Nem csak zenét hallgatunk. Számos életstílust hallgatunk dalszövegekkel és képekkel, amelyeket sokféleképpen értelmezünk, jól vagy rosszul. A korábbi generációkkal ellentétben a mai tizenéveseket naponta digitális tartalmakkal bombázzák a legkülönbözőbb platformokon. Ez azonban nem olyan fekete-fehér, mint amilyennek látszik, mivel ez az első olyan tizenéves generáció, amely egyszerre a művészeti és kulturális tartalmak termelője és fogyasztója is.
Ezt a tényezőt gyakran figyelmen kívül hagyják, és viszont, félreértik, és úgy vélik, hogy a tinédzserek hibája. Vegyünk két nagyon különböző zenei videoklipet a rap műfajában, amelyek jelenleg a tizenévesek figyelmét lekötik: “This is America” Childish Gambino-tól és “Water” Ugly God-tól. Sokan negatívan értelmezhetik a “Water” képeit, míg az “This is America”-t inkább elgondolkodtató, valódi jelentéssel bíró alkotásként értelmezhetik.
A Georgia Állami Egyetem kampuszán félrehívtunk néhány diákot, és egy sor kérdést tettünk fel nekik a két videó mögöttes üzeneteiről, valamint személyes véleményükről és arról, hogyan fogadták ezeket az üzeneteket. Lehetőségünk nyílt arra is, hogy betekintsünk egy művész nézőpontjába, és interjút készítettünk az atlantai Brave New Voices slam poetry csapatban részt vevő tizenévesekkel arról, hogy művészként milyen nyomás nehezedik rájuk, hogy a fiatalabb közönséghez szóljanak.
Jaha Bela, egy 18 éves költő, énekes és az Atlanta* csapat tagja, aki júliusban megy a Brave New Voices-ra, elmondta nekünk: “Mindenért, amit ‘Ugly God,’ csinál, azt hiszem, az inspiráció a húsa verése … és Childish Gambino számára, azt hiszem, az volt, hogy fekete férfiként nőtt fel, aki nem feltétlenül volt kapcsolatban a feketeségével.”. Egyszerűbben fogalmazta meg a nézőpontját Ugly God hatásáról és motivációjáról, és elismeri, hogy nincs igazi motiváció vagy üzenet a dalai mögött.”
A 20 éves Calaija, aGSU hallgatója elmondta: “Nagyon könnyen túllépünk a dolgokon, mintha történnének dolgok, és akkor azt mondjuk: “Ó, láttad az új Ugly God videót?” … valakit épp most lőttek le, de mi egy új táncról vagy egy új dalról beszélünk … de a céllal és üzenettel rendelkező dalok később is hallhatóak lesznek, és még mindig ugyanolyan hatással lesznek.”
A tinik szeretnek lépést tartani a legújabb trendekkel, hogy relevánsak és a pillanatnak megfelelőek maradjanak. De tiniként gyakran annyira belemerülünk a mindennapi életünk drámáiba, hogy nem igazán szánunk időt arra, hogy elemezzük, hogyan hat ez a zene és a mögötte rejlő üzenetek a gondolkodásunkra. Nem tehetünk mást, mint hogy befogadjuk a lealacsonyító médiát, amit folyamatosan lenyomnak a torkunkon, majd dicsérjük a népszerűségéért. Ez a népszerűség arra késztet egyre több érvényesítésre éhes tizenévest, hogy ehhez a fajta zenéhez forduljanak – akár tetszik nekik, akár nem -, hogy beilleszkedjenek az iskolájuk társadalmi hierarchiájába, és ezáltal tükrözzék azt az életmódot, amelyet vadnak és érzéketlennek, alapvető meggyőződések nélkülinek és önpusztító természetűnek ábrázolnak.
A New York Times cikkében “Under the Influence of…Music?,” Tara Parker-Pope a következőket írta: “Az átlagos serdülő naponta körülbelül 84, hetente 591, azaz évente 30 732, explicit szerhasználatra utaló utalásnak van kitéve”. Milyen hatással vannak ezek az utalások a mai tizenévesekre?
Egy másik GSU-s diák, Ajua Burrs elmondta: “Az Ugly God videója mindenképpen negatív hatással van erre a generációra, mert sokan azt akarják csinálni, amit abban a videóban látnak, és ilyen életmódot akarnak folytatni.”
A videókban szereplő képek a spektrum ellentétes végpontjaiként értelmezhetők. Egy olyan spektrum, amely a nem megfelelő droghasználatot népszerűsítő tartalomtól, az alkohol és a nőgyűlölet dicsőítésétől a fiatalok hatásosabb és elgondolkodtatóbb, a társadalmi normákat és rendszereket megkérdőjelező koncepciókkal való megismertetéséig terjedhet. Ez a megalázó zenei műfaj megfosztja a tizenéveseket a választás szabadságától azáltal, hogy olyan életstílust erőltet, amely a szexuális zaklatást és a fegyveres erőszakot teszi normává, és szinte szükségessé teszi, hogy egy fiatal fiú gengszterként viselkedjen, egy fiatal lány pedig szexuális tárgyként ábrázolja. Az Ugly God “Water” című számában a dalszöveg többek között a következőket tartalmazza: “I splash on your b**ch with the water…I pull up and f**k on your daughter.”
A “What Influence and Effects Does Rap Music Have on Teens Today?” című cikkben. Nakia Jackson írja: “A Florida International University kutatói szerint minél több időt töltöttek az afroamerikai serdülők a Hip Hop videókban megjelenő szexualizált képek nézésével, annál valószínűbb volt, hogy maguk is szexuálisan kockázatos viselkedést tanúsítottak, és ezt társaikban is támogatták.”
Az ugyanebben a cikkben Jackson azt írja: “A Western Connecticut State University-n végzett kutatás szerint azok, akik erőszakos szövegű zenét hallgatnak, nagyobb valószínűséggel lesznek erőszakosak. A rap a szegény városi közösségekben született, ahol az erőszakot rosszul ellenőrizhetik, de a társadalmi és gazdasági tényezők sokkal nagyobb szerepet játszhatnak az erőszak elterjedtségében.”
Reflexió & Kommentár
A zenét, konkrétan a rapet, sokféleképpen lehet értelmezni. Jó vagy rossz, helyes vagy helytelen, ezeknek a képeknek a visszhangja nem feltétlenül tükrözi az őket hallgató tinédzser valódi cselekedeteit. A tinédzserek nem biztos, hogy egyedül hibásak, amikor elmennek, és megkísérlik azt a kockázatos akciót, amit a legújabb zenei videóban láttak, végső soron azért, mert ez a legaktuálisabb és legvonzóbb. Lehet, hogy ez minden, amit valaha is ismertek.”
Ahelyett, hogy egy személyt kriminalizálnánk, talán inkább a zeneiparra kellene koncentrálnunk, amely gyakran olyan életmódot népszerűsít, amely dicsőíti a bűnözést és a szexuális visszaélést, ami viszont normává teszi azt a fiatal hallgatók számára.
Audio Story:
Nézze meg audio story-nkat, amelyben olyan fiatal költők hangját hallhatja, akik az Atlanta* csapatot képviselik, és a Brave New Voices nemzetközi slam poetry versenyre utaznak Houstonba július 18-21-ig.