Az állítás: A szemölcsök hatékony gyógymódja, ha valaki “megveszi” őket Öntől.
Példa:
Vagy a szemölcsök leszedése valakiről egy speciális fával, amit sourtree-nek hívnak, vagy egy olyan fával, amit faragni kell, miközben egy bibliaverset vagy valami hasonlót mondanak?
Origins: Négy emberből háromnál valamikor életük során kialakul egy szemölcs, így a szemölcsök az akne után a második leggyakoribb bőrgyógyászati panaszok közé tartoznak. A gyermekek és a fiatal felnőttek hajlamosabbak e dudoros kinövések kialakulására, mint a felnőttek, de bárki bármikor elkaphatja őket
életében. Ezek a szeszély lényege, hogy figyelmeztetés nélkül hajtanak ki, és általában egy éven belül elmúlnak. Pedig nincs semmi varázslat (gonosz vagy más) az érkezésükben – egy vírus következményei.
A herpeszek jóindulatú bőrdaganatok, amelyeket emberi papillómavírusok okoznak, olyan baktériumok, amelyek vágásokon vagy karcolásokon keresztül jutnak be a bőrbe, és gyors szaporodásra késztetik a sejteket. Enyhén fertőzőek, és érintéssel a test más részeire is átterjedhetnek, és ugyanígy továbbadhatók másoknak is. A legtöbb szemölcs kezelés nélkül eltűnik, mert a szervezet immunrendszere végül beindul, és legyőzi a vírust.
(A papillómavírusokról sokáig úgy gondolták, hogy csak jóindulatú fertőzéseket okoznak, mint a szemölcsök, a közelmúltban azonban egy tucatnyi súlyos betegség, köztük a nemi szervi szemölcsök, valamint a gyomor, a méhnyak, a húgyhólyag, a torok, a száj, a gyomor, a prosztata és a bőr rákos megbetegedései is felmerültek. Funkciójukat – hogy mi okozza vagy váltja ki őket – még nem értjük.)
Mi, a mai kor felvilágosult emberei már nem csodálkozunk azon, hogy hirtelen szemölcsök jelennek meg egy egyébként egészséges emberen, és eltűnésüket nem hozzuk összefüggésbe a fertőzöttek által elszenvedett titkos eljárásokkal. Mégis, őseink számára a szemölcsök hatalmas rejtélyt jelentettek: a semmiből bukkantak fel, és minden felismerhető ok nélkül visszamentek oda, ahonnan jöttek. Ebből következően kifejlesztettek egy hagyományt, hogy megmagyarázzák, honnan jöttek a szemölcsök, és rituálékat, hogy megszabaduljanak tőlük a fertőzöttek.
Mivel azokban a régmúlt időkben senki sem tudott a vírusokról, népi hiedelmek alakultak ki, hogy megmagyarázzák a szemölcsök hirtelen megjelenését az egészségeseken. Egy gyermekről, akinek a kezén ilyen kinövés alakult ki, azt mondták, hogy egy varangyot fogdosott, és a varangy átadta az egyik dudorát a gyanútlan fiatalnak. Másik lehetőségként azt mondták, hogy olyan vízben mosta meg a kezét, amelyet tojásfőzéshez használtak.
Még ha az emberek enyhén kíváncsiak is voltak arra, hogy honnan származnak a szemölcsök, megszállottan igyekeztek megszabadulni tőlük, számos rituálét és furcsa szokást szülve, amelyek állítólag szemölcsgyógyító hatásúak voltak. Az egyik iskola úgy tartotta, hogy a szemölcs bedörzsölése egy babhüvellyel
majd a hüvely nagy titokban történő elásása megszabadít a bestiáktól – ahogy a hüvely elrohadt a földben, úgy tűnt el a szemölcs is. Egy másik hiedelem szerint ugyanezt a receptet kellett követni, de a babhüvely helyett egy bodzafa darabkát kellett használni. (Állítólag minden fa, bokor vagy növény gyógyító vagy megelőző tulajdonságokkal rendelkezett. A bodzáról azt mondták, hogy véd a betegségektől és gyógyítja azokat, ugyanúgy, ahogy a magyalról azt feltételezték, hogy elűzi a villámokat és a boszorkányokat, a tölgyfáról pedig, hogy megvédjen a tündérektől.)
Aki szerette, ha egy kicsit több vérrel gyógyítanak, az levághatta egy angolna fejét, a levágott fejből vért csöpögtetett a szemölcsökre, majd elásta az angolna fejét. Azok, akik nem szeretik lefejezni a tenger gyümölcseit, megúszhatják azzal, hogy a szemölcsöt egy darab marhahússal dörzsölik be, majd elássák a húst. Ahogy ezek a tárgyak elrohadtak a földben, úgy rohadt el a szemölcs is a nemlétezésig.
Az iszonyatos szokások közé tartozott, hogy a beteg egy élő varangyot viselt a nyakában egy zsákban, amíg a lény el nem pusztult. E rituálé enyhébb változata szerint a szemölcs viselőjének egy varangylábat kellett magával cipelnie, amíg a szemölcs vissza nem változott a semmibe.
Az áldozatkészebbek csigával vagy békával dörzsölhették a szemölcsüket, majd az állatot felnyársalhatták egy tüskére. Ahogy a lény összezsugorodott a napfényben, állítólag a szemölcs is elsorvadt.
Nem minden szemölcsgyógyításhoz kellett valamit eltemetni vagy megölni. A szemölcsöket el lehetett adni, el lehetett dobni, el lehetett ajándékozni vagy le lehetett mosni. A szemölcsöket a halottaknak három módszer valamelyikével adták: megdörzsölték a fertőzött területet, miközben nézték a gyászmenetet, követ dobtak a halottaskocsi után, vagy a gyászolók csizmájából összegyűjtött sarat kenték az elváltozásra. A három művelet mindegyikét egy-egy különleges éneknek, rímnek vagy átoknak kellett kísérnie, például: “Múljanak el ezek a szemölcsök és a holttest, és soha többé ne térjenek vissza” vagy “Szemölcs, szemölcs, kövesd a holttestet”.
