A Vindication of the Rights of Woman Introduction
Ha azt mondanánk: “Gyorsan, Shmooper: mikor kezdődött a feminizmus?”, talán azt mondanád: “Hm: a 20. század elején, a szüfrazsettekkel!” vagy “Hmm: az 1960-as években, a ‘The Personal Is Political’ szlogennel!” vagy “Uhh, a Lean In-nel?”
Pontok az erőfeszítésért, de a feminizmus már jóval korábban megjelent. Az A Vindication of the Rights of Woman, lényegében az első feminista filozófiai mű 1792-ben jelent meg. Aha. Az kevesebb, mint húsz évvel a jó öreg USA megalapítása után. Ez még akkor volt, amikor a hatalmas göndör parókák még szuper divatosak voltak.
Miről szól pontosan A Vindication of the Rights of Woman? Nos, alapvetően a feminizmus szótári definíciója mellett érvel: az a meggyőződés, hogy a férfiaknak és a nőknek egyenlő jogokkal és lehetőségekkel kell rendelkezniük.
Néhány embernek – még ma is – az az elképzelése, hogy a feminizmus valamiféle szekta, amely azt követeli, hogy a nőké legyen minden hatalom, a férfiak pedig legyenek alárendeltek. Mary Wollstonecraft, az A Vindication of the Rights of Woman (A nő jogainak igazolása) című művének szerzője pedig elborzadna ettől a felvetéstől. Ő az egyenlőséget akarta. Ez a fantasztikus hölgy egyébként A férfiak jogainak igazolása című művét is megírta.
Az A Vindication látszólag szuperegyszerű küldetésre indul: elmagyarázni, hogy a férfiak és a nők teljesen egyenlő lények. Igen, ennek egyszerűnek kellene lennie, de Wollstonecraft szuper zárt gondolkodókkal szállt szembe, akiknek az volt a benyomásuk, hogy a nők és a férfiak szinte két különböző állat. A férfiak szabadgondolkodók, akik uralkodhatnak és megváltoztathatják a világot (vagy legalábbis, tudod, munkát végezhetnek), a nők pedig… csinos tárgyak, akik (bónusz!) gyermeket szülhetnek.
Huh. Kíváncsiak vagyunk, hogy Wollstonecraft miért volt kiakadva.
Az A Vindication of the Rights of Woman még ma is teljesen aktuális, és nem csak azért, mert ez volt az “első a maga nemében” fajta. Wollstonecraft olyan oktatási reformot követelt, amely a lányoknak és fiúknak ingyenes (és egyenlő) oktatást biztosítana. Ha ez ismerősen hangzik, az azért van, mert az is. Wollstonecraft alapvetően azt a fajta közoktatási rendszert határozta meg, amely a világ nagy részén ma is létezik.
Hm, a fenébe. Miről beszélt még Wollstonecraft 1792-ben? Azzal érvelt, hogy:
- a nőknek is be kell lépniük az orvostudomány és a politika világába.
- a nők érdeklődése az öltözködés és a csinos kinézet iránt elsősorban a neveltetés, és nem a természet esete.
- ha a nőket megszégyenítik a házasság előtti szexért, akkor talán a férfiakat is meg kellene szégyeníteni.
- a nőknek ki kellene mondaniuk a véleményüket anélkül, hogy aggódnának amiatt, hogy “férfiasnak” vagy más nemkívánatos tulajdonságnak tartják őket.
És tudod mit? Ezek a kérdések ma is nagyon is aktuálisak. Még mindig az A Vindication of the Rights of Woman című könyvben felvázolt kérdésekről beszélünk. A Wollstonecraft által felvetett problémák közül sok már megoldódott – tapsoljuk meg a női orvosokat és politikusokat -, de sok közülük, sajnos, nem.
Ugyan már, srácok. Ha az A Vindication of the Rights of Woman megjelenése óta eltelt több mint kétszáz év alatt képesek voltunk rájönni a vastag koponyánkra, hogy az élénkpiros kabát viselése nem a legokosabb katonai taktika, akkor képesnek kell lennünk arra, hogy megoldjunk néhányat a Wollstonecraft által A Vindicationben megfogalmazott problémák közül.