Vissza a jövőbe a 2018-as 911T-vel – Gerry bepottyan a félelmetes szövetvödörbe és elfordítja a kulcsot. Bár ez a lapos hathengeres egy pár turbófeltöltővel rendelkezik, ezt nehezen tudhatod. Ennek a 3,0 literes motornak az ismerős, fémes sürgetése üresjáratban nem is áll olyan messze a ’69-es 2,0 literesétől.

Ironikusan Gerry nehezen találja meg a fokozatokat, valószínűleg azért, mert a hétfokozatú váltó rövid ívű dobásai szöges ellentétben állnak a régi 911-esével. Ez tényleg látványosan tapintható kapcsolat a váltóval; a kormánykeréken a vezetési mód tárcsáját Sport Plus-ra állítom, így Gerry teljes támadó üzemmódban érezheti az új 911T-t – kemény felfüggesztés, nyitott kipufogó, agresszív gázkarakterisztika és engedékenyebb stabilitásszabályozás.

Mivel a jelenlegi 911 szinte minden iterációját vezettem, a T rángatja a legkeményebben a szívem húrjait. A Porsche elérte a teljesítmény, a kezelhetőség és az elkötelezettség olyan magával ragadó keverékét, amely nem nyomaszt, hanem magával ragad egy csábító, szinte elementáris 911-élménnyel. A Carrera T könyörög, hogy toljuk, és bizalomgerjesztő túláradással jutalmaz – ebben kétségtelenül segít a hátsó tengelykormányzás, amely 2390 dolláros opció. A motor lineáris, fordulatszám-éhes és csodálatos hangokat ad ki. Nem is gondolnád, hogy turbófeltöltős.

A belépőszinthez közeli árával a modern 911 Carrera T némileg elérhető – akárcsak Gerry 911T-je 1969-ben. A vicces az, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor a léghűtéses 911-esek árai megugrottak, ez a piros ’69-es T közel annyit ért volna, mint a 2018-as modell matricája. Nem lehet megkerülni, a Porsche 911 világában fizetni kell, ha játszani akarsz. Mégis, mindkét párosított T esetében igaz a cél tisztasága – több játék kevesebb pénzért. És ezzel senki sem vitatkozhat.

Trending VideosSee More Videos

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.