Skip to content
Menu
CDhistory
CDhistory

AAA Nyilatkozat a fajról

Posted on május 21, 2021 by admin
Az alábbi nyilatkozatot az Amerikai Antropológiai Társaság Végrehajtó Testülete 1998. május 17-én fogadta el, egy reprezentatív amerikai antropológusokból álló bizottság által készített tervezet alapján. Nem tükrözi az AAA összes tagjának konszenzusát, mivel az egyének eltérően közelítik meg a “faj” tanulmányozását. Úgy véljük, hogy általánosságban képviseli az antropológusok többségének kortárs gondolkodását és tudományos álláspontját.

Az Egyesült Államokban mind a tudósok, mind a közvélemény arra kondicionálódott, hogy az emberi fajokat az emberi fajon belüli természetes és elkülönült, látható fizikai különbségeken alapuló felosztásnak tekintsék. A tudományos ismeretek e században bekövetkezett hatalmas bővülésével azonban világossá vált, hogy az emberi populációk nem egyértelmű, világosan körülhatárolt, biológiailag elkülönülő csoportok. A genetika (pl. a DNS) elemzéséből származó bizonyítékok azt mutatják, hogy a legtöbb fizikai eltérés, körülbelül 94%, az úgynevezett faji csoportokon belül található. A hagyományos földrajzi “faji” csoportosulások csak génjeik mintegy 6%-ában különböznek egymástól. Ez azt jelenti, hogy a “faji” csoportokon belül nagyobb a változatosság, mint a csoportok között. A szomszédos populációkban a gének és azok fenotípusos (fizikai) kifejeződései nagymértékben átfedik egymást. A történelem során, amikor különböző csoportok kapcsolatba kerültek egymással, mindig kereszteződtek. A genetikai anyagok folyamatos megosztása az egész emberiséget egyetlen fajként tartotta fenn.

A fizikai eltérések egy adott tulajdonságban inkább fokozatosan, mint hirtelen jelentkeznek a földrajzi területeken. És mivel a fizikai tulajdonságok egymástól függetlenül öröklődnek, az egyik tulajdonság terjedelmének ismerete nem jósolja meg a többi jelenlétét. A bőrszín például nagymértékben változik az északi mérsékelt égövi területeken a világos színtől a déli trópusi területeken a sötét színig; intenzitása nincs összefüggésben az orr alakjával vagy a haj szerkezetével. A sötét bőr társulhat göndör vagy göndör, göndör, hullámos vagy egyenes hajjal, amelyek mindegyike megtalálható a különböző őslakos népeknél a trópusi területeken. Ezek a tények önkényessé és szubjektívvé tesznek minden olyan kísérletet, amely a biológiai populációk közötti felosztási vonalak megállapítására irányul.

A történelmi kutatások kimutatták, hogy a “faj” fogalma mindig is több jelentést hordozott, mint puszta fizikai különbségek; valójában az emberi fajon belüli fizikai eltéréseknek nincs más jelentésük, mint az emberek által rájuk ruházott társadalmi jelentés. Ma számos terület tudósai azt állítják, hogy a “faj”, ahogyan azt az Amerikai Egyesült Államokban értelmezik, olyan társadalmi mechanizmus volt, amelyet a 18. században találtak ki, hogy a gyarmati Amerikában összehozott népességekre utaljon: az angol és más európai telepesekre, a meghódított indián népekre és az afrikai népekre, amelyeket rabszolgamunkára hoztak be.

A “faj” e modern fogalmát a kezdetektől fogva a Lét Nagy Láncának egy ősi tétele alapján alakították ki, amely az Isten vagy a természet által létrehozott hierarchián természetes kategóriákat állított fel. A “faj” tehát egy olyan osztályozási mód volt, amely kifejezetten a gyarmati helyzetben lévő népekhez kapcsolódott. Az egyenlőtlenség egyre növekvő ideológiáját foglalta magába, amelyet a meghódított és rabszolgasorba taszított népekkel szembeni európai hozzáállás és bánásmód racionalizálására dolgoztak ki. A rabszolgaság hívei különösen a 19. században használták a “faj” fogalmát a rabszolgaság fenntartásának igazolására. Az ideológia felnagyította az európaiak, afrikaiak és indiánok közötti különbségeket, a társadalmilag kizárólagos kategóriák merev hierarchiáját hozta létre, amely aláhúzta és megerősítette az egyenlőtlen rang- és státuszkülönbségeket, és azt a racionalizációt nyújtotta, hogy az egyenlőtlenség természetes vagy Isten adta. Az afroamerikaiak és az indiánok eltérő fizikai tulajdonságai státuszkülönbségeik jelölőivé vagy szimbólumaivá váltak.

