A varjak látványosan intelligens lények. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy egy különösen éleslátó varjúfaj, az új-kaledóniai varjú akár egy első osztályosnál is okosabb lehet – legalábbis ami a gondolkodási képességeket illeti. A Scientific Reports című folyóiratban megjelent új jelentés azonban azt sugallja, hogy még csak most kezdtük feltárni az agyas madarak valódi potenciálját.
Amint arról Victoria Gill beszámol a BBC Newsnak, az Oxfordi Egyetem és a németországi Max Planck Ornitológiai Intézet kutatói videofelvételt készítettek az új-kaledóniai varjakról, amint összetett eszközöket raknak össze, amire korábban csak két másik faj, az ember és a csimpánz volt képes.
A madarak szerszámkészítési készségének tesztelésére a tudósok egy “kirakósdobozt” terveztek, amelyben az élelmet éppen elérhetetlen távolságra helyezték el. Kezdetben – írja Brooks Hays a UPI számára – a vizsgálatban részt vevő nyolc varjút hosszú botokkal látták el, amelyek képesek voltak elérni és kidugni a finomságot a doboz oldalán lévő nyílásból.
Mindegyikük ügyesnek bizonyult a feladatban, így a csapat egy nehezebb forgatókönyvre tért át, a hosszú botokat rövid, hengeres botok választékával helyettesítve, amelyek közül egyik sem volt elég hosszú ahhoz, hogy egyedül megragadja a finomságot. Clive Cookson, a Financial Times munkatársa megjegyzi továbbá, hogy a botok – némelyik üreges, némelyik tömör – kissé eltérő átmérőjűek voltak, ami lehetővé tette a varjak számára, hogy összerakják őket.
Hihetetlen, de a nyolc madár közül négy mindössze öt perc alatt rájött a rejtvény megoldásának kulcsára. Két rövidebb botot összekapcsolva a varjak képesek voltak elérni az élelmet, és kilökni azt a doboz másik végén lévő nyíláson. A Mango nevű varjú valóban három-négy részből álló eszközöket készített, a tanulmány szerint “az első bizonyítékot nyújtva a kettőnél több elemet tartalmazó összetett szerszámok építésére bármely nem emberi állatnál.”
Alex Kacelnik, az oxfordi viselkedésökológus és a tanulmány egyik vezető kutatója a BBC News’ Gillnek elmondta, hogy az eredmények megdöntik azt az elképzelést, hogy az állatok “mindent véletlenszerűen próbálnak ki, és megerősítéssel javulnak”. Ehelyett azzal érvel, hogy a varjak, amelyek a kísérlet során semmilyen demonstrációt vagy segítséget nem kaptak, képesek voltak megjósolni egy még nem létező eszköz tulajdonságait.
“Tehát meg tudják jósolni, hogy mit csinálna valami, ami még nem létezik, ha elkészítenék” – magyarázza Kacelnik. “Aztán el tudják készíteni és használni tudják.”
A Science Alert munkatársa, Michelle Starr szerint a négy sikeres varjú közül háromnak – Tumulte, Tabou és Jungle – sikerült megismételni a ravasz összetett szerszámkészítést három további kísérletben. Mango, az új-kaledóniai varjú, aki három- és négyrészes szerszámokat épített, állítólag “ingadozó motivációt” mutatott: két további kísérletben nem volt hajlandó részt venni, de a későbbi próbákban sikerrel járt.
A kutatók azt írják, hogy Mango tettei inkább egy szándékos szerszámkészítési folyamatnak, mint véletlen felfedezésnek tűnnek.
A több összetevős szerszámkészítés “kézügyességet és kitartást” igényel – magyarázza a csapat, és Mango kitartására hivatkozva – Starr rámutat, hogy a madár szerszámai többször is darabokra estek, de mindig addig alakította át őket, amíg működtek – a varjak összetett kognitív képességeinek bizonyítékaként említi.
Egyelőre még nem világos, hogy az állatok pontosan hogyan oldják meg a problémákat ilyen ügyesen és gyorsan.
“Lehetséges, hogy a probléma valamiféle virtuális szimulációját használják, mintha különböző lehetséges cselekvéseket játszanának le az agyukban, amíg ki nem találnak egy járható megoldást, és aztán végrehajtják azt” – mondta Kacelnik egy nyilatkozatban. “Hasonló folyamatokat modelleznek mesterséges intelligenciákon, és fizikai robotokban valósítanak meg, hogy jobban megértsük az állatokat, és felfedezzük, hogyan lehet olyan gépeket építeni, amelyek képesek autonóm, kreatív megoldásokat találni újszerű problémákra.”
.