Az Egyesült Államokban az abszolút polgári jogi mentesség a következő személyekre és körülményekre vonatkozik:
- törvényhozók, akik a jogalkotási folyamatban vesznek részt;
- bírák, akik bírói minőségükben járnak el;
- kormányzati ügyészek, miközben vádhatározatokat hoznak;
- végrehajtó tisztviselők, miközben bírói feladatokat látnak el;
- az Egyesült Államok elnöke;
- az elnök segítői, akik először bizonyítják, hogy a hivatalukkal járó feladatok olyan érzékenyek, hogy abszolút mentességet igényelnek, és akik ezt követően bizonyítják, hogy a kérdéses cselekmény végrehajtásakor ezeket a feladatokat látták el;
- tanúk a bíróságon tett tanúvallomás során (bár továbbra is hamis tanúzással vádolhatók);
- ügyvédek bizonyos csalással kapcsolatos körülmények között
Elnöki mentelmi jogSzerkesztés
Bár az elnököt naponta perlik kormányzati minőségében, általában nem perlik személyes minőségében, mint személyesen felelős személyt. A Legfelsőbb Bíróság 1982-ben a Nixon kontra Fitzgerald ügyben kimondta, hogy az elnök abszolút mentességet élvez a polgári peres eljárásokkal szemben az elnöki minőségében elkövetett hivatalos cselekményeiért. A Bíróság szerint ez a mentesség széles körű (bár nem korlátlan), és az elnök hivatalos feladatainak “külső határán” belüli cselekményekre vonatkozik. Tizenöt évvel Fitzgerald után a Legfelsőbb Bíróság a Clinton kontra Jones ügyben kimondta, hogy az elnök nem rendelkezik abszolút mentességgel az elnökké válása előtt tett cselekményeivel kapcsolatos polgári peres eljárásokkal szemben. A 2020-as Trump v. Vance ügyben hozott legfelsőbb bírósági határozat kimondta, hogy az elnök ugyanolyan jogi küszöbértékkel idézhető be a személyes magatartásáért indított büntetőeljárásokban, mint bárki más.
Ügyészi mentelmi jogSzerkesztés
1976-ban a Legfelsőbb Bíróság az Imbler v. Pachtman ügyben úgy döntött, hogy az ügyészek nem perelhetők a tárgyalás során a hivatalos tevékenységük által okozott károkért. Például az ügyész nem perelhető azért, mert szándékosan visszatartott felmentő bizonyítékot, még akkor sem, ha ez a cselekmény jogtalan elítélést eredményez. Abszolút ügyészi mentesség áll fenn a büntetőeljárás bírósági szakaszához szorosan kapcsolódó cselekmények esetében is.
A Legfelsőbb Bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy az ügyészek nem élveznek abszolút mentességet, amikor nyomozóként járnak el azáltal, hogy a rendőrségi funkciókhoz szorosabban kapcsolódó tevékenységeket végeznek. Továbbá a U.S. Court of Appeals for the First Circuit nemrégiben kimondta, hogy az ügyészt nem illeti meg az abszolút ügyészi mérlegelési jogkör, amikor a büntetőeljárással kapcsolatos tisztán adminisztratív funkciókat lát el. Továbbá a Hetedik Kerületi Bíróság kimondta, hogy az ügyész nem mentesül a felelősség alól, ha a tárgyalás előtti nyomozás során bizonyítékot hamisít, majd ezt a bizonyítékot a tárgyaláson bemutatja.
Bírói mentelmi jogSzerkesztés
Az abszolút bírói mentelmi jog akkor alkalmazandó, amikor a bírák bírói minőségükben járnak el. A bíró akkor élvezi ezt a mentességet, ha túllépi hatáskörét, de akkor nem, ha hatáskör nélkül jár el. A bírói mentelmi jog a nem bírákra is kiterjed, amikor bírói vagy kvázi bírói minőségben járnak el, például a bíróság által kijelölt bíró egy méltányos elosztási ügyben. Annak megállapításához, hogy valaki bírói minőségben jár-e el, és így megérdemli-e az abszolút mentességet, funkcionális tesztet kell alkalmazni; azaz meg kell határozni, hogy az illető személy funkcionálisan hasonlóan jár-e el, mint egy bíró.
Tanúvallomási mentességSzerkesztés
2019-ben a Trump-kormányzat ellenállt a képviselőházi demokraták azon törekvésének, hogy Trump segítőit tanúvallomásra kötelezzék, arra hivatkozva, hogy az elnök közeli segítői abszolút mentességet élveznek a kongresszusnak való tanúvallomástétel alól. Egy szövetségi bíró azonban az adminisztráció ellenében döntött, kimondva, hogy az elnök közeli tanácsadói – még a nemzetbiztonsági területen dolgozók is – nem rendelkeznek abszolút mentességgel a kongresszusi vizsgálatok során történő tanúvallomástól, bár ezek a tisztviselők hivatkozhatnak a végrehajtói kiváltságra, amikor ez helyénvaló. Az amerikai igazságügyi minisztérium fellebbez a döntés ellen. Korábban mind a republikánus, mind a demokrata elnöki adminisztráció hivatkozott az abszolút mentelmi jogra ilyen esetekben, de a doktrínát az igazságszolgáltatásban eddig többnyire nem vizsgálták.