Vesztette már el a gondolatmenetét? Gyakran érzi magát szétszórtnak vagy feledékenynek? Lehet, hogy az agyi kisérbetegség, vagy “csendes stroke” korai tüneteit mutatja egy friss tanulmány szerint.
Kutatók felfedezték, hogy azok, akiknek az agy fehérállománya károsodott, amit a “csendes stroke” okozott, rossz figyelemről számoltak be, és gyakrabban voltak szétszórtak a mindennapi tevékenységek során a Neurobiology of Aging című folyóiratban megjelent tanulmány szerint.
A megállapítások ellenére a fehérállomány-károsodással azonosított emberek közel fele a normális tartományon belül teljesített a figyelmet és a végrehajtó funkciókat (vagyis a tervezés, a szervezettség és a feladatok során való összpontosítás képességét) vizsgáló laboratóriumi értékelések során.
“Eredményeink azt mutatják, hogy sok esetben azoknál az embereknél, akiknél magasabb volt a csendes stroke kockázata, és volt is ilyen, észrevehető különbséget tapasztaltak az összpontosítás képességében, még mielőtt a tünetek neuropszichológiai teszttel kimutathatóvá váltak” – mondta Ayan Dey, a tanulmány vezető szerzője. “”Ha valaki úgy érzi, hogy ez lehet a helyzet, az aggodalmakat orvoshoz kell vinni, különösen, ha az illetőnek olyan egészségügyi állapota vagy életmódja van, amely miatt nagyobb a stroke vagy a szívbetegség kockázata.”
Az agyi kisérbetegség az öregedés egyik leggyakoribb neurológiai rendellenessége. Az ilyen típusú stroke és az agy véráramlásában bekövetkező változások összefüggésbe hozhatók a demencia kialakulásával.
A stroke-ot “csendesnek” nevezik, mivel nincs azonnali vagy tartós hatása, például beszédkiesés vagy bénulás.
A nyilvánvaló tünetek hiánya ellenére ezek a “csendes stroke-ok” idővel károsítják az agy fehérállományát, ami problémákat okozhat a memóriában és a kognitív funkciókban.
Dey szerint ez az állapot általában csak az MRI segítségével derül ki, vagy akkor, amikor a károsodás már súlyosbodott.
“Az Alzheimer-kórra nincs hatékony kezelés, de az agyi érrendszeri elváltozások megelőzhetők vagy csökkenthetők a dohányzásról való leszokással, testmozgással, diétával és stresszkezeléssel, valamint a vérnyomás, a cukorbetegség és a koleszterinszint kordában tartásával” – mondta dr. Brian Levine, a tanulmány vezető szerzője: “A megfelelő diagnózissal ezek a beavatkozások és életmódbeli változtatások a kognitív hanyatlás kockázatának kitett idősebb felnőtteknek adnak néhány lehetőséget az agy egészségének megőrzésére.”
A tanulmány 54 olyan 55 és 80 év közötti felnőtt eredményeit vizsgálta, akiknél a stroke egy kockázati tényezője – például magas vérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség és alvási apnoe – is fennállt.
A résztvevők agyát MRI-vel vizsgálták, a tudósok pedig funkcionális agyi képalkotást és elektromos agyi aktivitást elemeztek, hogy megvizsgálják az agyi hálózatok különböző funkcióit.
A tanulmányt követően a tudósok azt fogják keresni, hogy miért teljesítenek egyes emberek jobban a kognitív teszteken a fehérállomány károsodása ellenére.
“Az a kérdés, hogy az agyban bekövetkezett változások leküzdése vajon természetes képesség-e egyes embereknél, vagy ez olyasmi, amit idővel ki lehet építeni” – mondta Dey. “Ha ez olyasvalami, ami fejleszthető, akkor ez olyasvalami, amit edzhetünk?”