Az 1-es típusú cukorbetegeknél a COVID-19 fokozott súlyosságának kockázata hasonlónak tűnik, mint a 2-es típusú cukorbetegeknél, ellentétben a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) egyes hivatalos tanácsaival. Az új megállapítás azt jelzi, hogy mindkét típusban szenvedő embereknek prioritást kellene élvezniük a vakcina beadásakor, mondják a kutatók.
A tanulmány az első, amely prospektíven értékelte a fekvő- és járóbetegeket, és a COVID-19 súlyossági tényezőit a halálozás mellett külön vizsgálta az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegeknél, és december 2-án jelent meg online a Diabetes Care című szaklapban.
A nashville-i Vanderbilt University Medical Centerben 2020 márciusa és augusztusa között vizsgált betegek közül az 1-es és 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél az életkor, a faj és számos más kockázati tényező figyelembevétele után háromszor és négyszer nagyobb volt a COVID-19 kórházi felvételének és a betegség nagyobb súlyosságának kockázata, mint a cukorbetegségben nem szenvedőknél.
Ez a megállapítás azért fontos, mert 2020. december 1-jétől a CDC a cukorbetegség típusait különbözőképpen osztályozza a súlyos COVID-19 kockázatát növelő alapbetegségek szempontjából.
A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő, bármilyen korú felnőtteket “a COVID-19-et okozó vírus okozta súlyos megbetegedés fokozott kockázatának” tekintik, míg a CDC szerint az 1-es típusú cukorbetegek “fokozott kockázatnak lehetnek kitéve.”
Az új tanulmány vezető szerzője, Dr. Justin M. Gregory a Medscape Medical Newsnak elmondta: “Úgy gondolom, hogy ez a jelenlegi bizonyítékok alapján felülvizsgálatra szorul. Úgy gondolom, hogy a mi tanulmányunkban bemutatott adatok és a Barron és munkatársai által a Lancet Endocrinology 2020-ban közölt adatok azt jelzik, hogy az 1-es típusú cukorbetegséget egyenrangúvá kell tenni a 2-es típusú cukorbetegséggel.”
“Ezek a tanulmányok azt mutatják, hogy mindkét állapot három-négyes korrigált esélyhányaddal jár a kórházi kezelés, a betegség súlyossága és a halálozás tekintetében a cukorbetegség nélküli emberekkel összehasonlítva” – hangsúlyozta.
A vakcinák ígéretesnek tűnnek a cukorbetegek számára
A vakcináról nem álltak rendelkezésre 3. fázisú adatok, amikor Gregory, az Ian M. Burr Division of Pediatric Endocrinology and Diabetes, Vanderbilt University School of Medicine, Nashville, és munkatársai a nyár végén írták kéziratukat, ezért a cikk nem említi ezt.
De most Gregory azt mondja: “A Pfizer és a Moderna első sajtóközleményei alapján most már optimista vagyok, hogy ezek a vakcinák enyhíthetik a cukorbetegeknél tapasztalt COVID-19 okozta túlzott morbiditást és mortalitást.”
“Kíváncsian várom, mit tudunk meg december 10-én és 17-én .”
A téli járványhullám miatt azonban “vizsgálatunk azt sugallja, hogy a COVID-19 kórházi felvételek növekedésével az 1-es és 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek aránytalanul nagyobb számban vesznek részt ezekben a felvételekben, és ha már kórházba kerültek, nagyobb mértékű betegség súlyosságát mutatják” – mondják ő és kollégái.
“Ezen adatok fényében felszólítjuk kollégáinkat, hogy hangsúlyozzák a szociális távolságtartó intézkedések és a kézhigiénia fontosságát, különös tekintettel a cukorbetegekre, beleértve a legveszélyeztetettebb közösségekben élő betegeket, akikre tanulmányunk megerősíti, hogy a legsúlyosabb hatással kell szembenézniük.”
Adjustálások után a túlzott súlyosság kockázata mindkét diabétesztípus esetében hasonló
A tanulmány új adatai a Vanderbilt University Medical Center elektronikus egészségügyi nyilvántartásából származnak, amely 137 olyan alapellátási, sürgősségi és kórházi intézményt foglal magában, ahol a betegeket a látogatás okától függetlenül SARS-CoV-2-re tesztelték.
