Az indiai holdnaptár Shravan és Bhadrapad hónapjai a monszun hónapjainak számítanak. Az esőzések azonban az előző hónapban, Ashaadhában kezdődnek, és néha Bhadrapad után is folytatódnak. A nyugati naptár szerint Indiában az esőzések június, július, augusztus és szeptember hónapokra esnek. Ahogy a külső nap az égen, úgy az Agni vagy a test tüze is halványul ebben az időszakban, és ezzel együtt az emésztőerőre is hatással van. A környezet tele van különféle mikroorganizmusokkal – vírusokkal, baktériumokkal – és mindenféle rovarokkal is. A kinti levegő folyamatosan párás, és a tüdő levegője is nagyobb víztartalmú. A szervezetnek nagyobb erőfeszítést igényel, hogy ebből a nedvességgel teli levegőből oxigént szívjon fel. Ahhoz, hogy ebben a négy hónapban szembe tudjunk nézni a természetes, szezonális kihívásokkal, fontos irányelveket határoztak meg. Ezek a fegyelmek segítenek abban, hogy a test minden funkciója megfelelően működjön ebben az időszakban, hogy a felesleges energiaráfordítást megfékezzük, és segítsenek feltöltődni. Nem arról van szó, hogy ezeket a fegyelmeket a könyv szerint kell követnünk, attól a pontos naptól vagy pillanattól kezdve, amikor a chaturmas elkezdődik, egészen addig a pillanatig, amikor véget ér. Ez egy ajánlott magatartás, amelyet az évszakok változásainak megfelelően lehet alkalmazni, figyelembe véve a földi és földrajzi elhelyezkedést.”
Az emberi test, akárcsak az egész világegyetem, az öt elemből, a földből, a vízből, a tűzből, a levegőből és a térből áll. Az alapelem a durvábbtól a finomabbig terjedő sorrendben a föld. A föld elem felelős testünk rengeteg felépítéséért, a kemény és sűrű csontoktól az agy leglágyabb szöveteiig, és óriási szerepet játszik egészségünkben. Ebben az évszakban különös gondot kell fordítanunk a föld elemre. Ezért az első isten, akit ilyenkor imádunk, Shree Ganapati, prasadként szereti a modakot, egy olyan receptet, amely különösen tápláló a test föld elem számára. A Ganesh-fesztivál részeként az emberek különböző fákhoz és virágokhoz mennek, és a rituálékhoz szükségeseket gyűjtik. Az eredeti normák szerint a bhaktáknak maguknak kell leszedniük ezeket a felajánlásokat és elvégezniük a rituálékat. Ennek eredményeképpen végül biztosítjuk az érintkezést és a szükséges tulajdonságok felszívódását ezekből a növényekből, amelyek segítenek abban, hogy erősek maradjunk a szezonban. Az a mód, ahogyan együtt ünnepeljük ezt az ünnepet, egymás otthonába járva, elősegíti azokat a dolgokat, amelyeknek együtt kell tartaniuk a társadalmat, nevezetesen az érzékenységet, az empátiát, a barátságot és a közösségi életet. Ez az ünnep hasznos védelmet nyújt a fizikai, pszichológiai, valamint a társadalmi és kommunikációs problémák ellen. Társadalmi szempontból a fesztiválhoz kapcsolódó művészeti és design bemutatók, előadások, zene, előadások és készségek segítik az emberek önkifejezését és a közösséggé válást. Shree Ganesh-t azok is imádják, akik gyermekekre vágynak.
A következő a víz elem. A víz elem iránti érzékenységünk és gondoskodásunk hiánya a víz elem szennyezéséhez és a természet körforgásának megzavarásához vezetett. Az ebből eredő hatások szélsőséges árvizek vagy aszályok formájában tükröződnek bolygónkon. Ganesh visarjanja és az ősi kötelezettségek időszaka az embereket tudatosabbá és éberebbé teszi a természet és a víz iránt. A víz elem a bolygó életét tükrözi, teljes egészében, minden fizikai vonásával és érzelmi hangulatával együtt. A tükörrel ellentétben azonban, amely nem emlékszik a tükrözött képre, a víz megőrzi mindannak az információnak és eseménynek a raktárát, ami történik. A víznek tisztának és tudatosnak kell maradnia, különben a benne tárolt szennyeződések és problémák visszatükröződnek az emberben. A mi felelősségünkhöz tartozik, hogy gondoskodjunk ennek az elemnek a tisztaságáról.
Az Ayurveda azt javasolja, hogy ivás előtt mindig forraljuk fel a vizet, mivel ez többet tesz, mint a baktériumok elpusztítása. Valójában az aranykultúrás víz a legkevesebb erőfeszítés, amit mindenkinek meg kell tennie. Számos gyógynövény, mint a Jala-santulan porban és egy kis arannyal való érintkezés a forralás során, nagyon ajánlott. Az Ayurveda még tovább megy, és azt mondja, hogy ha a vizet az eredeti térfogatának nyolcadáig forraljuk, akkor általános egészségügyi gyógyszerként funkcionál.
Mi pontosan a problémáink gyökere, mi hat ránk leginkább? Hibás szokásaink és függőségeink, vagy a rosszul megítélt társaságunk árt nekünk? Vagy a saját génjeink, amelyeket generációkon keresztül adtak át a családi felmenőink? A modern orvostudomány arra a következtetésre jut, hogy az öröklődés jelentős szerepet játszik számos krónikus, anyagcsere- vagy életveszélyes betegségben. Az összes fenti tényező figyelembevétele, az okokon való elmélkedés és a bennünk lévő összes ilyen beépített program megszüntetésén való munka a célja ennek a pitrupakshának vagy az ősök két hetének. Az indiai kultúrában az alázat vagy az ego feladása a spirituális fejlődés része. Így e két hét alatt bocsánatot kérünk minden ismert-ismeretlen, általunk vagy bármelyik családtagunk által elkövetett rossz cselekedetért, beleértve az ősöket is, mint pozitív lépés a karmikus blokkjaink feloldása felé. Ez magában foglalja a vezeklést azért, hogy nem segítettünk vagy támogattuk családunkat és barátainkat a szükség idején, és hogy helyrehozzuk a kapcsolatokat, hogy megtapasztalhassuk az együttlét örömét.
Az energia fejlődése a testben elemről elemre, csakráról csakrára folytatódik a következő néhány hónap során Deepawaliig, egy olyan téma, amelyet mindenképpen érdemes mindenkinek felfedeznie.
A szerző az Atmasantulana Village, egy világhírű holisztikus gyógyító központ alapítója. [email protected]