Ezeket az igazságokat, amelyek Buddha tanításainak középpontjában állnak, közvetlen tapasztalat útján tapasztalhatjuk meg. Úgy tekinthetjük őket, mint
(1) Egy betegség diagnózisa;
(2) Prognózis; (3) Gyógyulás; és
(4) Gyógyszer a betegség gyógyítására.
Az első két igazság a dolgok állapotával foglalkozik; az utolsó kettő a szenvedéstől való megszabadulás útját mutatja meg.
1. A szenvedés nemes igazsága A “szenvedés” mellett a páli dukkha szó más fordításai közé tartozik a kielégítetlenség, a rossz közérzet és az instabilitás. Mindezek a szavak arra a tényre mutatnak rá, hogy egyetlen feltételes jelenség sem nyújthat igazi (tartós) boldogságot az életünkben. A lelki élet első lépése, hogy nagyon közelről és őszintén megvizsgáljuk élettapasztalatainkat, és meglátjuk, hogy van szenvedés. Hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni vagy figyelmen kívül hagyni, vagy csak vakon reagálni a kellemetlenre, így az folyamatosan kísért bennünket. Ám bár a fizikai szenvedés életünk természetes aspektusa, megtanulhatjuk, hogyan lépjünk túl a mentális szenvedésen.
2. A szenvedés okának nemes igazsága Azáltal, hogy nem értjük, hogyan léteznek a dolgok valójában, létrehozunk és újrateremtünk egy független én-egységet, amit “én”-nek hívunk. Az egész élettapasztalatunkat ezen az én-érzésen keresztül szemlélhetjük. Ennek következtében különböző vágyak irányítják cselekedeteinket. Vágyak keletkeznek az érzéki tapasztalatok, a “lenni” vagy “lenni” (pl. gazdagnak, híresnek, szeretettnek, tiszteltnek, halhatatlannak lenni), és a kellemetlen dolgok elkerülése érdekében. Ezek a sóvárgások a szenvedés alapvető okai.
3. A szenvedés megszűnésének nemes igazsága Az elme megtisztítható a szenvedést okozó összes mentális szennyeződéstől. A nibbánát, a végső békét a vágy, a rossz akarat és a káprázat hármas tüzének kialvásához hasonlították. Aki megvalósította a megszűnést, az nagy szívtisztasággal, óceánszerű együttérzéssel és átható bölcsességgel rendelkezik.
4. A szenvedés megszűnéséhez vezető út nemes igazsága A megszűnéshez vezető út a test, a beszéd és az elme alapos és mélyreható képzését tartalmazza. Hagyományosan a Nemes Nyolcrétű Ösvényként körvonalazódik:
(1) Helyes megértés;
(2) Helyes szándék;
(3) Helyes beszéd;
(4) Helyes cselekvés;
(5) Helyes megélhetés;
(6) Helyes erőfeszítés;
(7) Helyes tudatosság; és
(8) Helyes összpontosítás.
Az erkölcs (sila) szintjén az Ösvény a beszédben, a cselekvésben és a megélhetésben való visszafogottságot és gondosságot vonja maga után. Az összpontosítás (szamádhi) szintje állandó erőfeszítést igényel a nem jótékony dolgok elhagyására és az egészségesek kifejlesztésére, a tudatosság növelésére és a test-lélek folyamatának világos megértésére, valamint a mentális nyugalom és stabilitás fejlesztésére. A bölcsesség (panna) szintje az érzékiség, a rossz szándék és a kegyetlenség gondolatainak elhagyását vonja maga után; végül behatol a jelenségek valódi természetébe, hogy meglássa a mulandóságot, a kielégítetlenséget és a személytelenséget. Amikor az Ösvény mind a 8 tényezője harmóniában egyesül az érettségig, a szenvedés meghaladódik. Összefoglalva, a Négy Nemes Igazságot úgy lehet elképzelni, mint amit
(1) meg kell érteni, (2) el kell hagyni, (3) meg kell valósítani és (4) fejleszteni kell.