Az amerikai társadalom felépítése során az európai-amerikaiak vezetői kitalálták az egyes “fajokkal” kapcsolatos kulturális/viselkedési jellemzőket, a felsőbbrendű tulajdonságokat az európaiakhoz, a negatív és alsóbbrendű tulajdonságokat pedig a feketékhez és az indiánokhoz kapcsolták. A különböző népekkel kapcsolatos számos önkényes és kitalált hiedelem intézményesült és mélyen beivódott az amerikai gondolkodásba.

A 19. század elején a tudomány egyre növekvő területei kezdték tükrözni az emberi különbségekről alkotott köztudatot. A “faji” kategóriák közötti különbségeket akkor vetítették a legszélsőségesebbre, amikor azt az érvet vetették fel, hogy az afrikaiak, az indiánok és az európaiak külön fajok, az afrikaiak a legkevésbé emberiek, és rendszertanilag a majmokhoz állnak közelebb.

A “faj” mint az emberi különbségekről szóló ideológia később a világ más területein is elterjedt. A gyarmatosító hatalmak által mindenütt alkalmazott stratégiává vált a gyarmatosított emberek felosztására, rangsorolására és ellenőrzésére. De nem korlátozódott a gyarmati helyzetre. A 19. század második felében az európaiak is alkalmazták, hogy rangsorolják egymást, és igazolják a népeik közötti társadalmi, gazdasági és politikai egyenlőtlenségeket. A második világháború idején az Adolf Hitler vezette nácik a “faj” és a “faji” különbségek kiterjesztett ideológiáját hirdették, és vitték logikus végére: az “alsóbbrendű fajokhoz” tartozó 11 millió ember (pl. zsidók, cigányok, afrikaiak, homoszexuálisok stb.) kiirtására és a holokauszt más kimondhatatlan brutalitására.

A “faj” tehát világnézetként, előítéletek összességeként alakult ki, amely eltorzítja az emberi különbségekről és a csoportviselkedésről alkotott elképzeléseinket. A faji hiedelmek mítoszokat alkotnak az emberi faj sokféleségéről, valamint a “faji” kategóriákba homogenizált emberek képességeiről és viselkedéséről. A mítoszok a viselkedést és a fizikai tulajdonságokat összevonták a közgondolkodásban, akadályozva mind a biológiai eltérések, mind a kulturális viselkedés megértését, azt sugallva, hogy mindkettő genetikailag meghatározott. A faji mítoszoknak semmi közük az emberi képességek vagy viselkedés valóságához. A tudósok ma úgy találják, hogy az emberi különbségekről szóló ilyen népi hiedelmekre való támaszkodás a kutatásban számtalan tévedéshez vezetett.

A 20. század végén ma már értjük, hogy az emberi kulturális viselkedés tanult, a csecsemőkbe születésüktől kezdve belekondicionálják, és mindig módosításra szorul. Egyetlen ember sem születik beépített kultúrával vagy nyelvvel. Vérmérsékletünk, hajlamaink és személyiségünk, függetlenül a genetikai hajlamainktól, az általunk “kultúrának” nevezett jelentés- és értékkészleteken belül alakul ki. A csecsemő- és kora gyermekkori tanulással és viselkedéssel kapcsolatos tanulmányok tanúsítják, hogy a kultúránk valóságosan formál bennünket.

Az antropológiai ismeretek egyik alaptétele, hogy minden normális emberi lény képes bármilyen kulturális viselkedést megtanulni. A több száz különböző nyelvi és kulturális háttérrel rendelkező bevándorlókkal kapcsolatos amerikai tapasztalatok, akik elsajátították az amerikai kultúra vonásainak és viselkedésének valamilyen változatát, a legvilágosabb bizonyíték erre a tényre. Sőt, mindenféle fizikai variációjú ember megtanult különböző kulturális viselkedésformákat, és ez továbbra is így van, ahogy a modern közlekedés bevándorlók millióit mozgatja a világban.

