Educational Psychology is devoted serving as a platform for worldwide researchers with their important findings in psychological aspects of education. Ebben a számban a szerzők nagy lelkesedésről tettek tanúbizonyságot, és hét remek tanulmányt írtak a serdülők tanulási teljesítményének optimalizálásáról, amelyek a különböző hátterű és földrajzi elhelyezkedésű diákok önhatékonyságával és jóllétével kapcsolatos pszichológiai kérdéseket vizsgálják. A lapszám témája az akadémiai önhatékonyság és értékelés. Ez a hét tanulmány értékes betekintést nyújt abba, hogyan befolyásolja a tanulást és a teljesítményt az önhatékonyság a családi, társadalmi és pszichológiai területek hatására.
Az önhatékonyság (Bandura, 1997), az önszabályozás, az önkoncepció és az önkontroll olyan meggyőződések, amelyek szerint a tanulók saját pszichológiai erőfeszítéseik révén képesek optimalizálni tanulási teljesítményüket a család és a tanárok által nyújtott támogatás mellett az oktatási környezetben.
Shim (2018) szerint “A tanulók tanulásának és teljesítményének teljes megértéséhez az iskolai környezeten túl különböző kontextusokat kell vizsgálni”. Yang és Tu (2020) kínai serdülőket vizsgáltak házi feladat menedzsment környezetben, és megállapították, hogy a magasan teljesítő tanulók nagyobb valószínűséggel tudták megszervezni a környezetet, kezelni az időt, kezelni a figyelemelterelést, ellenőrizni a motivációt és kontrollálni a negatív érzelmeket, és ezért jobb eredményeket értek el.
A Simpkins és munkatársai munkája. (2019) az otthonról és az iskolából érzett támogatás relatív fontosságát vizsgálta, amely szükséges lehet a serdülők természettudományos motivációs meggyőződései és az osztálytermi elkötelezettségük fenntartásához, abban a reményben, hogy csökkenthető az alulreprezentált kisebbséghez tartozó latinó tanulók lemorzsolódásának kockázata az Egyesült Államokban.
Az “észlelt” önkontroll kimerülését találta Lindner és Retelsdorf (2019) is, akik azt jelezték, hogy az “észlelt” legyőzi a “manipulált” önkontrollt, és jobb eredményeket ér el az angol mint idegen nyelvi felmérésen Németországban.
Az önhatékonyságot befolyásoló másik tényező a “szabályozási fókusz”, amely két alapvető orientációból áll, amelyek a célhoz kapcsolódó viselkedést irányítják – a promóciós fókusz és a megelőzési fókusz (Higgins, 1997). E koncepció keretében Liu és munkatársai (2019) kínai serdülőkkel megvilágították a szabályozási fókusz és a tanulási elkötelezettség közötti kapcsolatot, amelyben a magas promóciós fókusszal és alacsony prevenciós fókusszal rendelkező diákok magasabb akadémiai önhatékonyságot és alacsonyabb depressziót mutattak, és ennek következtében nagyobb tanulási elkötelezettséget mutattak.
Phan et al. (2020) tajvani egyetemi hallgatókat vizsgált, és szintén visszhangozta az önhatékonyság fontosságát a személyes elhatározás, a hatékony működés és a tudományos törekvés közötti kapcsolatok közvetítésében, jelentős bizonyítékokkal, összességében a legjobban hozzájárul az optimális teljesítmény tanulmányozásához.
Zhou et al. (2020) a tanár-diák kapcsolat összefüggéseit vizsgálta a diákok matematikai problémamegoldó képességében az önhatékonyságon és a matematikai szorongáson keresztül Kínában.
A fenti utolsó három írás az önhatékonyságot közvetítő szerepként használja, hogy még több tanulságos információval szolgáljon annak további feltárásához, hogyan működik az önhatékonyság a tanulási elkötelezettségben, és ennek következtében hogyan befolyásolja a diákok tanulmányi teljesítményét.
Yan és munkatársai (2019) hongkongi serdülőkre vonatkozó munkája azt mutatta, hogy az attitűd, a szubjektív normák, az önhatékonyság és az észlelt ellenőrizhetőség szignifikáns prediktorai voltak az önértékelési szándéknak, míg az önhatékonyság és a szándék jelentős hatással volt az önértékelési gyakorlatra. Ebben a tanulmányban a Rasch-analízis kiváló munkát végzett, lehetővé téve számunkra, hogy a mérés és értékelés során nagyméretű mintával kiszúrjuk a számos változó közötti összetett kapcsolatot a pontos eredmények és következtetések levonása érdekében.
Az önhatékonyság az elmúlt három évtizedben a kutatási érdeklődés középpontjában állt a pedagógiai pszichológia területén. Az, hogy a tanárok hogyan tudnának olyan pozitív tanulási környezetet teremteni, amely táplálja a tanulók pszichológiai jólétét a tanulási előrehaladásuk optimalizálása érdekében, továbbra is az oktatás szent grálja marad. Továbbá, egy másik érdekes tényező lenne: vajon a Kelet és a Nyugat közötti különbség is szerepet játszik az önhatékonyság és az értékelés e kapcsolódó témájában? Vagyis a keleti és a nyugati kulturális tényező az elvárás-érték elméletben, a szorgalom és a magabiztosság eltérő meghatározásában, a tanárok és a diákok közötti eltérő viszonyban és interakcióban, valamint abban, hogy hogyan határozzák meg a sikert és a kudarcot, ami befolyásolja az önhatékonyság fejlődését stb. Mindezek lehetséges kutatási irányok lennének mindannyiunk számára, amelyeken a jövőben elgondolkodhatunk.
Az összegzés előtt szeretnék gratulálni a szerzőknek a neveléspszichológia területén elért eredményeikhez és hozzájárulásukhoz. Emellett őszinte köszönetemet fejezem ki az összes bírálónak, akik nagylelkűen megosztották idejüket és szakértelmüket, hogy megerősítsék a jelen számban szereplő cikkeket. Külön köszönet illeti a szerkesztőségi csapatot, akik fáradhatatlanul dolgoztak a jelenlegi koronavírusjárvány kritikus körülményei között, hogy lehetővé tegyék e szám határidőre történő megjelenését. Kívánom továbbá, hogy minden pedagógus találja hasznosnak ezt a számot ahhoz, hogy az online kurzusok és az értékelés során ötleteket dolgozzon ki, hogy növelje a diákok önhatékonyságát, és szükség esetén otthon is hatékonyan folytathassák a tanulást. Ez az erőteljes pszichológiai hatás számos diákot segíthet abban, hogy a folyamatos oktatással és az élethosszig tartó tanulással elérjék a tanulási eredményeiket.
Összefoglalva, a fenti tanulmányok mindegyike nemcsak jelentősen hozzájárul az önhatékonysággal, az értékeléssel és a kapcsolódó fogalmakkal kapcsolatos ismereteinkhez, hanem további vizsgálatokhoz is ugródeszkát nyújtottak. Biztos vagyok benne, hogy értékelni fogják az ebben a számban szereplő munkák szigorúságát és éleslátását. Jó olvasást kívánunk!