KÖVETKEZTETÉSEK-
A glükózintolerancia szűrését általában a terhesség 24-28. hetében végzik. A GDM-es anyák statisztikailag jelentős része azonban a harmadik trimeszterben a jó glikémiás kontroll ellenére is nagy babát hoz világra (3). Ennek oka az anyai hiperglikémia hatása a magzat növekedésére a terhesség korai heteiben (7,8). A terhesség korai szakaszában a β-sejtek tömegének primerizálódása magyarázhatja a magzati hyperinsulinaemiát a terhesség egész ideje alatt és a gyorsuló növekedés kockázatát, még akkor is, ha az anya a későbbi terhességben jó metabolikus kontrollt élvez (9).
Vizsgálatunkban a normál glükóztoleranciájú nők átlagos A1C értéke 5,3% volt. Radder és Van Roosmalen (10) dokumentálta, hogy az A1C-szint egészséges terhes nőknél 5 és 6% között változott. Vizsgálatunkból megállapíthattuk, hogy a GDM-ben szenvedő nők átlagos A1C-szintje a diagnózis felállításakor a különböző trimeszterekben 6% (6,04 ± 0,81). Elemeztük eredményünket, figyelembe véve az OGTT- és A1C-értékeket, hogy kategorizáljuk azokat a nőket, akiknél a terhesség korai szakaszában glükózintoleranciát diagnosztizáltak, mint pre-GDM, GDM vagy normál glükóztoleranciájúak.
Az 1. csoportban az első trimeszterben GDM-mel diagnosztizált nők A1C értéke is ≥6% volt. Náluk a glükózintoleranciát a terhesség korai heteiben észlelték, és valószínűleg pre-GDM vagy 2-es típusú cukorbetegségük volt a fogantatás előtt, de a terhesség alatt észlelték. A 2. csoportba tartozó nőknél OGTT-vel diagnosztizálták a GDM-et, de az A1C-szintjük <6% volt. Náluk a kóros glükóztolerancia a terhesség korai heteiben manifesztálódott volna, de a hiperglikémiának való kitettség időtartama nem volt elég hosszú ahhoz, hogy az A1C-szint változását eredményezze. Így ezeket a nőket terhesség okozta glükóz intoleranciában (GDM) szenvedőnek tekintették. A 3. csoportba tartozó nőknél az OGTT normális volt, de az A1C ≥6%. Történetesen terhesség okozta alimentációs zavaruk volt, ami egyes nőknél a terhesség korai heteiben fordul elő. Ez valószínűleg normális OGTT-t eredményezett volna. Ők egy ominózus csoportot alkotnak, és nagyobb valószínűséggel lesznek pre-GDM-esek, és a következő trimeszterekben ismételt OGTT-re van szükségük. A nyomon követés során azt találtuk, hogy a 3. csoport minden nőjénél, akiknek normális volt a glükóztoleranciája, a következő trimeszterben GDM alakult ki. A 4. csoportban 159 (61,9%) nő volt, akiknek a 2 órás plazma glükózszintje <140 mg/dl volt, és az A1C is <6%. Közülük 78-nak az A1C <6%, de ≥5,3% volt. A 78 nő közül, akiknél a 2 órás plazma glükózszint <140 mg/dl és az A1C <6%, de >5,3% volt, 16-nál (20,5%) alakult ki GDM a későbbi vizitek során. Amikor a nők ezen alcsoportjában elemeztük a 2 órás plazma glükózszintet, 23 (29,5%) nőnél az értékek 120 és 140 mg/dl között szóródtak (1. ábra). Ez az alcsoport különös figyelmet igényel, mivel de Sereday és munkatársai (11) véleménye szerint: a 2 órás, 75 g-os OGTT-érték 119 mg/dl-es határértéket alkalmazva maximalizálná mind az érzékenységét, mind a specificitását a makroszómia előrejelzésében. Sermer és munkatársai (12) megállapították, hogy a nyílt GDM nélküli nők fokozott szénhidrát-intoleranciája a makroszómia előfordulásának fokozatos növekedésével jár együtt. A mi populációnkban is megfigyeltük, hogy a makroszómia előfordulása kontinuus volt, ahogy a 2 órás plazma glükóz 120 mg/dl-től emelkedett (3). Vizsgálatunkban az 5,3 és 6,0% közötti A1C-értékek megerősítették a 120 és 140 mg/dl közötti kóros glükózintolerancia-értékek megjelenését.
A GDM korai, a terhesség első felében diagnosztizált nők a GDM-populáción belül magas kockázatú alcsoportot képviselnek, és a szülészeti szövődmények, a későbbi terhességek során visszatérő GDM és a 2-es típusú cukorbetegség későbbi kialakulásának fokozott előfordulása jellemzi őket (5). Ezért a korai terhességben GDM-ben szenvedő nők számára előnyös lehet a korábbi metabolikus kontroll.
Vizsgálati populációnkban a normál terhesség során az A1C-szint 5,3% volt. A GDM-ben szenvedő nőknél az A1C-szint 6% volt. Ezek az értékek segítenének különbséget tenni a terhesség alatti pre-GDM, GDM és normál glükóztolerancia között. A normális OGTT-vel, de >6%-os A1C-vel rendelkező terhes nők és az 5,3 és 6% közötti A1C-értékkel rendelkező nők a legnagyobb figyelmet igénylik.