2020. március 17. és augusztus 7. között összesen 6451 beteg COVID-19 pozitív tesztje volt. Közülük 273-an 2-es típusú, 40-en pedig 1-es típusú cukorbetegségben szenvedtek.
A 18 évesnél fiatalabb gyermekek az 1-es típusú cukorbetegek 20,0%-át, a cukorbetegek 9,4%-át tették ki, de a 2-es típusú csoportból senki sem. A 2-es típusú cukorbetegek csoportja lényegesen idősebb volt, mint az 1-es típusú cukorbetegek és a cukorbetegség nélküliek csoportja: 58 év, szemben a 37, illetve 33 évvel.
A csoportok között eltérő kiindulási jellemzők kiigazítása előtt úgy tűnt, hogy az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegeknél a kórházi kezelés és a betegség nagyobb súlyosságának kockázata a cukorbetegség nélküli csoport és a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő csoport között helyezkedik el, mondják a kutatók.
Az életkor, a faj, a nem, a magas vérnyomás, a dohányzás és a testtömegindex szerinti kiigazítás után azonban az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők esélyhányadosa 3,90 volt a kórházi kezelésre és 3,35 a betegség nagyobb súlyosságára, ami hasonló volt a 2-es típusú cukorbetegség kockázatához (3,36 és 3.42, illetve), a cukorbetegségben nem szenvedőkhöz képest.
Deep Dive Explores COVID-19 Severity Risk Factors in Type 1 Diabetes
A kutatók ezután a 40 1-es típusú cukorbeteg közül 37 betegnél részletes kórlapátvizsgálatot végeztek, 15 beteggel pedig telefonos felmérést.
A többség (28) nem került kórházba, és csak egy beteg került kórházba diabéteszes ketoacidózis (DKA) miatt a pozitív SARS-CoV-2 tesztet követő 14 napon belül.
Ez ellentétben áll a T1D Exchange egyik jelentésével, amelyben 33 1-es típusú cukorbetegségben és COVID-19-ben szenvedő beteg közel fele került kórházba DKA miatt. Az eltérés oka az lehet, hogy a súlyosabb betegek nagyobb valószínűséggel kerülnének a T1D Exchange nyilvántartásba, feltételezik Gregory és munkatársai.
A vizsgálatukban a COVID-19 súlyosságával összefüggő klinikai tényezők (P < .05) közé tartozott a korábbi magas vérnyomás diagnózis, a magasabb A1c, legalább egy korábbi DKA-bevitel az elmúlt évben, valamint a folyamatos glükózmonitor (CGM) használatának hiánya.
A kórházi felvételek kétszer olyan valószínűek és a betegség súlyossága közel kétszer olyan nagy volt az 1-es típusú cukorbetegek körében, akik fekete bőrűek voltak, mint a fehérek. A magánbiztosítással rendelkezők mindössze 8%-a került kórházba, szemben az állami biztosítással rendelkezők 60%-ával és a biztosítással nem rendelkezők 67%-ával (P = .001).
“Míg korábbi jelentések a COVID-19 okozta kórházi kezelések arányosan magasabb arányát jelezték a fekete betegek és az állami biztosítással rendelkezők körében, ez a tanulmány az első, amely hasonló eredményt mutat az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő lakosság körében” – írják Gregory és munkatársai.
A CGM-et használó betegek mindössze 9%-a került kórházba, szemben a vércukorszintmérőt használók 47%-ával (P < .016). Hasonlóképpen, az inzulinpumpát használók 6%-a került kórházba, szemben a napi többszöri injekciót használók 33%-ával (P < .085).
Megjegyzik azonban: “Elemzésünk nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a cukorbetegség-technológia nagyobb mértékű használata a magasabb szocioökonómiai státusz helyettesítője.”
A kutatást a National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases, a JDRF és az Appleby Foundation támogatta. A szerzők nem számoltak be releváns pénzügyi kapcsolatokról.
Diabetes Care. Megjelent online 2020. december 2. Absztrakt
További diabétesz és endokrinológiai hírekért kövessen minket a Twitteren és a Facebookon.