Cohen és Levinthal sokat foglalkozott a K+F&D-be történő beruházásokkal az abszorpciós kapacitás fejlesztése érdekében, de sok más kutató később kimutatta, hogy számos más területet is fel lehet tárni egy szervezet abszorpciós kapacitásának fejlesztése érdekében. Ez vezetett a fogalom Shaker Zahra és Gerry George általi felülvizsgálatához és a definíció újrafogalmazásához, amely nagymértékben kibővítette a fogalmat, és tovább definiálta, hogy az két különböző abszorpciós kapacitásból áll: potenciális abszorpciós kapacitás és megvalósult abszorpciós kapacitás. Az abszorpciós kapacitás új definíciója a következő: “
Potenciális abszorpciós kapacitásSzerkesztés
Zahra és George bemutatta, hogy a potenciális abszorpciós kapacitás két elemből áll. Az első a tudáselsajátítás, amely “a vállalat azon képességére utal, hogy azonosítani és megszerezni tudja a működése szempontjából kritikus, kívülről generált tudást”. Másodszor van az asszimilációs képesség, amely “a cég rutinjaira és folyamataira utal, amelyek lehetővé teszik, hogy elemezze, feldolgozza, értelmezze és megértse a külső forrásokból szerzett információkat”. “A potenciális abszorpciós kapacitás teszi a céget fogékonnyá a külső tudás megszerzésére és asszimilálására.”
Megvalósult abszorpciós kapacitásSzerkesztés
A megvalósult abszorpciós kapacitás egyrészt az átalakulási képességből áll, amely úgy határozható meg, mint “a cég képessége a meglévő tudás és az újonnan szerzett és asszimilált tudás kombinálását megkönnyítő rutinok kifejlesztésére és finomítására”. Másrészt a megvalósított abszorpciós kapacitás a vállalat hasznosítási képességéből is áll, amely alapvetően a vállalat azon képessége, hogy az újonnan megszerzett tudást olyan termékben vagy szolgáltatásban alkalmazza, amelyből pénzügyi hasznot húzhat. “A megvalósított abszorpciós kapacitás az átalakítási és hasznosítási képességek függvénye.”
Zahra és George a továbbiakban egy sor olyan mutatót javasol, amelyek felhasználhatók az abszorpciós kapacitás egyes elemeinek értékelésére.
- Tudásszerzési képesség (a K&D részleg több éves tapasztalata, a K&D beruházások összege)
- Aszimilációs képesség (a cégek közötti szabadalmi hivatkozások száma, a cég publikációiban a más cégeknél kifejlesztett kutatásokra tett hivatkozások száma)
- Transzformációs képesség (az új termékötletek száma, a kezdeményezett új kutatási projektek száma)
- Kihasználási képesség (a szabadalmak száma, az új termékbejelentések száma, a termékfejlesztési ciklus hossza)
George és munkatársai (Zou, Ertug, George, 2018) metaanalízist végeznek az abszorpciós kapacitásról, és azt találják, hogy: (1) Az abszorpciós kapacitás az innováció és a tudástranszfer erős előrejelzője, és a pénzügyi teljesítményre gyakorolt hatásait teljes mértékben az innováció és a tudástranszfer közvetíti; (2) A vállalati méret és az abszorpciós kapacitás közötti kapcsolat pozitív a kisvállalatok esetében, de negatív a nagyobb vállalatok esetében. A cég életkora és az abszorpciós kapacitás kapcsolata negatív az érett cégek esetében, és nem szignifikáns a fiatal cégek esetében; (3) a társadalmi integrációs mechanizmusok, a tudásinfrastruktúra, a menedzsment támogatása és a kapcsolati képesség mind pozitív és szignifikáns hatást gyakorolnak az abszorpciós kapacitás-innováció kapcsolatra (míg nem találják, hogy a külső keresés terjedelme vagy a verseny intenzitása befolyásolná ezt a kapcsolatot). A környezeti dinamizmusnak marginálisan szignifikáns negatív hatása van az abszorpciós kapacitás-innováció kapcsolatra; és (4) Azt is megállapítják, hogy az abszorpciós kapacitás-innováció kapcsolat erősebb, ha az abszorpciós kapacitást felmérésekkel mérik, mint ha az abszorpciós kapacitást archív proxyként mérik.
