Priyanka Debta*
Department of Oral Pathology and Microbiology, IDS Siksha O Anusandhan University, Odisha, India
*Corresponding Author:
Befogadás dátuma: 2016. április 20.; Elfogadás dátuma: 2016. június 21.; Közzététel dátuma: 2016. június 28: Debta P. (2016) Abnormális sejtek proliferációja. Adv Cancer Prev. 1:109. doi: 10.4172/2472-0429.1000109
Copyright: © 2016 Debta P. Ez egy nyílt hozzáférésű cikk, amelyet a Creative Commons Attribution License feltételei szerint terjesztünk, amely engedélyezi a korlátlan felhasználást, terjesztést és sokszorosítást bármilyen médiumban, feltéve, hogy az eredeti szerző és a forrás feltüntetésre kerül.
További kapcsolódó cikkekért látogasson el az Advances in Cancer Prevention oldalra
Keywords
Abnormal cells; Stromal cells
Abnormal Cells Growth
A daganat olyan abnormális szövettömeg, amelynek növekedése meghaladja a normális szövetek növekedését, és nincs összehangolva azzal, és a változást kiváltó ingerek megszűnése után is ugyanolyan túlzott módon fennmarad. Tudjuk, hogy a daganatok fennmaradása a kiváltó inger megszűnése után is öröklődő genetikai változásokból ered, amelyek a daganatsejtek utódaira öröklődnek. Ezek a genetikai változások lehetővé teszik a túlzott és szabályozatlan proliferációt, amely autonóm (a fiziológiás növekedési ingerektől független) lesz, bár a tumorok táplálkozásuk és vérellátásuk tekintetében általában továbbra is a gazdaszervezettől függenek. A daganaton belüli sejtek teljes populációja egyetlen, genetikai változásokon átesett sejtből származik, ezért a daganatokat klonálisnak nevezzük. A szövettanilag kóros sejtnövekedést mind a hámsejtekben, mind a stróma sejtekben láthatunk. A karcinómában (abnormális hámsejtburjánzás) számos változást látunk építészeti és sejtszinten. A sejtszintet illetően mikroszkóposan látjuk a sejtek pleomorfizmusát (anizocitózis), a sejtmag: citoplazma arányának megváltozását, a sejtmag hiperchromatizmusát, a kiemelkedő nukleolit, a fokozott mitózis, valamint az abnormális mitózis és diszkeratózis mellett. A szarkómában például a fibroszarkómában az atipikus fibroblaszt sejtek sajátos elrendeződését látjuk a klasszikusan hering-csont mintázatot alkotó fascikulák formájában. Az oszteoszarkóma az oszteoblaszt sejtek atipikus proliferációját mutatja. A liposzarkóma szövettanilag három fő típusát mutatja, az első az atipikus lipomatózus tumor, a második a myxoid liposzarkóma és a harmadik a pleomorf liposzarkóma. Az angioszarkóma az érendotél ritka rosszindulatú daganata, amelyet a hiperchromatikus és atipikus endotélsejtek proliferációja jellemez. Kaposi szarkóma egy szokatlan érrendszeri neoplazma, mutatja a három szakaszban, és az első makuláris szakaszban, amelyben a proliferáció a miniatűr hajók második a plakk szakaszban mutatja további proliferáció ezen érrendszeri csatornák mellett a fejlesztés egy jelentős orsósejtes komponens. A noduláris stádiumban az orsósejtek csomószerű daganatszerű tömeget alkotva növekednek. A leiomioszarkóma a simaizomzat rosszindulatú daganata, amelyet az orsó alakú sejtek faskulusai jellemeznek. Az immunhisztokémiai elemzés általában a desmin, az izomspecifikus aktin (HHF 35), a simaizom miozin (SMMS) és a simaizomaktin jelenlétét mutatja. A rabdomioszarkóma olyan rosszindulatú daganat, amelyet a vázizomzat differenciálódása jellemez. A limfóma az egyik rosszindulatú daganat az atipikus limfocita sejtek proliferációját mutatja. A Hodgkin-limfóma a Reed-sternberg-sejtek jelenlétét mutatja. A fentiekben tehát röviden tárgyaltuk az abnormális sejtburjánzást, amely a hámsejteket és a különböző típusú strómaszöveteket érinti, és amely segíthet az adott kórkép diagnózisában. Ma már drámai javulás tapasztalható a terápiás válaszok és az 5 éves túlélési arányok terén a rosszindulatú daganatok számos formája, különösen a limfómák esetében. A rákos megbetegedések nagyobb hányada gyógyítható vagy megállítható ma, mint valaha. A rákos sejtek megcélzása célzott terápiával az egyik új remény a rák kezelésében.