Háttér: Kevés adat áll rendelkezésre a károsodott glükóz-anyagcsere kialakulásának élethosszig tartó kockázatáról, beleértve a prediabéteszt, valamint a prediabéteszből cukorbetegséggé való esetleges progresszió kockázatáról és a korábban kezeletlen cukorbetegek inzulinkezelésének megkezdéséről. Célunk az volt, hogy kiszámítsuk a glükózanyagcsere-zavarok teljes skálájának élethosszig tartó kockázatát, a normoglikémiától a prediabéteszig, a 2-es típusú cukorbetegségig és az esetleges inzulinhasználatig.
Módszerek: Ebben a prospektív, populációs alapú kohorszelemzésben a lakossági Rotterdam Study adatait használtuk fel. A diagnosztikus eseményeket háziorvosi nyilvántartások, kórházi elbocsátó levelek, gyógyszertári adagolási adatok és a vizsgálati központban (Rotterdam, Hollandia) tett látogatások alkalmával végzett szérum éhgyomri glükózmérések segítségével azonosítottuk. A normoglikémiát, a prediabéteszt és a cukorbetegséget a WHO éhomi glükózra vonatkozó kritériumai alapján határoztuk meg (normoglikémia: ≤6-0 mmol/l; prediabétesz: >6-0 mmol/L és <7-0 mmol/L; és cukorbetegség ≥7-0 mmol/L vagy glükózcsökkentő gyógyszer alkalmazása). Az élettartam-kockázatot a túlélési analízis módosított, a halálozás versengő kockázatával korrigált változatával számoltuk ki. Megbecsültük továbbá a prediabéteszből a nyílt cukorbetegségbe és az inzulinkezeléstől mentes cukorbetegségből az inzulinhasználatba való átmenet élethosszig tartó kockázatát is. Ezenkívül kiszámítottuk az egészséges glükózanyagcserével megélt éveket.
Eredmények: A Rotterdam Study 10 050 résztvevőjének adatait használtuk fel. A legfeljebb 14-7 éves követési idő alatt (1997. április 1. és 2012. január 1. között) 1148 résztvevőnél alakult ki prediabétesz, 828-nál cukorbetegség, és 237-en kezdtek inzulinkezelésbe. A 45 éves korban a fennmaradó életkori kockázat 48-7% (95% CI 46-2-51-3) volt a prediabétesz, 31-3% (29-3-33-3) a cukorbetegség és 9-1% (7-8-10-3) az inzulinhasználat tekintetében. A 45 éves egyéneknél a prediabéteszből cukorbetegséggé való átmenet élethosszig tartó kockázata 74-0% (95% CI 67-6-80-5) volt, és az ebben az életkorban nyílt cukorbetegségben szenvedő egyének 49-1%-a (38-2-60-0) kezdett inzulinkezelésbe. Az életkori kockázat az életkor előrehaladtával csökkent, de a BMI és a derékkörfogat növekedésével nőtt. A súlyosan elhízott egyének átlagosan 10 évvel kevesebb évet éltek glükózkárosodás nélkül, mint a normál testsúlyúak.
Értelmezés: A károsodott glükózanyagcsere jelentős terhet jelent a népesség egészségére, és eredményeink hangsúlyozzák a hatékonyabb megelőzési stratégiák szükségességét, amelyeket az egyén életében a lehető leghamarabb meg kell valósítani. A prediabétesz és a cukorbetegség jelentős életkori kockázata sovány egyéneknél is támogatja a kockázati tényezők ellenőrzését a nem elhízott egyéneknél.
Finanszírozás: Erasmus MC és Erasmus University Rotterdam; Netherlands Organisation for Scientific Research; Netherlands Organisation for Health Research and Development; Research Institute for Diseases in the Elderly; Netherlands Genomics Initiative; Netherlands Ministry of Education, Culture and Science; Netherlands Ministry of Health, Welfare and Sports; European Commission; and Municipality of Rotterdam.