Skip to content
Menu
CDhistory
CDhistory

A Monarchia (i. e. 753-509)

Posted on május 20, 2021 by admin
Más felhasználásokért lásd Lucretia (disambiguation).

Rembrandt Lucretia belső gyötrelmeit mutatja be a halála előtti pillanatban.
“Lucretia” (1664), Rembrandt van Rijn, National Gallery of Art, Washington, D.C.

Lucretia halála, az esemény művészi és szimbolikus megjelenítése Sandro Botticelli által. A kép közepén látható részleten a polgárok kivont kardokkal esküsznek a monarchia megdöntésére.
“Lucretia tragédiája”, 1500-1501 körül, Sandro Botticelli, Isabella Stewart Gardner Museum, Boston

Lucretia a Római Köztársaság történetének legendás alakja. A főként Livius római történetíró és Dionüsziosz Halikarnasszoszi görög történetíró (aki Augustus Caesar római császár idején élt Rómában) által elbeszélt történet szerint a király fia által elkövetett megerőszakolása és az ezt követő öngyilkossága volt a közvetlen oka annak a forradalomnak, amely megdöntötte a monarchiát és létrehozta a Római Köztársaságot. Az eset az utolsó római király, Lucius Tarquinius Superbus zsarnoki módszerei miatti elégedetlenség lángját gyújtotta fel. Ennek eredményeként a prominens családok köztársaságot alapítottak, elűzték Rómából a kiterjedt Tarquinius családot, és sikeresen megvédték a köztársaságot az etruszk és latin beavatkozási kísérletekkel szemben. A nemi erőszak az európai művészet és irodalom egyik fő témája volt.

Az eset

Lucius Tarquinius Superbus, Róma utolsó királya, mivel Ardea ostromába keveredett, fiát, Sextus Tarquiniust katonai megbízatással Collatiába küldte. Sextust nagy vendégszeretettel fogadták a kormányzó kúriájában, Lucius Tarquinius Collatinus otthonában, aki a király unokaöccsének, Egerius Tarquinius Collatinusnak, Collatia korábbi kormányzójának és a Tarquinii Collatini család első tagjának fia volt. Lucius felesége, Lucretia, Spurius Lucretius római prefektus, “egy előkelő ember” lánya gondoskodott arról, hogy a király fiával rangjához méltóan bánjanak, noha férje távol volt az ostromnál. A történet egyik változatában Sextus és Lucius egy szabadságon lévő borozgatáson a feleségek erényeiről vitatkoztak, amikor Lucius önként felajánlotta, hogy a vitát úgy rendezi le, hogy mindannyian a házához lovagolnak, hogy megnézzék, mit csinál Lucretia. Éppen szőtt a cselédjeivel. A társaság a győzelem pálmáját adta neki, és Lucius meghívta őket, hogy látogassák meg, de egyelőre visszatértek a táborba.

Éjszaka Sextus lopakodva bement a hálószobájába, csendben megkerülve az ajtaja előtt alvó rabszolgákat. A nő felébredt, a férfi azonosította magát, és két választási lehetőséget kínált neki: vagy enged a szexuális közeledésének, és a felesége és leendő királynője lesz, vagy megöli őt és az egyik rabszolgáját, és a holttesteket együtt elhelyezve azt állítja, hogy házasságtörő közösülésen (in flagrante delicto) kapta. Az alternatív történet szerint néhány nappal később visszatért a táborból az egyik társával, hogy Collatinus meghívásának eleget tegyen, és egy vendégszobában szállt meg. Bement Lucretia szobájába, miközben Lucretia meztelenül feküdt az ágyában, és elkezdte vízzel mosni a hasát, amire felébredt.”

Adapted from “http://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Lucretia&oldid=471730890”

.

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legutóbbi bejegyzések

  • Az Acela visszatért: New York vagy Boston 99 dollárért
  • OMIM bejegyzés – # 608363 – CHROMOSOME 22q11.2 DUPLICATION SYNDROME
  • Kate Albrecht szülei – Tudj meg többet apjáról Chris Albrechtről és anyjáról Annie Albrechtről
  • Temple Fork Outfitters
  • Burr (regény)

Archívum

  • 2022 február
  • 2022 január
  • 2021 december
  • 2021 november
  • 2021 október
  • 2021 szeptember
  • 2021 augusztus
  • 2021 július
  • 2021 június
  • 2021 május
  • 2021 április
  • DeutschDeutsch
  • NederlandsNederlands
  • SvenskaSvenska
  • DanskDansk
  • EspañolEspañol
  • FrançaisFrançais
  • PortuguêsPortuguês
  • ItalianoItaliano
  • RomânăRomână
  • PolskiPolski
  • ČeštinaČeština
  • MagyarMagyar
  • SuomiSuomi
  • 日本語日本語
©2022 CDhistory | Powered by WordPress & Superb Themes