Az 1987-es Fülöp-szigeteki alkotmány II. cikke a következőképpen szól: “12. szakasz. Az állam elismeri a családi élet szentségét, és védi és erősíti a családot mint alapvető autonóm társadalmi intézményt. Egyformán védi az anya életét és a magzat életét a fogantatástól kezdve.”
A cselekményt a Fülöp-szigeteki törvények kriminalizálják. A Fülöp-szigetek felülvizsgált büntető törvénykönyvének 256., 258. és 259. cikke börtönbüntetést rendel el az abortusznak alávetett nőkre, valamint az eljáráshoz segítséget nyújtó bármely személyre. A 258. cikk továbbá magasabb börtönbüntetést szab ki a nőre vagy szüleire, ha az abortuszra “becstelenség leplezése céljából” kerül sor.
A Fülöp-szigeteken nincs olyan törvény, amely kifejezetten engedélyezné a nő életének megmentése érdekében végzett abortuszt; és azok az általános rendelkezések, amelyek büntetik az abortuszt, nem teszik lehetővé, hogy a nő élete veszélybe kerüljön. Lehet azzal érvelni, hogy az anya életének megmentése érdekében végzett abortusz olyan igazoló körülménynek minősülhet (kényszer, szemben az önvédelemmel), amely a felülvizsgált büntető törvénykönyv alapján kizárja a büntetőjogi felelősségre vonást. Ezt azonban a Fülöp-szigeteki Legfelsőbb Bíróság még nem bírálta el.
A Fülöp-szigeteki abortusztörvények liberalizálására irányuló javaslatokat a katolikus egyház ellenzi, és ellenállásának jelentős befolyása van a túlnyomórészt katolikus országban. Az abortuszkorlátozások alkotmányosságát azonban még nem támadták meg a Fülöp-szigeteki Legfelsőbb Bíróság előtt.
Az alkotmányos rendelkezést, miszerint ” az anya életét és a meg nem született gyermek életét egyaránt védeni kell a fogantatástól kezdve”, a chartát kidolgozó alkotmányügyi bizottság azzal a szándékkal dolgozta ki, hogy az abortusztilalom alkotmányos védelmét biztosítsa, bár a tilalmat szankcionáló határozottabb rendelkezés megalkotása nem járt sikerrel. A rendelkezés több olyan állami politika között szerepel, amelyeket a jogban általában végrehajtási jogszabály hiányában végrehajthatatlannak tekintenek. Az 1987-es alkotmány számos más, különböző állami politikákat felsoroló rendelkezést is tartalmaz. Az, hogy ezek a rendelkezések önmagukban, végrehajtási jogszabályok nélkül érvényesíthető jogok forrásai lehetnek-e, jelentős vita tárgyát képezte a jogi szférában és a Legfelsőbb Bíróságon belül.
Az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Főosztályának Népesedési Osztálya által készített elemzés arra a következtetésre jutott, hogy bár a felülvizsgált büntető törvénykönyv nem sorol fel konkrét kivételeket az abortusz általános tilalma alól, a törvénykönyv 11. cikkének (4) bekezdésében foglalt általános büntetőjogi szükségességi elvek alapján a terhes nő életének megmentése érdekében az abortusz jogszerűen elvégezhető.