A konfliktus és a radikális (marxista) kriminológia közötti különbségtétel párhuzamos a szociológiában régóta elismert különbségtétellel a konfliktushagyomány két ága – a konfliktusideológiák és a szociológiai konfliktuselméletek – között. A radikális kriminológia olyan konfliktusideológia, amely a bűnözéssel és a joggal kapcsolatos perspektíváit arra a meggyőződésre alapozza, hogy a kapitalista társadalmak előidézik és meghatározzák a bűnözést, mivel a termelőeszközök tulajdonosai arra használják hatalmukat, hogy olyan törvényeket hozzanak, amelyek a munkásosztály ellenőrzését és az uralkodó osztály hatalmát fenyegető veszélyek elfojtását szolgálják. A radikális kriminológia szerint a bűnözés problémájának megoldása a kapitalista rendszerek megdöntése és olyan társadalmi rendszerek létrehozása, ahol az osztály- és gazdasági konfliktusok megszűnnek. A társadalmi konfliktuselméletek viszont, miközben osztják a radikális kriminológia azon nézetét, hogy a bűnözést a hatalmi csoportok által hozott törvények határozzák meg, amelyek az értékeiket és érdekeiket megkérdőjelező viselkedést akarják ellenőrizni, azt állítják, hogy a törvényhozásnak ez a mögöttes dinamikája minden nagy, összetett társadalomra jellemző, ahol különböző értékekkel és érdekekkel rendelkező csoportok versengenek a hatalom színterein, hogy olyan törvényeket hozzanak, amelyek az életmódjukat fenyegető veszélyeket támadják. Míg a radikális kriminológusok kriminológiai elveiknek ideológiai alapja van, addig a társadalmi konfliktus teoretikusok azt állítják, hogy elméleteiket empirikusan megalapozott szociológiai tanulmányokra alapozzák. Lábjegyzetekkel ellátva.