Minden szervezet a bizonytalanság világában működik. Nem létezik olyan speciális megközelítés, amely teljesen megszabadulhatna a bizonytalanságtól. A kutatási módszertan azonban minden más eljárásnál jobban képes csökkenteni a bizonytalanságot. Rengeteg modell áll rendelkezésre és tanítják a kutatási folyamat lefolytatására vonatkozóan. Ezért az itt kínált folyamat csak egy a sok közül, azonban egy kipróbált és bevált eljárás.
A kutatási folyamat öt szakasza vagy 5 lépése a kutatásmódszertanban
A kutatási folyamat a következő 5 lépést foglalja magában:
Probléma meghatározása
A folyamat első lépése a probléma felismerése. A kutatási probléma meghatározása három elemből áll: (a) a kutatás elemzési egységének meghatározása, (b) a vizsgálat körébe tartozó konkrét egységek azonosítása, (c) az ezen egységekkel kapcsolatban szükséges információk típusának meghatározása. A kérdések vagy problémák meghatározása során a kutatónak figyelembe kell vennie a vizsgálat célját, a megfelelő háttérinformációkat, azt, hogy milyen információkra van szükség, és pontosan hogyan fogják felhasználni azokat a döntéshozatalban.
A kutatás megtervezése
A kutatási folyamat következő lépése a kutatási terv – a kutatás tervrajza. Ezt a lépést annak a tervnek vagy átfogó stratégiának a megalkotására szenteljük, hogy hogyan fogjuk megoldani az azonosított kérdést vagy problémát. A kutatási tervezés során figyelembe vett alapvető kérdések a következők:
- A kutatási környezetet a kutatónak meghatározott módon belsőleg meg kell-e zavarnia – kísérleti terv -, vagy a környezetet úgy kell vizsgálni, ahogy van, ilyen zavarok nélkül?
- Döntés arról, hogy a vizsgálat egyes egységeinél hány megfigyelést kell végezni.
- A teljes sokaságból csak egy mintát kell kiválasztani, vagy több mintát kell venni a sokaság különböző alcsoportjaiból?
- Milyen mintavételi eljárást kell alkalmazni a vizsgálathoz?
Ábra: A kutatási folyamat 5 lépése
Adatgyűjtés
A tényleges vizsgálat az adatgyűjtéssel kezdődik. Az adatgyűjtés lényeges lépés a kutatási kérdés megválaszolásához szükséges információk szolgáltatásában. Minden egyes tanulmány valamilyen adatgyűjtésből áll – akár a szakirodalomból, akár az alanyoktól – a kutatási kérdés megválaszolásához. A gyűjtés magában foglalja a vizsgálandó fogalmak alapvető definícióit, az e fogalmak közlésére szolgáló kérdőívek meghatározott megfogalmazásait, annak a környezetnek a körülhatárolását, ahol az adatokat gyűjtik, bizonyos helyszíni eljárásokat, valamint a tényleges adatok rögzítésére szolgáló eszközök tervezését.
Az adatgyűjtés lépésének meg kell vizsgálnia az alkalmazottak kijelölésének és felvételének különféle feladatait, a válaszadási arányok növelésének módszereit, az alternatív gyűjtési technikák szerinti költségeket és torzítási forrásokat, valamint a személyzet megfelelő képzését. Mindezek hatását a pontosságra, a pénzügyi költségekre és az időbeli korlátokra kell értékelni. Végül a gyűjtési szakaszt a tervezés mellett nyomon kell követni. Sajnálatos módon sok jól megtervezett kutatási projekt bukott meg az elégtelen felügyelet miatt. A jónak tűnő, de helytelenül irányított eljárások ugyanúgy érvénytelen eredményekhez vezetnek, mint a rosszul átgondolt eljárások.”
Az adatok elemzése
A kutatónak végül adatokat kell elemeznie, hogy a kutatási kérdésre választ kaphasson. A kutató most a terv alapján értékeli az adatokat. Az elemzés eredményeit ezután áttekinti és összefoglalja a kutatási kérdésekkel közvetlenül összefüggő módon. Az adatelemzés megpróbálja feltárni, hogy a kutatási projektben érintett egységek hogyan reagálnak a vizsgált elemekre. Ez vonatkozhat egyes kérdésekre vagy kérdéscsoportokra – megpróbálja felderíteni, hogy létezik-e valamilyen minta. Az adatelemzés ideális esetben az alábbiak szerint kategorizálható: Egyváltozós elemzés, kétváltozós elemzés és többváltozós elemzés. Az univariátus elemzés csak egy érdekes jellemzőre vonatkozik, a bivariátus elemzés egy pár érdekes jellemzővel foglalkozik, a multivariátus elemzés pedig kettőnél több érdekes jellemzővel foglalkozik.
Videó a kutatási folyamat lépéseiről
Eredmények értelmezése
Nem csak az eredményeket kell értelmezni, hanem az ajánlásokat is könnyen érthető módon kell eljuttatni a vezetőkhöz. Kerülni kell a szakzsargont, kivéve, ha az feltétlenül fontos. Az eredményeket érthető struktúrában kell megjeleníteni, hogy könnyen felhasználhatók legyenek a döntéshozatali folyamatban. Továbbá, a vezetőség számára szóbeli prezentációt kell készíteni, amelyhez táblázatokat, ábrákat és diagramokat kell használni az érthetőség és a hatás javítása érdekében. Abban az esetben, ha a kutató nem képes az eredményeket a vezetőség számára érthetővé tenni, a kutató nem biztos, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezik a problémáról ahhoz, hogy az ajánlás elfogadása indokolt legyen.
Ebben a cikkben a kutatási folyamat öt szakaszát vagy 5 lépését tárgyaltuk a kutatás módszertanában.
A kutatás egy szervezett eljárást foglal magában, amely arra összpontosít, hogy objektív legyen, és különböző információkat gyűjtsön az elemzéshez, hogy a kutató következtetésre jusson.