerete a tartalommal
(pl. tantárgyak, témák, tananyagközi megközelítések) kezdődik, és
a tartalom (tantárgy), a kommunikáció
(nyelv), a megismerés (gondolkodás) és a kultúra (tudatosság
magunkról és a “másságról”) közötti összefüggésekre összpontosít, hogy a tanulás
(tartalom és megismerés) és a nyelvtanulás (kommunikáció és
kultúrák) integrációjának szinergiáira építsen. Egyesíti a tanuláselméleteket, a nyelvtanuláselméleteket és az
interkulturális megértést:1. A tárgyi tudás nem csak az ismeretek és készségek elsajátításáról szól,
hanem arról is, hogy a tanuló felépíti saját tudását és
készségeit fejleszti (Lantolf, 2000; Vygotsky, 1978);
2. A tárgyi tudás, készségek és megértés elsajátítása összefügg
a tanulással és a gondolkodással (kogníció). Ahhoz, hogy a tanuló felépíthesse
a tantárgy megértését, elemezni és hozzáférhetővé kell tenni a tartalom nyelvi igényeit
(Met, 1998);
3. A gondolkodási folyamatokat (megismerés) elemezni kell a nyelvi igényeik
re vonatkozóan (Bloom, 1984; McGuiness, 1999);
4. A nyelvet kontextusban kell tanulni, a nyelven keresztül tanulni,
rekonstruálni a tárgyi témákat és a hozzájuk kapcsolódó kognitív
folyamatokat, pl. a nyelvi bevitel/kiadás (Krashen, 1985; Swain, 2000);
5. A tanulási kontextusban való interakció alapvető fontosságú a tanulás szempontjából.
Ez következményekkel jár, ha a tanulási kontextus a
L2-n keresztül működik (Pica, 1991; van Lier, 1996);
6. A kultúrák és a nyelvek közötti kapcsolat összetett.
A kultúrák közötti tudatosság és tanulás alapvető fontosságú a CLIL
(Byram, Nicols és Stevens, 2001).
A 4Cs keretrendszer szerint az ismeretek,
készségek és a tananyag megértése, a kapcsolódó
kognitív feldolgozásban való részvétel, a kommunikatív kontextusban való interakció,
a megfelelő nyelvi ismeretek és készségek fejlesztése, valamint
az én és a “másság” pozicionálásán keresztül az elmélyülő interkulturális tudatosság megszerzése révén valósul meg a hatékony CLIL, függetlenül a
modelltől. Ebből a szempontból a CLIL magában foglalja a nyelv
megfelelő használatának megtanulását, miközben a nyelvet a hatékony tanulás érdekében használja. A 4Cs
Keretrendszer egy eszköz a CLIL-tevékenységek feltérképezéséhez és a
potenciál maximalizálásához bármilyen modellben, bármilyen szinten és életkorban.A nyelvi triptichon
http://www.cremit.it/public/documenti/seminar.pdf
