ADVERTIZENCIÁK:
Ebben a cikkben a következőkről lesz szó:- 1. Az abszcizinsav története 2. Az abszcizinsav funkciói 3. Felhasználások.
Az abszcizinsav története:
Stresszhormonnak is nevezik, mert a hormon termelődését a szárazság, a vízhiány és más kedvezőtlen környezeti feltételek serkentik. Az abszcizinsav dormin néven is ismert, mivel rügyekben, föld alatti szárakban és magvakban nyugalmi állapotot idéz elő.
Más elnevezései az abszcizin II és az inhibitor-B. Az abszcizinsav egy enyhén savas dextrorotatorikus cisz-szeszkviterpén növekedési hormon, amely más hormonok (auxin, gibberellinek és citokininek) vagy az általuk közvetített reakciók ellensúlyozásával általános növekedési gátlóként működik.
ADVERTIZENCIÁK:
A hormont először Addicott (1963) izolálta pamutbogyókból. A növények számos részében termelődik, de nagyobb mennyiségben a zöld sejtek kloroplasztiszaiban. A hormon a mevalonsavból vagy a xantofillból képződik. A növény minden részébe diffúzióval, valamint szállítócsatornákon (floém és xilém) keresztül jut el.
Az abszcizinsav funkciói:
1. A rügyek elhervadása:
Az abszcizinsav a tél közeledtével a rügyek nyugalmi állapotát idézi elő.
ADVERTIZÁCIÓK:
2. Magvak dormánciája:
Ezt elsősorban az abszcizinsav okozza. A nyugalmi állapot lehetővé teszi, hogy a magvak jobban elviseljék a kiszáradást és a szélsőséges hőmérsékleteket. A rügyek és a magok is csak akkor hajtanak ki, ha az abszcizinsavat a gibberellinek legyőzik. A nyugalmi állapotot előidéző hatása miatt az abszcizinsavat vagy ABA-t dorminak is nevezik.
3. A kambium tevékenységének leállítása:
Az abszcizinsav képződése a tél közeledtével leállítja a mitózist az érkambiumban.
4. Abszisszió:
Az abszcizinsav elősegíti a virágok és a termések abszcisszióját.
5. A levelek szeneszcenciája:
Túlzott jelenléte leállítja a fehérje- és RNS-szintézist a levelekben, és így serkenti azok öregedését (a levélhullást valójában az etilén segíti elő).
6. Transzpiráció:
ELLENŐRZÉSEK:
A kiszáradás és más stresszhatások során az abszcizinsav gyorsan szintetizálódik. Az inhibitor a sztómák záródását okozza, és így megakadályozza a transzspirációt.
7. Ellenállás:
Az abszcizinsav növeli a növények ellenálló képességét a hideggel és más típusú stresszhatásokkal szemben. Ezért stresszhormonnak is nevezik.
8. Keményítő hidrolízis:
ADVERTISZIÓK:
Az abszcizinsav gátolja a gabonaszemek csírázása során a gibberellin által közvetített amilázképződést.
9. Virágzás:
Kis mennyiségben az abszcizinsav ismert, hogy elősegíti a virágzást néhány rövid napos növényben, pl. eper, fekete ribizli.
10. Parthenokarpia:
ADVERTIZENCIÁK:
ADVERTIZENCIÁK:
Az ABA a rózsában parthenokarpikus fejlődést indukál.
11. Gyökeresedés:
A szárdugványok gyökeresedését egyes esetekben elősegíti az abszcizinsav, pl. bab, borostyán, mikulásvirág (= Euphorbia pulcherrima).
HIRDETÉSEK:
12. Membránpotenciál:
AzABA pozitív felületi potenciált indukál a sejtmembránon.
13. Ellenőrzött növekedés:
A gibberellinek antagonistája, és ellensúlyozza más növekedésserkentő hormonok (auxinok és citokininek) hatását, ezért azok aktivitását kordában tartja. A növekedés szabályozásával az ABA fontos szerepet játszik a magok fejlődésében és érésében. Normális esetben gátolja a magok csírázását, a kimetszett embriók növekedését, a kacsvirág és más növények növekedését.
Az abszcizinsav felhasználása:
1. Antitranszpiráns:
Az abszcizinsav parányi mennyiségének a leveleken történő alkalmazása a sztómák részleges záródása révén nagymértékben csökkenti a transzspirációt. Vizet takarít meg és csökkenti az öntözési igényt. A fotoszintézis kisebb mértékben csökken (transzspiráció 56%: fotoszintézis 14%).
ELLENŐRZÉSEK:
2. Virágzás:
Hasznos a virágzás beindításában néhány nem kedvező fotoperiódusban tartott rövid napos növénynél.
3. Gyökeresedés:
Az abszcizinsav használata számos dugvány esetében elősegíti a gyökeresedést.
4. Nyugalmi állapot:
Az abszcizinsav felhasználható a rügyek, tárolószervek és magvak nyugalmi állapotának meghosszabbítására.
.