A gluténérzékenység veszélyei – A gabonafélék hatással lehetnek az agyra?

A gluténérzékenység egy olyan kifejezés, amelyről egyre többet hallani. Azonban mit is jelent pontosan? És milyen következményekkel jár, ha valaki érzékeny a gluténre?

A cöliákia a gluténnel összefüggő leggyakrabban ismert betegség. Ez egy autoimmun állapot, amely során a glutén kóros immunválaszt vált ki, aminek következtében a szervezet megtámadja és károsítja a vékonybél nyálkahártyáját. Ez vezet a gyakran tapasztalt emésztési tünetekhez. Ezen kívül táplálkozási hiányosságok, gyenge növekedés, fogyás és bizonyos neurológiai tünetek is jelentkezhetnek.

A cöliákiától eltérő lisztérzékenység

A lisztérzékenységben a cöliákiától eltérő mechanizmusok is szerepet játszhatnak, és gyakran több pszichológiai vagy neurológiai tünettel járhat. Valójában a gluténérzékenység mind gyermekek, mind felnőttek esetében közös tényezőnek bizonyult olyan állapotokkal, mint az ADHD1, ASD1, görcsrohamok2, depresszió3, szorongásos zavarok4 és skizofrénia5. A glutén ataxia, amely a koordinációs, beszéd- és egyensúlyi problémákkal járó probléma, a gluténre adott reakcióval járó neurológiai állapot, és egyre ismertebbé válik6.

A gluténérzékenység, amelyet néha nem cöliákiás gluténérzékenységnek (NCGS) is neveznek, hatszor gyakoribbnak bizonyult, mint a cöliákia7. Egyesek azt kérdezhetik, hogy miért tűnik úgy, hogy a gluténérzékenység előfordulása növekszik? Az esetek ilyen nyilvánvaló növekedése több tényezőre vezethető vissza, többek között a glutén hatásával kapcsolatos tudatosság növekedésére, a magasabb gluténtartalmú gabonafélékre vagy a gluténtartalmú gabonafélék vagy termékek fogyasztásának növekedésére. Bármi is legyen az esetek számának növekedésének oka, egyre több a bizonyíték a glutén agyra gyakorolt hatásáról.

Hogyan okoz problémát a glutén?

A gluténtartalmú gabonafélék, mint a búza, rozs, árpa és tönkölybúza toxikus fehérjefrakciókat tartalmaznak gliadinok, gluteninek és más prolaminok formájában. Ezekről a toxikus fehérjefrakciókról kimutatták, hogy széleskörű hatást gyakorolnak a szervezetre, és az arra fogékony embereknél megzavarhatják a normális bélrendszeri egyensúlyt8 és érinthetik az immunrendszert9. Bár az érzékeny egyéneknél általában a fehérjefrakciók okoznak reakciót, lehetséges, hogy a glutén más összetevőire is reagálnak.

A glutén emésztése során olyan vegyületek szabadulnak fel, mint a gluteomorfinok, más néven gliadorfinok. Ezek opioidszerű hatást gyakorolnak az agyra, és összefüggésbe hozták őket olyan állapotokkal, mint az ASD10.

Immun érintettség

A gluténnel szembeni immunreakció összetett lehet, és specifikus antitesteket is tartalmazhat, vagy nem.A cöliákiában többféle antitest is jelen lehet, beleértve az anti-endomysialis antitesteket (EMA), a szöveti transzglutamináz elleni antitesteket (tTG),) vagy IgE közvetítésű antitesteket. Gluténérzékenység esetén ezek az antitestek hiányozhatnak, és vannak bizonyítékok az anti-gliadin antitestek növekedésére11. A deamidált gliadin peptidekkel szembeni antitestek is felszaporodhatnak, és jelenlétük vizsgálata különösen hasznos lehet kisgyermekeknél12. Úgy gondolják, hogy a gliadinellenes antitestek negatívan befolyásolhatják a neurotranszmitterek felszabadításában részt vevő fehérjét, ezáltal közvetlenül befolyásolhatják a neurotranszmittereket és potenciálisan befolyásolhatják a pszichológiai funkciókat13. Maga a gliadin aktiválhatja a gyulladásos válaszban szerepet játszó citokineknek nevezett kémiai hírvivő anyagok termelődését, megalapozva ezzel a fokozott gyulladásos reakciót14. Kapcsolatba hozták a megnövekedett citokinszintet és az olyan állapotok kialakulását, mint az ADHD és az ASD15.

