A kísérleti viselkedéselemzés a pszichológiában a radikális behaviorizmuson alapuló gondolkodásmódot képviseli, amely induktív, adatvezérelt megközelítéseket követel az előzmények és a viselkedés közötti funkcionális kapcsolatok létrehozására. A kísérleti viselkedéselemzés során szerzett empirikus megfigyelések lehetővé teszik a szakemberek számára, hogy a viselkedéseket operáns kondicionálási technikák segítségével előre jelezzék és irányítsák.
Nehéz túlbecsülni a kísérletezés szerepét az alkalmazott viselkedéselemzés gyakorlatában. Az ingerre adott válaszok megfigyelése és e válaszok (vagy viselkedések) következményeinek manipulálása központi szerepet játszik az alkalmazott viselkedéselemzés (ABA) úgynevezett ABC-jében:
- Antecedent – A viselkedéshez vezető késztetés vagy kezdeti helyzet.
- Viselkedés – Az antecedensre adott cselekvés vagy viselkedés.
- Következmény – A viselkedéshez kapcsolódó megerősítési mechanizmus.
Az alkalmazott viselkedéselemzés gyakorlata azonban olyan elméleteken és technikákon nyugszik, amelyeket először gondosan megtervezett kísérletekben dolgoznak ki és tesztelnek. És a kísérleti viselkedéselemzők azok, akik ezeket az elméleteket jellemzően ellenőrzött környezetben tesztelik.
A kísérleti viselkedéselemzés a radikális behaviorizmus elméleteit teszteli
A kísérleti viselkedéselemzés B. F. Skinner radikális behaviorizmus elméletein alapul, amely minden megfigyelhető cselekvést viselkedésnek tekint, amelyet operáns kondicionálási technikák segítségével lehet elemezni és módosítani. Skinner az antecedens, a viselkedés és a következmények közötti kapcsolatokat a Négy távú kontingenciamodell segítségével bontotta le:
- Motiváló műveletek – A környezeti tényezők, amelyek előkészítik az inger-válasz ciklust
- Diszkriminatív inger – Egy jelző vagy előzmény, amely előkészíti a viselkedési választ
- Viselkedés – Maga a válasz, amely valamilyen módon megváltoztatja a környezetet (és ezért megfigyelhető és mérhető)
- Következmények – A viselkedés által kiváltott megerősítő vagy büntető ingerek, amelyek a viselkedés megerősítésére vagy visszatartására irányulnak
A viselkedéselemzők minden megfigyelhető viselkedést ebbe a keretbe illeszkedőnek tekintenek, és a változókat manipulálva keresnek módszereket e viselkedések módosítására.
Míg minden viselkedéselemzőnek vannak kísérleti elemek a gyakorlatában, a kifejezetten kísérleti programokban dolgozók élen járnak a szakterület új technikáinak kifejlesztésében.
Egy, a CDC megbízásából végzett projekt a kaliforniai tetőfedőiparban bekövetkező munkahelyi baleseteket befolyásoló viselkedési és pszichológiai tényezőket vizsgálta. A kutatók a baleseti adatok mélyreható elemzését végezték el, és az érintett munkavállalók egy mintáját kimerítő teszteknek vetették alá, amelyek célja a balesetekben esetleg szerepet játszó viselkedési tényezők felmérése volt. Mint a viselkedéselemzés számos tanulmánya, a projekt sem hozott nagy áttörést, de megteremtette az alapot, amelyre a későbbi kutatások épültek.
Ez a fajta kutatás emblematikusan jellemzi a kísérleti viselkedéselemzés szabályait, amely általában fokozatos fejlődést követ a viselkedésmódosítás hatékony megközelítései felé, amelyek szoros megfigyelésre és gondos kísérletezésre épülnek.
Kísérleti tervezés a viselkedéselemzésben
Minden viselkedéselemző számára alapvető készség a kísérletek tervezése, amelyek a környezet vagy a következmény manipulációjának érvényes mérései. Bár az ABC-k elméletileg egyszerűek, a valóságban a páciensek összetett környezetben léteznek, és olyan következmények befolyásolják őket, amelyek lehetnek finomak és kétértelműek is. Az alkalmazott viselkedéselemzés tételeinek alkalmazása megköveteli, hogy képesek legyünk átszűrni e kétértelműségek pelyváját, és olyan megerősítőket dolgozzunk ki, amelyek valóban befolyásolják az alany viselkedését.
A kísérletek alanyai lehetnek emberek vagy állatok. Az operáns kondicionálás eredeti vizsgálatainak nagy része állati alanyokkal történt. Az állatkísérletek előnye, hogy kevesebb változót tartalmaznak, mint az emberi alanyokkal végzett munka, és így világosabb összefüggések állapíthatók meg az inger és a viselkedés között.
