A szex elvileg egyszerű – legalábbis molekuláris szinten. A tankönyvekben megjelenő biológiai magyarázatok az X + X = ♀ és X + Y = ♂ szavakra futnak ki. Vénusz vagy Mars, rózsaszín vagy kék. Ahogy azonban a tudomány közelebbről vizsgálódik, egyre világosabbá válik, hogy egy pár kromoszóma nem mindig elegendő a lány/fiú megkülönböztetéséhez – sem a nem (biológiai tulajdonságok), sem a nem (társadalmi identitás) szempontjából.
A kulturális szférában ez a szemléletváltás már széles körű fogadtatásra talált. A nemek “nem bináris” definíciói – transzfeminin, genderqueer, hijra – bekerültek a köznyelvbe. Talán kevésbé láthatóak a biológiai tudományokban végbemenő változások. A kialakulóban lévő kép, amely a “lányosságot” vagy a “fiúságot” jelöli, összetett génhálózatok részvételét mutatja – és úgy tűnik, hogy az egész folyamat messze túlmutat azon a bizonyos, hat héttel a terhesség utáni pillanaton, amikor az ivarmirigyek elkezdenek kialakulni.
Változó mértékben sokan közülünk biológiai hibridek a férfi-női kontinuumon. A kutatók XY-sejteket találtak egy 94 éves nőben, és a sebészek méhsejtet fedeztek fel egy 70 éves férfiban, aki négygyermekes apa. Az új bizonyítékok arra utalnak, hogy az agy a sejttípusok “mozaikjából” áll, egyesek inkább jin, mások a jang skála mentén távolabb helyezkednek el.
Ezeknek az eredményeknek messzemenő következményei vannak a biológia tankönyvek frissítésén túl. Különösen nagy jelentőségük van a személyes identitás, az egészség és a nők gazdasági jólétének kérdéseire. A nemek közötti veleszületett biológiai különbségekről szóló viták ugyanis jóval azután is fennmaradtak, hogy már régen le kellett volna őket zárni.
1895-ben a Scientific American egyik cikke – “Woman and the Wheel” – azt a kérdést vetette fel, hogy a nőknek fizikai egészségük érdekében szabad-e kerékpározniuk. Végül is, állapította meg a cikk, a szükséges izommunka egészen más, mint a varrógép működtetéséhez szükséges. Just Championnière, egy kiváló francia sebész, a cikk szerzője, igennel válaszolt a feltett kérdésre, de sietett hozzátenni: “Még ha a nő tökéletesen otthon is van a keréken, ne feledje, hogy nemét a természet nem az erőszakos izomerő kifejtésére szánta….. És még ha egy nő óvatosan felkészült és edzett is a munkára, a sebessége soha nem érheti el egy felnőtt, teljes izomerőben lévő férfi sebességét.”
A 19. századi hozzáállást persze eleve el lehet utasítani furcsa furcsasága miatt. Mégis, ahogy a Scientific American aktuális, évente megjelenő mélyreható vizsgálata egy égető témáról mutatja, a nők alsóbbrendűségének beágyazott elképzelései még jócskán a 21. században is megmaradtak. Ez a hajlam még a természettudományokra is igaz, ahol egyes területeken a siker előfeltételeként az intellektuális zsenialitást hangsúlyozzák – amely tévesen a fehér férfiakhoz kötődik -, és ez a hozzáállás elűzi a nők esélyeit a fizikában és a matematikában.
Mióta Championnière a Scientific American számára írt, a nők helyzete tagadhatatlanul javult. Világszerte, gazdag és szegény országokban egyaránt, a nők előrelépést tettek az oktatás és a reproduktív egészségügy terén, és több döntéshozói szerepet vállaltak. Ez azonban még nem elég. Továbbra is fennállnak olyan gazdasági akadályok, amelyek megakadályozzák, hogy a nők tőkéhez és munkához jussanak, és tisztességes bért kapjanak a megtalált munkahelyeken. Több energiát kell fordítani annak kutatására is, hogy a betegségek hogyan hatnak különbözőképpen a nemekre – és hogy az orvosi kezeléseket a nők igényeihez igazítsák. Ahhoz, hogy az összekapcsolt világ virágozhasson, a nőket még inkább fel kell jogosítani arra, hogy a saját felüket az égbolton tartsák – ez a kérdés ugyanolyan nagy figyelmet kell, hogy igényeljen, mint az éghajlatváltozás és a nukleáris fegyverzetellenőrzés.
A változás csak akkor folytatódhat, ha a fontos intézmények nyitottak maradnak rá. A washingtoni republikánus törvényhozók támadása a nők egészsége ellen félelmetes akadályt jelent. A nők jólétét mindenki ügyének kell tekinteni, politikai hovatartozástól függetlenül. A szex és a nemek új tudománya kilátásba helyezi, hogy segíthet a közfelfogás és a politikai döntéshozatal alakításában, hogy elismerje ezt a valóságot.
1. Promiskuous Men, Chaste Women and Other Gender Myths
by Cordelia Fine and Mark A. Elgar
2. Is There There A “Female” Brain?
by Lydia Denworth
3. When Sex and Gender Collide
by Kristina R. Olson
4. Beyond XX and XY
by Amanda Montañez
5. Beyond XX and XY
by Amanda Montañez
. Not Just for Men
by Marcia L. Stefanick
6. Life before Roe
by Rachel Benson Gold and Megan K. Donovan
7. The Brilliance Trap
by Andrei Cimpian and Sarah-Jane Leslie
8. Girl Code
by Reshma Saujani
9. Girl Code
by Reshma Saujani
9. A blogger és a trollok
by Emily Temple-Wood
10. A nők munkája
by Ana L. Revenga and Ana Maria Munoz Boudet
11. Mind the Gap
by Amanda Montañez
12. Az eltűnt leányok visszatérése
by Monica Das Gupta
13. A nő, aki megmentette a bolygót
Jen Schwartz