A hindu mitológia szerint Rávana a bölcs Vishravan és Kaikesi, a démoncsaládba tartozó aszura anya, Kaikesi gyermekeként született. Ő volt a Raakshasáknak vagy aszuráknak nevezett démonok királya. Az összes démon az Úr Siva híve volt, aki a családjuk istensége. Hasonlóképpen Ravana is az Úr Siva igaz és intenzív híve volt. Sokat imádta őt, és sokszor látta, beszélgetett vele, és nagy áldásokat kapott tőle.
Nagyszerű teljesítmény
Ravana nagyszerű zenész és kiváló veena-játékos volt. Nagy tudós mind a hat sásztrában (Sadshashtra) és a négy Védában (Chaturvedi). Ravana mind a 64 fajta tudás és művészet (Chatushshashthi Kalas) mestere is volt. Nagy tudású bráhmana volt, és a Tapas (vezeklés) segítségével nagy erőt szerzett, amivel megszerezte a “Brahma” címet, és ezért “Rávanabrahmának” nevezték. Olyan nagy harcos volt, hogy senki sem tudott győzni ellene. Még tucatnyi szöveget is írt, összeállította a Samaveda hét swaráját, és megkomponálta a nagy Shiva tandava strotramot, amelyet még ma is énekelnek.
A nagy áldozat
Amikor Ravana egyszer “Homa”-t (áldozatot) végzett, hogy az Úr Siva kedvében járjon a végső hatalmak hiányában, lefejezte magát, hogy kielégítse Lord Sivát, de meglepő módon a feje újra a helyén volt. Ez tízszer megismétlődött, hogy az Úr Siva annyira lenyűgözte, hogy tíz fejjel és húsz karral ajándékozta meg, amelyek akkor jönnek, amikor csak akarja. Ezért nevezték Rávanát Dasamukha (10 arcú) vagy Dasakantha (10 torok) vagy Dasagriva (10 fejű) néven is.
Szimbolizmus
A mitológiai elemzők Rávana tíz fejét az érzelmi állapotokként értelmezik. Ezek a következők: kaam (kéjvágy), Krodh (harag), Lobh (kapzsiság), Moh (megszállottság), Mada (hiúság), Maatsarya (irigység), Ahankaara (egó), Chitta (akarat), Manas (szív), Buddhi (elme vagy értelem). Úgy értelmezik őket, hogy azt közvetítik, hogy mindezen karakterek kiegyensúlyozott hozzáállásának birtoklása teszi a nagyszerű személyiséget.
