Március 16, 2010 (Tampa, Florida) – A kóros boka-brachialis index (ABI) előre jelezheti a jövőbeli kardiovaszkuláris események fokozott kockázatát alacsony vagy közepes Framingham-kockázati pontszámmal (FRS) rendelkező időseknél, egy új tanulmány eredményei szerint, amelyet itt mutattak be a Society of Interventional Radiology 35. éves tudományos ülésén.
“Ez az egyszerű, olcsó teszt egy újabb lehetőséget biztosít azoknak az azonosítására, akik a jövőbeni szívinfarktus szempontjából veszélyeztetettek lehetnek” – mondta előadásában a vizsgálat vezetője Dr. Tim Murphy, a Brown University Alpert School of Medicine képalkotó diagnosztikai professzora és a providence-i Rhode Island Hospital Érrendszeri Betegségek Kutatóközpontjának igazgatója.
“Bármilyen módszer, amely javítja azon személyek azonosítását, akiket egyébként a Framingham kockázati tényezők alapján nem tekintenek a szívinfarktus magas kockázatának, jelentős közegészségügyi hatással járna” – mondta Dr. Murphy a közleményben. A teszt segítségével “esetleg életek ezreit lehetne megmenteni.”
A PEDAL-adatok vizsgálata
A prezentáció szerint a koszorúér-epizódok közel kétharmada olyan egyéneknél fordul elő, akikről nem ismert, hogy magas kockázata van ezeknek az eseményeknek.
Az ABI-teszt egy nem invazív vérnyomásmérés a bokán, amelyet a perifériás artériás betegségek (PAD) szűrésére használnak. “Ez a láb artériáiban a zsíros plakkok felhalmozódásának közvetlen mérőszáma, és az egész szív- és érrendszerben felhalmozódott plakkok közvetett mérőszáma” – magyarázta Dr. Murphy.
Noha korábbi tanulmányok már vizsgálták a magas ABI és a szívinfarktus fokozott kockázata közötti kapcsolatot, ez az első olyan vizsgálat, amely ezt az összefüggést egy olyan idősebb populációban vizsgálta, amely egyébként nem tekinthető magas kockázatúnak.
Dr. Murphy és munkacsoportja a Population-Based Examinations to Determine Ankle-Brachial Index (PEDAL) tanulmány adatait vizsgálta, amely egy ingyenes nyilvános szűrőprogram, a Legs for Life által szervezett, az Egyesült Államok 23 helyszínén végzett vizsgálat.
A vizsgálatba 2007-ben és 2008-ban összesen 822 személyt (69,7% nő; 89,7% fehér; átlagéletkor 64 év) vontak be, akiket ABI-vizsgálattal vizsgáltak PAD-ra. A vizsgált betegek egyike sem rendelkezett ismert szív- és érrendszeri betegséggel vagy cukorbetegséggel.
A FRS-t használták a koszorúér-betegség 10 éves kockázatának meghatározására, alacsony (<6%), közepes (6%-19%) és magas (>20%) besorolás alapján. A 0,9-nél kisebb és/vagy 1,4-nél nagyobb ABI bármelyik lábon kórosnak minősült.
Az egyébként alacsony kockázatú egyének 10%-át azonosították
Az elemzés végén kapott eredmények a kóros ABI 14,2%-os előfordulását mutatták a résztvevők között (95%-os konfidenciaintervallum, 11.9% – 16,8%).
Az egyének közül összesen 256-nak volt alacsony FRS-értéke, 414-nek közepes FRS-értéke és 152-nek magas FRS-értéke (31,1%, 50,4%, illetve 18,5%).
Az alacsony FRS-értékűek közül 11.3%-ának volt abnormális ABI-je, ahogy a közepes FRS-sel rendelkezők 12,8%-ának is.
“Összességében a PEDAL résztvevőinek 10%-ának volt abnormális ABI-je, de egyébként alacsony vagy közepes volt, és nem vették volna figyelembe az agresszív kockázati tényezők kezelését” – jelentette Dr. Murphy.
Hozzátette: “Azt hiszem, a legtöbb ember nem értékeli, hogy a hagyományos, elfogadott módszer az emberek kockázatértékelésére nem túl érzékeny és , a legjobb esetben is csak az emberek körülbelül egyharmadát érinti, akiknek szívrohamuk lesz”. Ezzel szemben “az ABI egy kockázatmentes, nem invazív vizsgálat, amely könnyen használható olyan emberek azonosítására, akiknek nincs korábbi történetében semmilyen esemény.”
“Az emberek ismerik a vérnyomásukat és ismerik a koleszterinszintjüket, mert tudják, hogy ez fontos a kockázat előrejelzéséhez, de ezek nem végeznek nagyszerű munkát . Talán mindenkinek ismernie kellene az ABI-jét is, bár több kutatást kell végeznünk, mielőtt ezt az ajánlást általánosságban megtennénk.”
Megjegyezte azonban, hogy ha az emberek 55 évnél idősebbek, és nincs ismert kockázatuk, “jó lenne legalább megfontolni a vizsgálat elvégzését, mert 10-ből 1 személyről kiderül, hogy PAD-je van, ami a szívroham magas kockázatáról ismert.”
A vizsgálat költségeiről kérdezve Dr. Murphy úgy becsülte, hogy az átlagosan 100 és 200 dollár között van fejenként, de gyakran a normál fizikális vizsgálat részének tekintik. “Jelenleg nem térítik meg önálló vizsgálatként a magas kockázatú betegek számára, akik nem vettek részt a vizsgálatunkban, de országszerte gyakran tartanak ingyenes szűrővizsgálatokat.”
A tesztnek széles körben elterjedtté kellene válnia
“Ezzel a nagyon egyszerű teszttel képesek vagyunk azonosítani a PAD-ot a betegek 11-12%-ánál, akiktől nem várnánk, hogy bármilyen problémájuk lenne” – mondta Dr. John Lipman, az atlantai (Georgia) Emory Adventista Kórház intervenciós radiológiai osztályának igazgatója.
“Ez igazán izgalmas, mert most már inkább a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt” – tette hozzá Dr. Lipman, aki nem vett részt a vizsgálatban. “Most már korábban azonosíthatjuk az embereket, mielőtt megnövekedne a megbetegedés és a halálozás, és drágább beavatkozás következne be? Ha igen, akkor talán korán elkaphatjuk őket, és elég korán be tudjuk őket vonni az orvosi kezelésbe – mint például a dohányzásról való leszokás, viselkedésmódosítás, jobb étrend stb. – ahhoz, hogy ez hatással legyen rájuk a későbbiekben.”
“Úgy gondolom, hogy ez egy kiváló tanulmány volt, és a teszt könnyűsége és egyszerűsége miatt úgy gondolom, hogy széles körben elterjedt lesz. Vagy legalábbis annak kellene lennie” – zárta Dr. Lipman.
Dr. Murphy és Dr. Lipman nem közöltek releváns pénzügyi kapcsolatokat.
Az Intervenciós Radiológiai Társaság (SIR) 35. éves tudományos találkozója: Absztrakt 43. Bemutatták 2010. március 14-én.