A több vizsgált szerves nitrogénforrás közül a kukorica merő liquor (CSL) bizonyult a legalkalmasabbnak az Acetobacter xylinum subsp. sucrofermentans BPR 2001 cellulóztermelésére. Amikor a csak a CSL-ben kimutatott laktátot más nitrogénforrást tartalmazó táptalajhoz adták, a cellulóztermelést a CSL táptalajhoz hasonló szintre serkentették. A laktát a tenyésztés korai szakaszában serkentette a sejtek növekedését, és kimutatták, hogy a légzési lánchoz kapcsolódva energiát termel a növekedéshez. Ezért feltételezték, hogy a laktát a TCA-ciklust hajtó gyorsítóként és energiatermelőként is működik, ami magas cellulóztermelést és gyors sejtnövekedést eredményez.
A különböző aminosavak hatását is vizsgálták: Az L-metionin alapvető fontosságúnak bizonyult a magas cellulózhozamhoz és a sejtnövekedés serkentéséhez a tenyésztés korai szakaszában.
A megfigyelések alapján egy meghatározott, laktátot és metionint tartalmazó szintetikus táptalajt állítottak össze, amellyel a CSL táptalajjal elért cellulóztermelés 90%-át sikerült elérni a befőttesüveges fermentorkultúrákban.