Az abrin az Abrus precatorius (jequirity bab) magjából nyert mérgező fehérje, amely szerkezetében és tulajdonságaiban a ricinhez hasonló. Az abrin erősen mérgező, becsült emberi halálos dózisa 0,1-1 mikrogramm/kg, és már okozott halált véletlen és szándékos mérgezés után. Az abrin viszonylag egyszerű és olcsó eljárással kivonható a jequirity babból. Ez megfelel a potenciális vegyi harcanyag egyik kritériumának, bár a jequirity magok nagyüzemi termelésének hiánya azt jelenti, hogy az abrin kész tömeges előállításához nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiség. Ez ellentétben áll a ricinus magvak hatalmas mennyiségben történő termesztésével a ricinusolaj előállítása céljából. Sejtszinten az abrin gátolja a fehérjeszintézist, ezáltal sejthalált okoz. Az abrin-mérgezésben megfigyelt számos jellemzőt az abrin által kiváltott endotélsejt-károsodással lehet magyarázni, amely a kapillárisok áteresztőképességének növekedését okozza, következésképpen folyadék- és fehérjeszivárgást és szöveti ödémát okoz (az úgynevezett vaszkuláris szivárgás szindróma). A legtöbb bejelentett emberi mérgezési eset a jequirity bab lenyelésével kapcsolatos, amely túlnyomórészt gyomor-bélrendszeri toxicitást okoz. A kezelés tüneti és támogató jellegű. Kísérleti vizsgálatok kimutatták, hogy az abrin-toxoiddal történő vakcinázás némi védelmet nyújthat egy későbbi abrin-kihívással szemben, bár egy ilyen megközelítés valószínűleg nem lenne hasznos a polgári lakosság körében, amely minden valószínűség szerint védtelen lenne.