Az, ahogyan az embereket egy adott társadalom vagy kultúra kontextusában elfogadták és kezelték, közvetlen hatással van arra, hogyan teljesítenek az adott társadalomban. A “faji” világképet azért találták ki, hogy egyes csoportokat örökké alacsony státuszba soroljanak, míg másoknak hozzáférést engedélyeztek a kiváltságokhoz, a hatalomhoz és a gazdagsághoz. Az Egyesült Államokban az a tragédia, hogy az ebből a világnézetből fakadó politikák és gyakorlatok túlságosan is sikeresek voltak az európaiak, az amerikai őslakosok és az afrikai származású népek közötti egyenlőtlen népesség kialakításában. Tekintettel arra, amit a normális emberek bármely kultúrán belüli teljesítmény- és működőképességéről tudunk, arra a következtetésre jutunk, hogy az úgynevezett “faji” csoportok közötti mai egyenlőtlenségek nem biológiai örökségük következményei, hanem a történelmi és kortárs társadalmi, gazdasági, oktatási és politikai körülmények termékei.”

AAA állásfoglalás a “fajról”: Hozzászólások?
A “faj” fogalmával kapcsolatos nyilvános zűrzavar következtében továbbra is felmerülnek a “fajok” közötti jelentős biológiai különbségekre vonatkozó állítások. Az AAA korábbi, a fajjal és az intelligenciával kapcsolatos téves közfelfogások kezelésére irányuló akciói nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van egy világos AAA állásfoglalásra a faj biológiájáról és politikájáról, amely oktatási és tájékoztatási célokat szolgál. Ahelyett, hogy megvárta volna az egyes hamis állítások felvetését, az AAA Végrehajtó Testülete úgy döntött, hogy az Egyesületnek el kell készítenie egy nyilatkozatot, amelyet az Egyesület hagy jóvá, és ki kell kérnie a tagok véleményét.

Az Amerikai Antropológiai Egyesület Végrehajtó Testülete megbízásából Audrey Smedley írt egy állásfoglalást a fajról (Race in North America: Origin and Evolution of a Worldview, 1993), amelyet egy neves antropológusokból álló munkacsoport háromszor is átnézett: George Armelagos, Michael Blakey, C. Loring Brace, Alan Goodman, Faye Harrison, Jonathan Marks, Yolanda Moses és Carol Mukhopadhyay. A jelenlegi dokumentum tervezetét az 1997. szeptemberi Anthropology Newsletterben tették közzé, és néhány hónapig az AAA honlapján is közzétették, és kérték a tagok észrevételeit. Bár Smedley vállalta a végső tervezet szerzőségét, nemcsak a munkacsoporttól, hanem az AAA-tagságtól és más érdeklődő olvasóktól is kapott észrevételeket. A fenti dokumentumot az AAA Végrehajtó Testülete 1998. május 17-én fogadta el, mint az AAA “fajjal” kapcsolatos álláspontjának hivatalos nyilatkozatát.”

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legutóbbi bejegyzések

  • Az Acela visszatért: New York vagy Boston 99 dollárért
  • OMIM bejegyzés – # 608363 – CHROMOSOME 22q11.2 DUPLICATION SYNDROME
  • Kate Albrecht szülei – Tudj meg többet apjáról Chris Albrechtről és anyjáról Annie Albrechtről
  • Temple Fork Outfitters
  • Burr (regény)

Archívum

  • 2022 február
  • 2022 január
  • 2021 december
  • 2021 november
  • 2021 október
  • 2021 szeptember
  • 2021 augusztus
  • 2021 július
  • 2021 június
  • 2021 május
  • 2021 április
  • DeutschDeutsch
  • NederlandsNederlands
  • SvenskaSvenska
  • DanskDansk
  • EspañolEspañol
  • FrançaisFrançais
  • PortuguêsPortuguês
  • ItalianoItaliano
  • RomânăRomână
  • PolskiPolski
  • ČeštinaČeština
  • MagyarMagyar
  • SuomiSuomi
  • 日本語日本語
©2022 CDhistory | Powered by WordPress & Superb Themes
Menu
CDhistory