Abstract
Ez a munka egy olyan ionoszférikus aktivitási mutatót vizsgál, amely alkalmas a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) teljesítményét befolyásoló zavaros időszakok azonosítására. Ez a mutató az Along Arc TEC Rate (AATR) értéken alapul, és könnyen kiszámítható a kétfrekvenciás GNSS mérésekből. Az AATR-mutatót több mint egy napcikluson keresztül (2002-2017) értékelték, mintegy 140, világszerte elosztott vevőegység bevonásával. Az eredmények azt mutatják, hogy jól korrelál az ionoszféra aktivitásával, és a geomágneses aktivitáshoz kapcsolódó más globális mutatóktól (pl. DST vagy Ap) eltérően érzékeny az ionoszféra regionális viselkedésére, és azonosítja a GNSS-felhasználókra gyakorolt konkrét hatásokat. Ezen túlmenően a különböző ionoszférai körülmények között működő különböző műhold-alapú augmentációs rendszerek (SBAS) teljesítményének elemzéséből az következik, hogy az AATR mutató nagyon alkalmas arra, hogy feltárja, hogy az SBAS-szolgáltatás rendelkezésre állásának anomáliái az ionoszférához kapcsolódnak-e. Az AATR-mutatót az ionoszférához kell kötni. Emiatt az AATR-mutatót választották az Európai Űrügynökségnek az európai geostacionárius navigációs átfedési rendszerrel (EGNOS) kapcsolatos tevékenységei keretében az ionoszféra működési feltételeinek jellemzésére szolgáló mérőszámnak. Az AATR-indexet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványos eszközként fogadta el az SBAS közös ionoszféra-vizsgálataihoz. Ebben a munkában elmagyarázzuk az AATR kiszámításának módját, különös figyelmet fordítva a cikluscsúszás kimutatására, amely az AATR-számítás egyik kulcskérdése, és amelyet más mutatók, például a TEC-index változásának sebessége (Rate Of change of the TEC Index, ROTI) nem kezel teljes mértékben. E magyarázat után bemutatunk néhány főbb következtetést az ionoszféra aktivitásáról, amelyek a fent említett hosszú távú vizsgálat során az AATR-értékekből vonhatók le. Ezek a következtetések a következők: (a) a MOdified DIP-hez (MODIP) kapcsolódó különböző térbeli korreláció, amely lehetővé teszi a magas, közepes és alacsony szélességű régiók egyértelmű elkülönítését, (b) a nagy térbeli korreláció a közepes szélességű régiókban, amely lehetővé teszi egy, a geomágneses indexhez hasonló planetáris index meghatározását, (c) az évszakos függés, amely a földrajzi hosszúsággal függ össze, és (d) az AATR értékének különböző időskálákon (többek között óránként, naponta és évszakonként) történő változása, amely megerősíti az ionoszférikus események legtöbb jól ismert időfüggését, és végül (e) az űridőjárási eseményekkel való kapcsolat.