Az abszorpciós kapacitás finomított modelljeSzerkesztés
Egy újabb hozzájárulás a) Cohen és Levinthal modelljének eredeti első komponensének újbóli bevezetését javasolta. A hozzájárulás megjegyezte (b), hogy az átalakulás nem az asszimiláció utáni lépés, hanem egy alternatív folyamatot képvisel. Következésképpen azt javasolta, hogy (c) a potenciális abszorpciós kapacitás és a megvalósult abszorpciós kapacitás közötti takaros megkülönböztetés már nem érvényesül.
ad (a): A vállalatok gyakran nem képesek azonosítani és elsajátítani az új külső tudást; az új külső tudás értékének felismerése gyakran elfogult, és azt elő kell segíteni; ez nem automatikus. A vezetőknek gyakran gondot okoz az új külső tudás értékének megítélése, ha az nem releváns a kulcsfontosságú ügyfelek aktuális igényei szempontjából.
ad (b): Mind az asszimiláció, mind az átalakítás magában foglalja az új tudás bizonyos fokú megváltoztatását és a meglévő tudással való kombinálását. Ha az új tudás jól illeszkedik a meglévő kognitív sémákhoz, akkor asszimilálódik. Ha az új tudás nem asszimilálható, a kognitív struktúrákat át kell alakítani. A cégek akkor alakítják át tudásstruktúráikat, amikor a tudás nem asszimilálható. Az átalakítás nem követi az asszimilációt, hanem annak alternatívája.
ad (c): Mivel az átalakulás az asszimiláció alternatívája, és nem az asszimilációt követi, Zahra és George modelljében a potenciális abszorpciós kapacitás részévé válik; következésképpen a megvalósult abszorpciós kapacitás egyszerűen átcímkézi a kizsákmányolás összetevőjét. Továbbá, a megvalósult kapacitás hatása nélkül a potenciális kapacitásnak nem lehet semmilyen hatása a vállalat versenyelőnyére; a potenciális abszorpciós kapacitás nem választható el értelmesen a megvalósult abszorpciós kapacitástól az értékteremtéssel kapcsolatos empirikus tanulmányokban.
Eszerint a magas szintű abszorpciós kapacitással rendelkező vállalatok (1) felismerik az új külső tudás értékét, (2) megszerzik, (3) asszimilálják vagy átalakítják, és (4) hasznosítják az új külső tudást.
Zahra és George azonban azzal érvel, hogy a fogalom túl tág definícióval rendelkezik, valamint nincsenek egyértelmű dimenziók vagy skálák, amit az abszorpciós kapacitás elméletét alkalmazó különböző tanulmányok közötti eltérések is bizonyítanak. Bosch és munkatársai azt állítják, hogy az abszorpciós kapacitást nem szabad kizárólag a korábbi kapcsolódó tudásra alapozni, ahogyan azt Cohen és Levinthal eredetileg javasolta, hanem inkább a szervezeti kultúrát és a kombinatív képességeket kell a vállalat abszorpciós kapacitásának előzményeinek tekinteni. Például egy olyan vállalati kultúra, amely értékeli és támogatja a folyamatos tanulást, nagyobb abszorpciós kapacitással rendelkezik, mint más olyan vállalati kultúrák, amelyek nem támogatják az egyéni tanulást és fejlődést. Az abszorpciós képesség elméletével kapcsolatos fogalmak további tisztázása érdekében Wheeler bemutatott egy, a dinamikus képesség és az abszorpciós képesség elméletéből levezetett alkalmazást az üzleti innovációkra. Wheeler hálóképes üzleti innovációs ciklusa megkönnyíti annak megértését és előrejelzését, hogy a cégek hogyan alakítják át a hálóképességhez kapcsolódó korábbi orientációjukat és belső erőforrásaikat üzleti innovációvá és gazdasági növekedéssé.