By Alan Mozes
HealthDay Reporter
FRIDAY, May 4 (HealthDay News) — A normálisnál magasabb fehérvérsejtszámú férfiak és nők esetében egy új tanulmány szerint nagyobb lehet a korai halálozás kockázata, különösen a szív- és érrendszeri betegségek miatt.
A normális fehérvérsejtszámmal rendelkezők sincsenek biztonságban, mivel a normáltartomány felső határán lévő egyének is fokozott betegség- és halálozási kockázatnak voltak kitéve – közölte az olasz és amerikai kutatókból álló csoport.
“A szív- és érrendszeri halálozás kockázata a fehérvérsejtszám növekedésével fokozatosan nőtt” – jegyezte meg a tanulmány vezető szerzője, Dr. Carmelinda Ruggiero, az amerikai National Institute on Aging munkatársa. És “a magas fehérvérsejtszámmal összefüggő megnövekedett halálozási kockázat a követés 40 éve alatt is fennmaradt” – tette hozzá.”
A kutatók azonban hangsúlyozták, hogy még nem igazolták a magasabb fehérvérsejtszám és a betegségek kockázata közötti ok-okozati összefüggést. Továbbra sem világos, hogy az emelkedett fehérvérsejtszám segít-e súlyos betegséget kiváltani, vagy ezek a sejtek száma természetes módon emelkedik a betegség után.
Az egyik szakértő szerint pedig még túl korai lenne bármilyen változtatást eszközölni a gyakorlatban az eredmények alapján.
“Az eredmények érdekesek és segítenek megerősíteni, hogy a gyulladásos állapot számos krónikus betegség biológiájában szerepet játszik, de az eredmények nem utalnak arra, hogy konkrét szűrés vagy kezelés lenne tanácsos” – mondta dr. Mary Cushman, a Vermont Egyetem és a Fletcher Allen Health Care (Colchester, Vt.) trombózis és hemosztázis programjának igazgatója.
Az eredményeket a Journal of the American College of Cardiology május 8-i számában tették közzé.
A csontvelőből keletkező és a szervezetben szétszóródó fehérvérsejtek (WBC) – más néven leukociták – az immunrendszer legfontosabb fegyverei a fertőző betegségek ellen. Betegség hiányában általában az ember vérének mindössze egy százalékát teszik ki.
Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete szerint egy egyszerű vérvizsgálattal könnyen megállapítható, hogy a beteg WBC-száma a normális tartományba esik-e (4500-10 000 sejt/mikroliter vér).
Míg a normálisnál alacsonyabb WBC-szám csontvelő- és/vagy máj- és lépbetegségre utalhat, betegség vagy idegen test behatolása általában a fehérvérsejtek emelkedését idézi elő. A fizikai vagy érzelmi stressz és bizonyos krónikus gyógyszerek szintén kiválthatják az emelkedést.
Vizsgálatukban Ruggiero és munkatársai egy több évtizedes öregedési tanulmány során gyűjtött adatokat vizsgáltak. Több mint 2800 baltimore-i és washingtoni férfi és nő kórtörténetét követték nyomon.
A résztvevők a vizsgálatba való belépéskor egészségesek voltak. A WBC-számot, a testtömegindexet, a koleszterinszintet és a vérnyomást a félévente végzett orvosi vizsgálatok során számolták össze.
A halálozási adatok elemzése kimutatta, hogy a vizsgálati időszak alatt elhunyt résztvevők WBC-száma magasabb volt, mint azoké, akik 2002-ig életben maradtak.
A megállapítás minden betegre vonatkozott, függetlenül a kiindulási WBC-számtól, és nemtől, halálkori kortól vagy a halál évétől függetlenül érvényes volt. A nők WBC-szintje azonban lényegesen alacsonyabb volt, mint a férfiaké.
A betegeknél, akiknek a WBC-száma 3500 és 6000 sejt/mikroliter vér között volt, volt a legalacsonyabb megfigyelt halálozási arány, míg a 10 000 feletti értékekkel rendelkezőknél volt a legmagasabb a halálozási arány.
A 3500 alatti WBC-szintű betegek kockázatára vonatkozóan nem vontak le határozott következtetéseket.
A szerzők azonban megfigyelték, hogy a halálozási kockázat még a normál WBC-szám tartományon belül is változott. Azoknál a betegeknél, akiknek a WBC-száma magas, 6000 és 10 000 között volt, 30-40 százalékkal magasabb volt a halálozás kockázata, mint azoknál, akiknek a WBC-száma alacsony, 3500 és 6000 között volt, mondták a kutatók.
Ruggiero csapata azt is kiszámította, hogy a normál tartomány legalsó határát (3500) meghaladó minden további 1000 sejt után a beteg halálozási kockázata valamivel több mint 10 százalékkal nőtt.
A vérképzősejtek száma, különösen a neutrofileknek nevezett sejttípusé, fokozatosan emelkedett a halál előtti években, és már öt évvel a beteg élete vége előtt jelentős emelkedést figyeltek meg. Ezzel szemben a WBC-szám viszonylag stabil maradt a túlélők körében.
A meghaltak között nagyobb valószínűséggel fordult elő dohányzás, kevesebb fizikai aktivitás és rosszabb szív- és érrendszeri állapot is.
A WBC-szám növekedésével együtt nőtt a szív- és érrendszeri betegségek következtében bekövetkező halálozás is. A fehérvérsejtszám kevés összefüggést mutatott a rák okozta halálozással.
A fehérvérsejtszám összességében mind a férfiak, mind a nők esetében csökkent a közel 45 éves vizsgálati időszak alatt. A kutatók szerint a csökkenést számos társadalmi és életmódbeli változás magyarázhatja, beleértve az étrend és a testmozgási szokások javulását, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás folyamatos csökkenését. A környezeti változások, például a jobb higiéniai körülmények és a fertőző kórokozóknak való ritkább kitettség szintén tényezők lehetnek.
Az amerikaiak halálozási aránya is folyamatosan csökkent az elmúlt négy évtizedben, jegyezték meg a szerzők. Hangsúlyozták azonban, hogy nem tudnak ok-okozati összefüggést megállapítani a fehérvérsejtszám csökkenése és a várható élettartam javulása között.
A WBC mérése azonban hasznosnak bizonyulhat az egyén egészségügyi kockázatának előrejelzésében.
“A fehérvérsejtszámot általában a klinikai környezetben a fertőzések és a hematológiai betegségek markereként mérik” – jegyezte meg Ruggiero. “Azt javasoljuk, hogy a differenciális WBC-számot szisztematikusan szűrni kellene, és figyelembe kellene venni (a) kardiovaszkuláris kockázati profilban –és végső soron figyelembe kellene venni a megelőző beavatkozások előírására vonatkozó klinikai döntésekben.”
De dr. James S. Goodwin, a Galvestonban található University of Texas Medical Branch geriátriai professzora és a Sealy Center of Aging igazgatója nincs meggyőződve.
“A jó hír az, hogy amint ez a tanulmány is mutatja, a WBC-szám meglehetősen jelentős csökkenése 1960 és 2000 között” – mondta. “Ez jól illeszkedik más kutatásokhoz, amelyek azt mutatják, hogy a 20. század utolsó felében a nyugati világban általános egészségi állapotjavulás következett be.”
KÉRDÉS
Az emberi test hány százaléka víz? Lásd a választ