Bélnyálkahártya

A kutatók egyik érdekes megállapítása, hogy a gluténérzékenyek bélnyálkahártyája jelentősen eltérhet a cöliákiában szenvedőkétől. Úgy tűnik, hogy a bélnyálkahártyán nem mindig laposodnak ki a bélbolyhok, és gluténérzékenység esetén is előfordulhat normális béláteresztő képesség16 és egészséges bélnyálkahártya17 . Mindezek után az ASD-vel és az ADHD-val18 összefüggésben a szivárgó bélrendszer nagy gyakorisággal fordul elő.

Mikrobiomzavar

A mikrobiomról ismert, hogy hozzájárul a bél általános egészségéhez, és szerepet játszik az immunrendszer működésében. Kapcsolatuk a jó egészséggel vitathatatlan, és közvetlen kapcsolatot állapítottak meg a bél és az agy között. A mikrobióta számos mechanizmuson keresztül küldhet jeleket az agyba, többek között a vagus ideg aktiválásával és hormonokon keresztül19. A mikrobiom egyensúlyhiányát számos pszichológiai problémával, köztük a depresszióval és a szorongással hozták összefüggésbe20.

A glutén és a gliadin is bizonyítottan megzavarja a mikrobiomot az arra fogékony egyéneknél21. Bizonyított, hogy a probiotikumok alkalmazása az egyensúly helyreállítása érdekében diszbiózis esetén, ADHD és ASD esetén javulást eredményez a tünetekben22.

Rizikófaktorok – Miért vannak egyes emberek fogékonyabbak?

Genetika – A cöliákia és az öröklött DNS-variációk közötti kapcsolat jól ismert, és szinte minden cöliákiásnak van HLA-DQ2 és HLA-DQ8 haplotípusa (A haplotípus egy géncsoport, amely egy szülőtől együtt öröklődik). Ezeknek a haplotípusoknak az előfordulása a gluténérzékenységgel összefüggésben létezik, de 50%23-25 és 90% között változik26

Mikrobiom-átvitel – A gyermekek steril bélrendszerrel születnek, és az anyai mikrobióta átvitelére vannak utalva a hüvelyi szülés és a szoptatás révén, hogy egészséges mikrobiomot tudjanak kifejleszteni. A mikrobióta létfontosságú szerepet játszik az agy fejlődésében és működésében, és a mikrobiom korai életkorban történő megzavarása hosszú távú következményekkel járhat, beleértve a gluténérzékenységre való fokozott fogékonyságot.

Toxikus terhelés – A toxinok felhalmozódása a szervezetben összefüggésbe hozható a túlérzékenységgel és az immunrendszer toleranciazavarával. Úgy tűnik, hogy egy vagy több kiváltó ok, mint például a glutén, reakciót vált ki azokban, akiknek magas a toxikus terhelése27. Az anyaméhben öröklött toxikus terhelés szintén tényező lehet azoknál a gyermekeknél, akiknél gluténérzékenység alakult ki.

Főbb pontok:

• A gluténérzékenység összetett, és a cöliákiától eltérő tünetekkel jelentkezhet
• A gluténérzékenység bizonyítottan gyakori tényező az ADHD, ASD, depresszió kialakulásában, szorongás és ataxia
• A gluténben lévő fehérjefrakciók felboríthatják a normál bélrendszeri egyensúlyt, és érinthetik az immunrendszert
• A glutén emésztése során felszabaduló, morfiumszerű vegyületek opioid-hasonlóan hatnak az agyra
• A bélnyálkahártya egészsége és a mikrobióta egyensúlya kulcsszerepet játszhat a gluténérzékenységben
• A gluténérzékenységgel genetikai kapcsolat áll fenn
• A magas toxikus terhelés hatással lehet a gluténnel szembeni immuntoleranciára

