A térd egy összetett ízület, a fő mozgások a hajlítás (hajlítás) és a nyújtás (kiegyenesítés). Ez a képesség teszi lehetővé az olyan mindennapi tevékenységeket, mint az állás, a járás, a futás, az ugrás és az ülés. Az ízület a combcsont (combcsont) és a sípcsont (sípcsont), valamint a térdkalács (patella) találkozásánál található. A combcsont lekerekített ízületei a sípcsont lapos tetejéhez, az úgynevezett platóhoz illeszkednek. A csontok között és körül különböző struktúrák ülnek, amelyek stabilan tartják a térdízületet, lehetővé téve, hogy a gumócsontok és a plató megőrizzék anatómiai kapcsolatukat, így a térd simán végig tud siklani a mozgástartományon. A meniszkusz a combcsont és a sípcsont közötti párnázást szolgálja, míg a szalagok a térd stabilan tartását szolgálják, nem engedve természetellenes mozgást. A szalagok négy kemény, rostos szövetszalag, amelyek együttesen biztosítják a stabilitást.
- A mediális oldalszalag (MCL) és az oldalsó oldalszalag (LCL) stabilizálják a térd oldalát, megakadályozva, hogy a térd oldalirányban meghajoljon.
- Az elülső keresztszalag (ACL) és a hátsó keresztszalag (PCL) egy X-et alkot a térdízület belső oldalán, és megakadályozzák, hogy a sípcsont hátulról előre, illetve elölről hátrafelé csússzon a combcsonton.
Egy vagy több szalag is megsérülhet. Szalagsérülésnek nevezzük a ficamot, amikor a rostok vagy megnyúlnak, vagy elszakadnak. A ficam súlyosságától függően ezek a sérülések enyhe kellemetlenséget okozhatnak a teljes munkaképtelenségig.
ACL-sérülések: Hogyan következnek be? Kockázatok?
Az ACL-sérülések valójában olyan gyakoriak, hogy évente több mint 200 000 eset fordul elő. Ezeknek a ficamoknak a többsége sportolás vagy egyéb fitnesztevékenységek 
eredményeként következik be. A televízióban közvetített sportok elterjedtségével Ön is láthatott már ilyen sérülést. A lassított felvételek arra a rémisztő módra összpontosítanak, ahogyan a térd általában kicsavarodik és “kipattan”, amikor az ACL enged. ACL-sérülések akkor fordulhatnak elő, ha a lábfej szilárdan áll, a térd egyszerre záródik és csavarodik vagy pivotálódik. Gyakori, amikor egy sportoló megpróbál gyorsan irányt változtatni. Ez a hirtelen változás óriási terhelést jelent az ACL-re, ami a sérüléshez és az azt követő lassított visszajátszáshoz vezethet. Ezen a ponton semmilyen taps, ahogy a sérült játékost elkocsikázzák, nem veheti el a tényt, hogy a szezon hátralévő részében valószínűleg nem látjuk többé játszani! ACL-sérülések akkor is előfordulhatnak, ha a sípcsont elfordul és előre tolódik a combcsonthoz képest. Ez a sérülésmechanizmus síelés közbeni esés miatt következik be. A következő kockázati tényezőket kell figyelembe venni:
- Életkor: Az ACL ficamok 15 és 45 éves kor között a leggyakoribbak, főként az aktívabb életmód és a nagyobb mértékű sportolás miatt.
- Fittségi szint: Nagyobb a valószínűsége az ACL-ficam elszenvedésének, ha hirtelen megnő az intenzív fizikai aktivitás. Gyakori, hogy a szalag megsérül, ha a térdet körülvevő izmok gyengék.
- Korábban elszakadt ACL: A korábban helyreállított ACL újbóli elszakadásának kockázata körülbelül 15%-kal magasabb, mint egy normál ACL elszakadásának kockázata. Ez a kockázat az eredeti sérülést követő első évben a legmagasabb. Az ACL-szakadás kockázata az ellenkező térdben is magasabb, ha az első térdben történt a sérülés.
- Bizonyos sportágakban való részvétel: ACL-szakadások általában olyan sportágakban fordulnak elő, mint a kosárlabda, a labdarúgás, a futball, a röplabda, a lesiklás és a tenisz. Ezek a sportok gyakori és hirtelen lassítást igényelnek, például vágást, pendülést vagy fél lábon való landolást
- Női nem: Az ACL-sérülések aránya háromszor magasabb a női sportolóknál, mint a férfiaknál. Bár a pontos ok nem ismert, néhány ok között szerepelnek az anatómiai különbségek, az izomkondicionálás, az irányítás és az erő.
Az ACL-sérülések tünetei és osztályozása
Az ACL-sérülés bekövetkezésekor hallható “pukkanás” hallható. A legtöbb embert meglepi, hogy milyen hangos lehet, és a járókelők is hallották már ezt a futball- és focimeccsek oldalvonaláról. Az ízület hirtelen elmozdulása is kíséri ezt a zajt. A térdízület duzzanata szinte minden ACL-ficamban szenvedő betegnél előfordul. Ha az ACL elszakad, a szalagot tápláló erek vérrel tölthetik meg az ízületi teret egy hemarthrosisnak nevezett állapotban. Ez okozza a duzzanatot, valamint a bőrpírt, a meleget, a véraláfutást és a buborékos érzést az ízületben. A fájdalom gyakori az ACL-ficam esetén, és súlyosságától függően változhat. Az ACL-sérüléssel járó fájdalom nagy része a térdízület duzzanatának köszönhető. A térd instabilitása általában forgó mozgásoknál jelentkezik, és akár egyszerű mozgások során is előfordulhat, miközben sétál vagy beszáll egy autóba. Az instabilitás és a fájdalom mértéke a ficam súlyosságától függ. Mint minden más ficamot, az ACL-sérülést is hagyományos osztályozási módszerrel osztályozzák:
- 1. fokozat (enyhe): Ez olyan sérülés, amely csak mikroszkopikus szakadást okoz a szalagban. Nem befolyásolja jelentősen a térd teherbíró képességét, és nem eredményez instabilitást.
- 2. fokozat (közepes): Az ACL részlegesen elszakadt, és a térd instabillá válhat.
- 3. fokozat (súlyos): Az ACL teljesen elszakadt vagy levált a csontos rögzítésről. Ekkor a térd általában instabil. Általában óriási erő kell ahhoz, hogy ilyen sérülést okozzon, ezért a 3. fokozatú ficamot más sérülések is kísérhetik.