A speciális készülékek és kísérleti tervek tovább tisztázhatják a kísérleti megközelítéseket. B. F. Skinner az 1930-as években, a Harvardon tanuló diákként kifejlesztett egy ilyen eszközt, az operáns kondicionáló kamrát vagy Skinner-dobozt. A Skinner-dobozt úgy tervezték, hogy egy kísérleti állatot tartalmazzon, és a környezeti ingereket a minimálisra csökkentse – jellemzően a benne lévő kar, amelyet a bent tartózkodó aktiválhat, valamilyen jutalmat ad, ha a kutatók által bevezetett bizonyos ingerre válaszul megnyomják.
Azáltal, hogy mind az előzményeket, mind a következményeket csak a kísérlet során bevezetettekre különítik el, a kutatók jobban meg tudják állapítani, hogy a megfigyelt viselkedésbeli változások kizárólag a kísérletüknek tulajdoníthatók, és nem a járulékos körülményeknek.
Kísérleti viselkedéselemzői munka
A kísérleti viselkedéselemzői munka gondos megfigyelést és gyakran több kísérletet jelent, amelyek között gondos, objektív összehasonlításokat végeznek.
A kísérleti viselkedéselemzők általában akadémiai területen dolgoznak. Ők főiskolákon és egyetemeken dolgozó oktatók és kutatók. Mások az egészségügyben vagy kormányzati szerveknél, például a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központoknál (CDC) dolgoznak. Dolgozhatnak állatokkal, emberekkel vagy mindkettővel. Gyakran vannak átfedő feladataik az oktatásban vagy más, információt terjesztő munkakörökben, mint például ipari folyóiratok szerkesztése vagy a kísérleteikről szóló tanulmányok írása.
Nagy részük felsőfokú pszichológiai diplomával rendelkezik. A kísérleti viselkedéselemzéssel kapcsolatos, tanszéki állásokhoz általában PhD fokozat szükséges. A viselkedéselemzés csak egy lehet az ilyen pozíciókban vizsgált klinikai megközelítések közül. Az ilyen kutatóknak nagy szabadságot biztosítanak. Általános feladatuk, hogy olyan tevékenységeket folytassanak, amelyek tovább szervezik a pszichológia és a viselkedéselemzés ismeretanyagát, és hozzájárulnak annak gyarapodásához.
Néhány viselkedéselemző, köztük néhányan, akik szorosan részt vettek a kísérleti viselkedéselemzésben, megkérdőjelezik a kísérletezés hasznosságát ilyen ellenőrzött körülmények között. Az ő érvük az, hogy az ilyen mesterséges környezetben létrehozott eredményeknek ritkán van valós alkalmazásuk, mivel a valós környezetben a bonyodalmak velejárói.
Az alapvető koncepcionális megközelítések megalkotása és kísérleti adatokkal való validálása azonban valódi előrelépésekhez vezetett a területen. Például az alapvető kísérleti viselkedéselemzési kutatások először tárták fel a differenciált eredmények hatását állati alanyoknál. A hatásról kiderült, hogy megerősíti a tanulást, amikor a különböző viselkedésekhez következetesen különböző jutalmazási mintákat társítottak… például egy szóbeli bókot, amikor a kutya helyesen teljesítette az ülésre vonatkozó parancsot, szemben a jutalomfalattal, amikor a kutya helyesen teljesítette a lefekvésre vonatkozó parancsot.
A technikát mára tesztelték és sikeresen alkalmazzák emberi betegeknél, például ebben a tanulmányban, amelyben szellemi fogyatékos felnőttek jelbeszédét tanították.
Ez a fajta folyamatos kísérletezés a viselkedéselemzésben és az eredmények elterjedése az alkalmazott viselkedéselemzésben egy olyan rendszer, amely a területet az élvonalban tartja a különböző mentális és viselkedési problémák kezelésében, mint például:
- Depresszió
- Autizmus spektrumzavar (ASD)
- Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD)
- Megszállottsági…kényszeres zavar (OCD)
- Félelmek és fóbiák
- Gyűlöletkezelési problémák
- Szorongásos zavarok
Kísérleti viselkedéselemzés további forrásai
The Journal of the Experimental Analysis of Behavior – A Society for the Experimental Analysis of Behavior által kiadott, szakértői értékeléssel ellátott folyóirat.
Society for the Experimental Analysis of Behavior – Kutatók szakmai egyesülete, amely a Journal of the Experimental Analysis of Behavior és a Journal of Applied Behavior Analysis című folyóiratokat adja ki.
American Psychological Association 25. divíziója – A 25. divízió az APA viselkedéselemzéssel foglalkozó szekciója; a divízió elsődleges feladata a kísérleti viselkedéselemzéssel kapcsolatos alapkutatások elősegítése.
Back to Top
.