Gluténmentes

A glutén egyes gyermekek és felnőttek számára kockázatot jelent, és nagy hatással lehet az agyműködésre. Egyértelmű, hogy sok gluténérzékeny embernek sok tünete enyhül a gluténmentes diéta hatására. Egyeseknél az előnyök néhány napon vagy héten belül jelentkeznek, másoknál ez hosszabb időt vesz igénybe. Érdemes megfontolni egy probiotikum-kiegészítést is, hogy az esetleges egyensúlyhiányt helyreállítsuk. Ha gluténmentes diétát vagy probiotikumot fontolgat, mindig a legjobb, ha jól képzett és tapasztalt funkcionális egészségügyi szakemberrel dolgozik együtt.

Áttekintés

A glutén veszélyt jelenthet, és nagy hatással lehet az agyműködésre. A gluténtartalmú élelmiszerek kerülése drámaian csökkentheti mind a pszichológiai, mind a neurológiai tüneteket.

1. Niederhofer H, Pittschieler K. (2006) A preliminary investigation of ADHD symptoms in persons with celiac disease. Journal of Attention Disorders (Figyelemzavarok folyóirat). 10:200-204.
2. Peltola M, Kaukinen K, Dastidar P, Haimila K, Partanen J, Haapala AM, et al. (2009) Hippocampal sclerosis in refractory temporal lobe epilepsy is associated with gluten sensitivity. Journal of Neurology, Neu-rosurgery and Psychiatry. 80:626-630.
3. Ruuskanen A, Kaukinen K, Collin P, Huhtala H, Valve R, Maki M, et al. (2010) Pozitív szérum antigliadin antitestek cöliákia nélkül az idősebb populációban: Számít ez? Scandinavian Journal of Gastroenterology. 45:1197-1202.
4. Jackson, J. R., Eaton, W. W., Cascella, N. G., Fasano, A., & Kelly, D. L. (2012). A cöliákia és a gluténérzékenység neurológiai és pszichiátriai manifesztációi. Psychiatric Quarterly, 83(1), 91-102.
5. Dickerson F, Stallings C, Origoni A, Vaughan C, Khushalani S, Leister F, et al. (2010) Markers of gluten sensitivity and celiac disease in recent-onset psychosis and multi-episode schizophrenia. Biológiai pszichiátria. 68:100-104.
6. Hadjivassiliou M, Boscolo S, Davies-Jones GA, Grunewald RA, Not T, Sanders DS, et al.(2002) The humoral response in the pathogenesis of gluten ataxia. Neurology. 58:1221-1226.
7. Hadjivassiliou M, Grunewald RA, Davies-Jones GA. (2002) A gluténérzékenység mint neurológiai betegség. Journal of Neurology, Neurosurgery and Psychiatry. 72:560-563.
8. Hollon J., et al. (2015) Effect of Gliadin on Permeability of Intestinal Biopsy Explants from Celiac Disease Patients and Patients with Non- Celiac Gluten Sensitivity. Nutrients 7.3 1565-76.
9. Palova-Jelinkova L, Rozkova D, Pecharova B, Bartova J, Sediva A, Tlaskalova-Hogenova H, et al. (2005) Gliadin fragments induce phenotypic and functional maturation of human dendritic cells. Journal of Immunology. 175:7038-7045
10. Cooper, E. L. (2003). Az autizmus neuroimmunológiája: egy sokoldalú hipotézis. International journal of immunopathology and pharmacology, 16(3), 289-292.
11. Hadjivassiliou M, Williamson CA, Woodroofe (2004) N. The immunology of gluten sensitivity: Beyond the gut. Trendek az immunológiában. 25:578-582.
12. Amarri, S., Alvisi, P., De Giorgio, R., Gelli, M. C., Cicola, R., Tovoli, F., … & Volta, U. (2013). Deamidált gliadin peptidek elleni antitestek: a csecsemőkori coeliakia pontos előrejelzője. Journal of clinical immunology, 33(5), 1027-1030.