Akiknek nem volt holttestük, akinek kívánhatták volna a bajaikat, megkísérelhették átadni a szemölcsüket az egészségteleneknek úgy, hogy alattomosan dörzsölték a dudorukat az ismert házasságtörőkhöz, akik házasságon kívüli gyermeket nemzettek.
A szemölcsöket el is lehetett adni; csak egy vevőre volt szükség, aki hajlandó volt elfogadni őket. Az ár nem volt kulcsfontosságú: lehetett nagy vagy kicsi, de ami számított, az a vásárlás aktusa volt. Az a babonás hiedelem, hogy a bajokat el lehet adni, nem korlátozódik a szemölcsökre: a köhögéstől, a megfázástól és a felesleges kilóktól állítólag így is meg lehet szabadulni. Sőt, még maga a beteg ember is eladható:
1988-ban egy 68 éves kelet-londoni asszonytól gyűjtöttem:
Amikor tizenhárom éves voltam, nagyon beteg voltam, és azt hitték, meg fogok halni, ezért anyám egy pennyért eladott egy szomszédnak, aki egy év múlva visszavásárolt. Ez azért volt, hogy megzavarja a gonosz szellemeket, hogy ne kapjanak el.”
A kidobásra szánt szíveket először csicsókával, kaviccsal vagy búzaszemekkel dörzsölték be, amelyeket aztán kis kötegekbe kötöttek, és keresztutakra szállítottak. A szennyezett tárgyakat ezután tetszőleges irányba dobálták, és a dobálózó személy vigyázott, hogy ne lássa, hol landolnak, mivel az volt az elképzelés, hogy aki ezeket a tárgyakat felveszi, arra átragadnak a szemölcsök.
A szemölcsök lemosásához különleges tulajdonságokkal rendelkezőnek tartott folyadékokkal kellett megfürdetni őket, például egy csonk mélyedéséből gyűjtött vízzel, szentelt vízzel vagy állatok, például angolnák, macskák, disznók és vakondok vérével. Minden reggel le lehetett köpni őket.
De ezzel még nem volt vége. A szemölcsöket lószőrrel vagy selyemfonallal lehetett körbekeríteni. Vagy kilencszer rá lehetett fújni rájuk a telihold fényében. Vagy a szemölcsös ember három egymást követő éjszaka éjfélkor arcot vághatott a tükörbe.
Mindegyik babonának megvoltak a maga hívei. Mivel a szemölcsök ugyanolyan rejtélyesen tűntek el, mint ahogyan megjelentek, eltűnésük gyakran egybeesett a “gyógyítási kísérletekkel”. Mielőtt még nem tudták, hogy a vírusok okozzák az ilyen kinövéseket, volt értelme a szemölcs eltűnését annak az őrültségnek tulajdonítani, amelyet nemrég hajtottak végre, még akkor is, ha az eltemetett hús vagy lefejezett angolna volt.
Mi, a modernebb időkben már magunk mögött hagytuk az angolnákat, és az időre hagyatkozunk a legtöbb szemölcs eltüntetésében. Azokat a kitartóakat, amelyeket a naptár lapozgatott lapjai nem tudnak eltüntetni, különféle sebészeti és gyógyászati módszerekhez folyamodunk, hogy megszabaduljunk tőlük. A kaparás, a fagyasztás, az elektrokauterizáció és a CO2-lézer hatásos a kinövések ellen, a lézeres eltávolítás egyszerre a legpontosabb módszer, és talán az, amelyik a legkevésbé jár együtt a kiújulási rátával, mint a többi módszer. Azok, akik egy low-tech és hatékony módszert keresnek, megpróbálhatják elzárni a szemölcsöt ragasztószalaggal. Bármilyen őrültségnek is hangzik ez a módszer, meglepően sok esetben bizonyítottan működik. Jól jegyezzük meg, hogy egy 2007-es, ugyanerről szóló tanulmány kétségbe vonta ezeket az eredményeket – úgy találta, hogy a vizsgált esetek mindössze 21%-ában segített a szemölcs helyzetén a ragasztószalag, ami olyan eredmény, mintha az ilyen elváltozásokat hagyományos “moleskinnel”, egy kutyafuttában évek óta létező pamutkötéssel fedték volna le. A hatékonyságának e második tesztelésénél azonban átlátszó ragasztószalagot használtak, nem pedig a 2002-es vizsgálatban használt szürke hátú gumiszerű fajtát, ez a különbség magyarázhatja az ellentétes eredményeket.”
Barbara “még mindig jobb, mint békával dörzsölni őket, bár” Mikkelson
Múltkor frissítve:
Források:
Dobson, Roger. “A közönséges vírus, amely képes ölni”.
The Independent. 2001. július 12. (Features; 8. o.).
Edwards Stacey, Jean. “Szemölcsök – csúnya, igen, de ritkán veszélyes”.
The Ottawa Citizen. 2000. április 18. (C3. o.). Johnson, Carla. “Study Casts Doubt on Duct Tape Wart Cure”.
Associated Press. 2007. március 19. Miller, Karl. “Duct Tape More Effective than Cryotherapy for Warts”.
American Family Physician. 2003. február. Opie, Iona és Moira Tatem. A babonák szótára.
Oxford: Oxford University Press, 1989. ISBN 0-19-282-916-5. Pickering, David. A babonák szótára.
London: Cassell, 1995. ISBN 0-304-345350.