Mindannyian érezzük a nyomást, hogy kevesebből többet kell tennünk. Minden állam a műtrágyahasználat korlátozásáról beszél, és bár ezek a dolgok nagyszerűek a környezet szempontjából, ugyanakkor megnehezíthetik igényeink elérését, ha a növények növekedéséről van szó. Mit tehetünk, hogy segítsünk a növényeinknek és magunknak is?
Az alábbi blogcikkünkből megtudhatja, hogy (1) mennyi műtrágya jut valójában a növényhez, és (2) milyen szerepet játszanak a mikrobák a műtrágyázásban.
Ha szeretne mélyebben elmélyülni ebben a témában, ugorja át a szöveget, és nézze meg webináriumunkat a Holganix mezőgazdasági elnökével, David Stark Ph.D. Ha ezt a blogot e-mailben olvassa, kattintson ide a videó megtekintéséhez.
Hány műtrágya jut el valójában a növényhez?
Tudta, hogy az általunk kijuttatott műtrágyának csak 40-60%-a jut el ténylegesen a növényhez, a többi elfolyik a vízfolyásokba, elpárolog a levegőbe vagy megkötődik a talajban. Ez az oka annak, hogy a talaj egészsége olyan fontos része a növények egészségének. A funkcionális talaj olyan talaj, amely szerves anyagokkal és talajmikrobákkal van beágyazva, amelyek együtt dolgoznak a talajban lévő tápanyagok megtartásán és a talajba zárt tápanyagok átalakításán.
A hasznos talajmikrobák szimbiózisban állnak a növényekkel. Valójában a növény energiájának akár 30%-át is a gyökérzóna felé fordítja, hogy táplálékot termeljen a mikrobák számára. Cserébe ezek a mikrobák nemcsak megvédik a növényt a stressztől, hanem a talajban lévő tápanyagok átalakításával és megtartásával táplálják is a növényt.
Melyek a talajmikrobák különböző típusai?
A talajmikrobáknak öt különböző típusa létezik: baktériumok, aktinomycéták, gombák, protozoonok és fonálférgek. Mindegyik mikroba típusnak más-más feladata van a talaj és a növények egészségének fokozásában.
Baktériumok
A baktériumok a talajok alapvető munkaereje. Ők végzik a tápanyagok lebontását és felszabadítását a gyökérzónába a növény számára. Valójában az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet egyszer azt mondta: “A baktériumok talán a legértékesebb életformák a talajban”.
Actinomycetes
Actinomyceteseket egykor a gombákhoz sorolták, és hasonlóan viselkednek a talajban. Egyes aktinomycéták azonban ragadozók, és károsítják a növényt, míg mások a talajban élve antibiotikumként hathatnak a növényre.”
Gombák
A baktériumokhoz hasonlóan a gombák is a gyökérzónában élnek, és segítenek a tápanyagokat a növények számára elérhetővé tenni. A mikorrhiza például olyan gomba, amely megkönnyíti a gyökerek és a növények víz- és tápanyagfelvételét, hogy cukrokat, aminosavakat és más tápanyagokat biztosítson.
Protozoa
A protozoa nagyobb mikrobák, amelyek szeretik fogyasztani és körülvenni a baktériumokat. Valójában a baktériumok által elfogyasztott tápanyagok felszabadulnak, amikor a protozoonok viszont megeszik a baktériumokat.
Nematódák
A matódák mikroszkopikus méretű férgek, amelyek a növény körül vagy a növény belsejében élnek. Egyes fonálférgek ragadozók, míg mások hasznosak, megeszik a kórokozó fonálférgeket és tápanyagokat választanak ki a növény számára.
Szeretnél tovább ásni a talajtanban?
A természetben létezik egy összetett egyensúly a talajmikrobák között, amelyet a talaj táplálékhálózatának nevezünk. A növények, az állatok és a mikrobák mind egy zenekar hangszerei; mindegyikük döntő szerepet játszik az élet természetes szimfóniájában. Ha akár csak egy játékos is kiesik a hangolásból, az egész talaj táplálékhálózat szenved. Ha azonban minden rendben van, az eredmény gyönyörű.
Töltse le a Digging into Soil Science ebook-ot, hogy felfedezze:
1. Hogyan támogatja a talaj táplálékhálózata az egészséges növényeket
2. A talajmikrobák mögött rejlő erő
3. Talajtípusok és hogyan javíthatja a talaj egészségét
.