Cél: Annak meghatározása, hogy a látszólag egészséges egyének maximális szívfrekvenciája terheléses vizsgálatban helyesebben becsülhető-e a 220-as képlet (Astrand) vagy a Sheffield-táblázat segítségével.
Tervezés: Szívvizsgálatra jelentkezett, látszólag egészséges egyének klinikai anamnézisének és terheléses vizsgálatának retrospektív elemzése.
Résztvevők: Szekvenciális mintavétel 170 egészséges személyből, akiket 1988 áprilisa és 1992 szeptembere között szívvizsgálatra küldtek.
Anyag és módszerek: A Bruce és a módosított Bruce protokollok alapján vizsgált egyének maximális szívfrekvenciájának összehasonlítása megszakított terheléses fáradtságpróbában, valamint a képletekkel becsült értékekkel: 220-kor kontra Sheffield-táblázat.
Eredmények: A maximális szívfrekvencia mindkét protokoll esetében hasonló. Normális egyéneknél ezt a paramétert a 220-as képlet jobban megjósolja.
Következtetések: Egészségeseknél a 220-age képlettel meghatározott elméleti maximális szívfrekvenciát kell ajánlani, ezért a Sheffield-táblázatot kizártuk a klinikai gyakorlatból.