13. Jackson, J. R., Eaton, W. W., Cascella, N. G., Fasano, A., & Kelly, D. L. (2012). A cöliákia és a gluténérzékenység neurológiai és pszichiátriai manifesztációi. Psychiatric Quarterly, 83(1), 91-102.
14. Palova-Jelinkova L, Rozkova D, Pecharova B, Bartova J, Sediva A, Tlaskalova-Hogenova H, et al. (2005) Gliadin fragments induce phenotypic and functional maturation of human dendritic cells. Journal of Immunology. 175:7038-7045
15. Zubareva, O. E., & Klimenko, V. M. (2013). A proinflammatorikus citokinszintek emelkedése korai életkorban, mint az idegi és mentális patológia kialakulásának kockázati tényezője. Neuroscience and Behavioral Physiology, 43(4), 535-541.
16. Sapone A, Lammers KM, Mazzarella G, Mikhailenko I, Carteni M, Casolaro V, et al. (2010) Differential mucosal IL-17 expression in two gliadin-induced disorders: Gluténérzékenység és az autoimmun enteropátia cöliákia. International Archives of Allergy and Immunology. 152:75-80.
17. Marsh, M. N. (1992). A glutén, a fő hisztokompatibilitási komplex és a vékonybél: a gluténérzékenység (“cöliákia sprue”) spektrumának molekuláris és immunbiológiai megközelítése. Gastroenterology, 102(1), 330-354
18. de Magistris, L., Familiari, V., Pascotto, A., Sapone, A., Frolli, A., Iardino, P., … & Militerni, R. (2010). A bélgát változásai autizmus spektrumzavarban szenvedő betegeknél és elsőfokú rokonaiknál. Journal of pediatric gastroenterology and nutrition, 51(4), 418-424.
19. Forsythe, P., & Kunze, W. A. (2013). Hangok belülről: bélmikrobák és a CNS. Cellular and molecular life sciences, 70(1), 55-69.
20. Foster, J. A., & Neufeld, K. A. M. (2013). Bél-agy tengely: hogyan befolyásolja a mikrobiom a szorongást és a depressziót. Trends in neurosciences, 36(5), 305-312.
21. Hollon J., et al. (2015) Effect of Gliadin on Permeability of Intestinal Biopsy Explants from Celiac Disease Patients and Patients with Non- Celiac Gluten Sensitivity. Nutrients 7.3: 1565-76.
22. Critchfield JW, van Hemert S, Ash M, Mulder L, Ashwood P. (2011) The potential role of probiotics in The management of childhood autism spectrum disorders. Gasztroenterológiai kutatás és gyakorlat. 161358.
23. Bizzaro, N., Tozzoli, R., Villalta, D., Fabris, M., & Tonutti, E. (2012). A cöliákia és a gluténintolerancia aktuális kérdései. Clinical reviews in allergy & immunology, 42(3), 279-287.
24. Monsuur AJ, Wijmenga C (2006) Understanding the molecular basis of celiac disease: what genetic studies reveal. Ann Med 38:578-591.
25. Mazzarella G, Maglio M, Paparo F, Nardone G, Stefanile R, Greco L, van de Wal Y, Kooy Y, Koning F, Auricchio S, Troncone R: (2003) An immunodominant DQ8 restricted gliadinpeptide activates small intestinal immune response in vitro cultured mucosa from HLA-DQ8 positive but not HLA-DQ8 negative coeliac patients. Gut 52:57-62.
26. Hadjivassiliou M, Grunewald RA, Chattopadhyay AK, Davies-Jones GA, Gibson A, Jarratt JA, et al. (1998) Clinical, radiological, neurophysiological, and neuropathological characteristics of gluten ataxia. Lancet. 352:1582-1585.
27. S. J. Genuis, (2010) Érzékenységgel összefüggő betegségek: az allergia, az ételintolerancia és a kémiai érzékenység eszkalálódó járványa. Science of the Total Environment, vol. 408, no. 24, pp. 6047-6061