A félvezetőfizikában az akceptor olyan adalékanyag atom, amely egy félvezetőhöz adva p-típusú régiót képezhet.
Ha például a négy valenciaelektronnal rendelkező szilíciumot (Si) p-típusú félvezetőként kell adalékolni, a III. csoportba tartozó elemek, mint a bór (B) vagy a három valenciaelektronnal rendelkező alumínium (Al) is felhasználhatók. Az utóbbi elemeket háromértékű szennyeződéseknek is nevezik. További háromértékű adalékanyagok az indium (In) és a gallium (Ga).
A kristályrácsban egy Si atom helyettesítésénél a bór három valenciaelektronja kovalens kötést létesít három Si szomszédjával, de a negyedik szomszéddal a kötés kielégítetlen marad. A kezdetben elektronsemleges akceptor negatív töltésűvé (ionizálttá) válik. A kielégítetlen kötés elektronokat vonz a szomszédos kötésekből. Szobahőmérsékleten egy elektron a szomszédos kötésből a kielégítetlen kötés javítására ugrik, így egy lyuk marad (egy hely, ahol elektronhiány van). A lyuk ismét vonz egy elektront a szomszédos kötésből, hogy megjavítsa ezt a kielégítetlen kötést. Ez a láncszerű folyamat azt eredményezi, hogy a lyuk a kristályban áramot képes vezetni, így töltéshordozóként működik.